Bemutatók
A szalmabábuk lázadása
H, 2001, Quality Pictures
r,f: Palásthy György, í: Páskándi Géza, o: Seregi László jr., z: Hollós Máté,
prod-gyv: Sarudi Gábor
sz: Haumann Péter (Hétszáz Jeromos), Bánsági Ildikó (Óguszta, a felesége),
Viczián Ottó (városi árvaszéki ellenőr), Deréki Zsolt (Penyige Pál), Novák Judit
(Derelye Borbála), Mácsai Pál, Bárdy György, narrátor: Sinkovits Imre
szí, ma hang, 83 perc,
B: 2001.03.15. forgalmazó: Budapest Film
Sacra Corona
H, 2001, FrontFilm, Paper Bark Film
r,: Koltay Gábor, í-f: Nemeskürty István, o: Novák Emil, z: Koltay Gergely
sz: Szarvas Attila (László), Oberfrank Péter (Géza), Horkay Péter (Salamon), Franco
Nero (Gellért püspök), Ónodi Eszter (Judit, Salamon felesége), Auksz Éva (László
felesége), Kovács István (Béla), Mécs Károly (Mór püspök), Berek Kati
(szerzetesnővér)
szí, ma hang, 115 perc
B: 2001.04.12. forgalmazó: Budapest Film
Kritikák
A szalmabábuk lázadása
Magyar Nemzet, 2001.03.16. N.Tóth Ida
... író és rendező együtt kezdte a gondolkodást a regény filmváltozatáról
még tizenöt évvel ezelőtt ... Palásthy György filmjében még a tömeggyártásra
berendezkedett technika, a legmodernebb animáció is a kézművesség egyediségét
dicséri ...
... Páskándi kérdése ma, a mindent elöntő igénytelenség korában megint
időszerű: Vajon lehet-e olyan helyzet Magyarországon, hogy a sok lehajtott fejű gyerek
egyszer csak feltekint, és büszkén mondja, hogy magyar?
x
A szalmabábuk lázadása
Új magyar ifjúsági film
Millenniumi országjáró, 2001/március-április, Lőcsey Júlia
... vannak események, amelyek létrejöttét még a csillagok is segítik, persze
sok-sok emberi égre nézés és térdlejárás után. Úgy is fogalmazhatnék, hogy igazi
összefogásnak volt köszönhető, hogy a huszonegyedik század első március
tizenötödikéjének előestéjén olyan magyar gyerekfilmet mutathassanak be magyar
alkotók, amely egyszerre ápolja valamennyi igaz ügyért harcoló emlékét, egyszerre
tanít emberségre, egymásra figyelésre, másság-értésre. Úgy, hogy eközben
kiváló játékfilmként és magyar animációs bravúrként is ünnepelhető. Ugyanis a
technika, amivel a szalmabábuk életre kelnek, a komputeranimáció ebben a formában
világelső ...
x
Filmmese a Szent Koronáról
Nem tudományos ismeretterjesztő mozgókép! - mondják a szerzők, Nemeskürty István
és Koltay Gábor
Magyar Nemzet, 2001.04.12. Lőcsei Gabriella
... reszketés fogja el az embert, amikor keresztény magyar államiságunk legszentebb
misztériumait szélesvásznú szuperprodukcióban látja viszont: a szakmai
véleményeknek több ponton is megfelelő koronakonstrukciót, meg a nevezetes
székesfehérvári szarkofág "tartalmát". A mozgókép hatását és az alkotói
szabadság korlátait kutató kérdések törnek e ponton elő: vajon minden csodát és
titkot, vallási, történelmi enigmát szabad, lehet és szükséges megjeleníteni a
technika mai segédeszközeinek és a művészeteknek a segítségével? ...
... országos érdeklődés egyébként a hazánkban először alkalmazott digitalizáció
miatt fogadja majd alighanem a Sacra Coronát ...
... Koltay Gábor filmrendező ezúttal is a régi formáját hozta: emelkedett
hangvételű, színes illusztrációját adta történelmünknek a jelen számára is
tanulságosnak tűnő korszakáról ... ezúttal ügyelt a párbeszédekre, s az egész
produkció tempójára is ...
... Franco Nerónak azonban ezúttal sem volt szerencséje a magyar filmmel ... ...
Árpádként kék szemét és idegenségét hánytorgatta föl a közönség ..., most
szinte komikusnak ható, szerencsétlen "beállásait" a Gellért-hegyen álló
Gellért szobor pózában ...
x
Sacra Corona (A Szent Korona legendája)
Athleta patriae, - de hová lett Lambert herceg?
mozivadasz.hu, 2001.04.17. hogyorgy
... Szépségesen felkelő és lenyugvó fénynyalábok törnek templomablakokon,
fennsíkon, hasadékon át férfiarcokra. Domboldalban fekvő monostorok, várak ormokon,
tornyok a megbocsájtás dombjain - hajnali fényben, szürkületben vagy sötétben. A Sacra
Corona film képi megkomponáltsága önálló dramaturgiát élő szövet ezen
film-palást egészében. Kijelöl egy olyan lehetőséget, aminek mentén a filmszakma
felemelt fővel folytathatná, tovább ...
... A produkció leggyengébb láncszeme, most meglepetésre a zene, és a hangzó anyagok
alacsony színvonala. Váratlanul törnek fel a túl gépies szintetizátor hangok,
bántó hangmagasságokban. A magára kiállításban sokat adó és a PR-ben kiemelkedő
tehetségű Korona Film figyelme a hangsávnál kifáradt ... A főcímdal az egyetlen
értékelhető dallamsor, a film egésze alatt kihasználatlan lehetőségek úsztak el,
jelenetek javulhattak volna tovább, ha következetes lenne a zenei hatáskeltés ...
... A Sacra Corona - tanárok számára most egy vállalható, olvasáshoz, a
szent korona körüli szakmai vitákhoz, és a művészettörténeti túrákhoz
kiindulásként használható film lett. Ha érzelmesebb, lágyabb, akár a nagy
Várkonyi-filmek népszerűségének nyomdokaiba is léphetne. Egy szellemileg
kiegyensúlyozottabb, megbocsájtóbb filmes közegben - alapul szolgálhatna a
továbblépéshez. Nagy Szent László-filmeposz, vagy lovagjaink pajzán csíntevései
abszurdba öltve - filmek sorban, sokféleképpen - oldottan és a kötelező
gyakorlat görcse nélkül ...
x
Baltás gyilkos útja trónig
Koltay Gábor: Sacra Corona
Magyar Narancs, 2001.04.19. Nádori Péter
... Koltay korábbi, Honfoglalás című, mérsékelten zenés
közönségszórakoztatási kísérletével ellentétben nem ordít, hogy a lehető
legolcsóbb technikák igénybevételével hozták létre (leszámítva a hihetetlenül
invenciótlan, álnépi, general MIDI-be álmodott kísérőzenét). A szereplők jól
néznek ki (és kifejezetten üdítő, hogy a főszerepeket nem Stohl András, Kamarás
Iván és Bajor Imre játssza) ...
... a csatajelenetek látványosnak mondhatók, a tájak gyönyörűek és grandiózusan
vannak lefényképezve ...
... Koltay azonban ... be van oltva dramaturgia ellen. Ha filmjét illusztratívnak
bélyegzem, hát kíméletes voltam, mert a képeskönyveknek is szokott lenni sztorija,
bármily egyszerű is az ...
... Az egésznek se füle, se farka. Nem lehet érteni, hogy ki mit és miért csinál,
még a csatában is követhetetlen, hogy ki áll győzelemre ...
... Koltay és Nemeskürty ... öntudatlanul vagy sem, de képesek beletalálni a
hivatalos zeitgeist sűrűjének közepébe ...
x
Sacra Corona
A hét filmje
Heti Válasz, 2001.04.20. Szabolcs Imre
... A megvakíttatott Vazul unokája kivételes eréllyel és nagy határozottsággal
elérte, hogy 1083-ban Istvánt kiemeljék sírjából és fiával, Imrével, valamint a
vértanú Gellérttel szentté avassák ... ezzel a jelenettel fejeződik be a film, s
így kapcsolódik össze a rendező Koltay Gábor munkásságában a Honfoglalás,
az István, a király és a Sacra Corona ...
... Szerencsére néhány, a narrátor által közölt veretes gondolaton kívül nincs
közvetlen áthallása a filmnek. Amit az alkotók üzennek, az az emberiség
históriájának bármely lapján feltalálható: a hatalom és a vele járó felelősség
oszthatatlan, a küldetést és a feladatot a közösség érdekében vállalni kell ...
... a Honfoglalásnál mozgalmasabb, a műfaj mai kívánalmaihoz jobban igazodó
alkotás. A nyers erőszak és a lelki emelkedettség váltakozása nemcsak a közönség
igényét szolgálja, hanem a középkor világának is sajátja volt ... Sorolhatnánk
esztétikai fenntartásainkat, számba vehetnénk közhelyesnek vagy elnagyoltnak vélt
megoldásokat, ám nem hallgathatjuk el, hogy egy hétköznap délelőtti vetítés után
a rendkívül változó összetételű közönség őszinte tapssal fogadta a filmet.
X
Rend nélkül
Anarchisták
Filmvilág, 2001/4. Varga Balázs
... mese és misztikum, ez a két csillagkép vezényli Tóth Tamás filmjeit ...
... Tóth mindegyik filmjében nyíltan vállalja a szentimentalizmust, és szívesen
bíbelődik az érzelmekkel, legyenek azok keménykötésű szibériai férfiember,
helyét kereső magyar diák, sámáncsaládból származó orosz lány, anarchista
álomvilágba menekülő magyar srác vagy csendes, gátlásos leányzó kavargó,
zaklatott érzelmei. Az Anarchisták esetében azonban nyoma sincs annak a
történet-háttérnek, sztori-váznak, amely keretezhetné és megtarthatná a hősök
különös cselekedeteit és zaklatott érzelmeit ...
... alcímekkel elválasztott, epizódokból kirakott mozaik, kalandok füzére, amely nem
igényli az összefüggő történetet. Mégsem áll meg a lábán ...
... az Anarchistákból zavarbaejtően hiányzik a fegyelem, a sztori legalább
minimális összerendezésének igénye. Az epizódok puszta sorozata, néhány szellemes
és érdekes alapötlet füzére petárdaként durran el, ha a forgatókönyvírói és
dramaturgiai munka nem kovácsol köréjük összefüggő rendszert, motívumhálót és
követhető logikát. A káoszt a káosszal jellemezni és leírni sosem célravezető ...
... ebben a filmben is felvillan Tóth ötletessége és szellemessége, érzékenysége a
groteszk, az extrém helyzetek és figurák iránt. Csakhogy mindez most kevés. Nagyon
kevés ...
x
Anarchisták
Bakunyin Szibéria után először Budapesten! Diákoknak féláron.
Mozivadász.hu, 2001.03.28. Varró Attila
... Tóth Tamás repülőrajtja a 90-es évek legizgalmasabb magyar
rendezőtehetségét ígérte a szocreálba unt, de hazai termés iránt még érdeklődő
töredékközönségnek ... Az Anarchisták ízig-vérig mai magyar film, sok száz
versztányira a nagy orosz lélektől, a szláv vátesz-tudattól, a Dosztojevszkij-féle
önpusztító, mindenségbe markoló elszántságtól ... A végeredmény babszemjankók
bolhacirkusza kis pénzből, kis céllal, kisstílű módon ...
... legszembeötlőbb hibája, sőt bűne, hogy magára hagyja főhőseit, ahelyett, hogy
szabadjára engedné őket. Mintha az író-rendező maga sem tudná eldönteni, gúnyt
űzzön apró figuráiból, vagy rokonszenvet ébresszen irántuk: abszurdból tragikusba,
kesernyés szatírából vaskos szürreálba vált minden átmenet nélkül ...
... félkész szösszenete szatírának humortalan és vitriolszegény, sorstragédiának
groteszk, társadalmi látleletnek személytelen. Innentől hiába a színészi
teljesítmény, a szellemes pillanatok, a robbanó raktárépület - a néző
gyújtózsinórja nem kap lángra ...
x
Vágólap (Vakvagányok)
Beszélő, 2001/3. Nyaranta Aranka - Telente Levente
...a narráció sokszor vezet szándéktalanul groteszk, sőt röhejes pillanatokhoz
... de ne legyünk szőrösszívűek, s fogadjuk el e sutaságokat a műfaji kísérlet
szükségszerű velejárójaként ... bosszantó kudarcának számos oka közül a
legfőbb az, hogy ... nyoma sincs annak a törekvésnek, hogy az alkotók valamiféle
hiteles vagy legalább informatív képet mutassanak fel a nagyvonalúan felkarolt
vakokról, egyről vagy többről ...
... aki lát, annak nincs arca ... kizárólag a szexualitás iránt érdeklődő, együtt
beszélő, együtt nevető, együtt gondolkodó masszaként jelennek meg ...
... ez alapvetően egy zenés szórakoztató film ... ahhoz jól megírt, kompakt,
fordulatos sztori kéne, profi színészi alakítások, és végül, de nem utolsó sorban
a filmbelinél jóval gazdagabb és izgalmasabb zenei anyag ...
x
Portré emlékekből és dalokból (Fonyó Gergely: Cseh Tamás-film)
Népszabadság, 2001.03.23. Veress József
... megelevenednek a családi legendárium kedves lapjai, hajdani epizódok, az első
csajozások hangulatai, a privátszféra mozaikjai, jellegzetes adalékok a
környezetről. A film azonban mindenek előtt és hangsúlyosan arról szól, hogyan lett
Cseh Tamás az ambiciózus fiatalemberből ...
... a szintén babérkoszorús Bereményi csöppnyi kislányával a karján íróhoz
méltó tömörséggel fogalmazza meg összetartozásuk lényegét ...
... ám csalódottan konstatáltuk a társadalmi-közéleti háttér vázlatosságát ...
Fölösleges a lassított felvételekkel való öncélú játszadozás, a fikciós
betétek sem meggyőzőek. Óriási kihagyott lehetőség: Cseh Tamás mintegy
háromtucatnyi filmben van jelen a dalaival, a hangjával, a játékával. A róla szóló
filmben hallgatni a Cseh Tamás-filmekről több mint hiba ...
X
Császkáló legendák
Videomozi
Cseh Tamás-film
Magyar Narancs, 2001/9. Turcsányi Sándor
... a készítőket hihetetlenül nem érdekelte Cs. Tamás. Hagyták, hogy mondja,
amit szokott, s kerestek egy-két filmes természetű leleményt az előre kiszámítható
szöveghez. Ami azt illeti, ezzel sem fárasztották magukat túlságosan ...
... Fonyó filmje fesztelen és unalmas. Merő nosztalgia, a generációs probléma meg
annyira van jelen benne, hogy az akár vígjátéki (mert tragikomikus) elemnek is
felfogható ...
... ennél és a filmben fölmutatottaknál egy, akár csak egyetlenegy, bármelyik Cseh
Tamás-dalban százszor több van.
X
Cseh Tamás-film
A Jó arcok sorozatból
Élet és Irodalom, 2001.03.09. Báron György
... a modor, a cigi, a pia - hozzátartoznak. Helyük van a róla szóló filmben:
nélkülük az steril volna és hazug ...
... egy esendő, zavart ürge mesél önmagáról, mindennapos csetlés-botlásairól,
szerelmeiről, barátairól, utazásairól, gyerekkoráról, a filmekről, amiket látott,
a könyvekről, amiket olvasott - ebből lesz a mítosz ...
... a rendező a történetre összpontosít ... nem a Cseh Tamás-jelenségről
(brrr ...) szól, hanem - furcsa ezt megemlíteni, de legalább ezzel utalnék rá, mily
tévutakat került el a rendező - Cseh Tamásról ...
... Cseh Tamással Cseh Tamás-dalok történnek.
x
A tisztánlátás melankóliája
Tarr Béla: Werckmeister harmóniák
Filmtett, 2001/2-3. Gregus Zoltán
... a lassú és gyors időszekvenciák ritmikusabb váltakozása, a hangsúlyos képi
motívumok és szerkesztések visszatérése és ezáltal a kép megakasztása mint a
megjelenőnél való elidőzés jellemzi ...
... baljós apokaliptikát vetít előre: úgy tűnik, a dolgokat az értelem fényében
besugárzó ideák világa leáldozóban van ...
... mintha a világ varázstalanításával nem lenne hely benne az ember számára,
kivéve az elmeosztály zárt részlegét. Különös módon ezt képileg sokkal inkább
visszaadja a horizont és a rá merőleges két, felül zárt vasúti sínpár közé
szorulva-lefojtva menekülése, mint a zártosztály "ketrece" ...
... minden szereplő megszállott, egy láthatatlan/megjeleníthetetlen hatalom uralma
alatt áll, és egy beláthatatlan "harmónia" ügyében szorgoskodik ... Valuska
kivételt képez, hiszen ő már birtokolja a harmóniát. Bár Valuska "szféráinak
zenéje" szintén távol áll a megjeleníthetőtől, mivel már annyira a sajátját
képezi, hogy csak ő látja, benne él ...
... A Werckmeister inszcenírozott világáról vajmi keveset tudunk meg, inkább
utalások történnek a zsigeri jelenlevő harmónia-igényre, az emberire vagy annak
hiányára, az állati világtalanságra, és mindezek ellenére úgy tűnik, láttunk egy
történetet ...
... A Werckmeister a harmóniát (a maga sajátosan áthúzott vagy széttagolt
formájában) úgy teljesíti be, hogy nem megvalósítja, hanem csak kijelöli, miközben
hatályon kívül helyezi, sőt le is rombolja azt.
x
Egyszer jóllakni?
Különvélemény Werckmeister-ügyben
Magyar Narancs, 2001.04.05. Jánossy Lajos
... a kritikák a filmben a világot mint egészet közvetítő ábrázolásnak a
megújított lehetőségét és megvalósítását ünneplik, vagyis azt, hogy Tarr műve
- a modernitás paradigmájának jegyében és az úgynevezett posztmodern trendekkel
szemben - az emberi állapotra vonatkozó művészi kérdések és az ezekre adható
válaszok létrangját állítja helyre ...
... az erről való beszéd történetfilozófiai historizmushoz vezet, hangütése pedig
óhatatlanul egyszólamú, tehát profétikus lesz - az ábrázolás tárgyául a
prófécia beteljesült állapotát választja, azt próbálja elbeszélni, ami lényege
szerint közvetíthetetlen. Az úgynevezett realista történetkezelést minduntalan
elnyomja az apokaliptikus hittétel, a figurákat, a helyzeteket a sötét háttér fekete
lyukként gravitálja, aminek következtében az arányok eltolódnak, a gondolat
egydimenziós igazságakarása felülkerekedik a művészi igazságon ...
... Azt, hogy a dühöngő tömeget a fürdőkádban álló öregember látványa
meghátrálásra készteti, metafizikai giccsnek érzem. Abszolút ballasztnak tartom,
mint ahogy Harrer halálát a film műidegen paródiájának, a helikopteres képsorokat
pedig üres közhelynek ...
x
Tarr Béla, és akiknek nem kell
A Werckmeister harmóniákról (A Werckmeister harmóniák-vitához hozzászólás)
Magyar Narancs, 2001.04.12. Kovács András Bálint
... Jánossy Lajos ... ahelyett, hogy egyszerűen közölné elmarasztaló
véleményét, a filmmel együtt azokat a kritikusokat is támadja, akik a filmről jó
véleménnyel vannak ...
... Nem szeretnék rangsort felállítani az elmúlt tíz év legjelentősebb
filmművészeti alkotásai között, de az biztos, hogy a Werckmeister benne van az első
tízben. És a "kanonizáció" azért volt ilyen gyors, mert ez bizonyos ízlésű
kritikusok számára rögtön látszik ...
... a filmkultúra végzetesen három részre szakadt. Egyfelől ott a
szórakoztatófilm-kultúra .... Van a - jobb híján - "mid-cult"-nak nevezhető
filmfajta, a közérthető művészfilm, értékorientált, művészi igénnyel, jó
mesterségbeli tudással megcsinált, de túlzott extrém megoldásoktól óvakodó
alkotások sora ... végül van az, amit a francia cinéma d"art et essai-nek nevez. Ez
lényegében olyan művészfilmet jelent, amelynek témáján túl mondanivalója van
magáról a film kifejezőeszközeiről, a filmnyelvről is, ennek megújítására
törekszik ... Nélkülük nincs filmművészet, csak filmgyártás ...
... Tisztázzuk: Tarrban semmiféle metafizika nincs. Nem hisz Istenben, nem hisz az
Ördögben, nem hisz a Történelemben, semmiféle világon túli dologban. Ha valaki ezt
nem látja, ne mondja, hogy Tarr túl egyértelmű ...
x
A kritika harmóniája
(A Werckmeister harmóniák-vitához hozzászólás)
Magyar Narancs, 2001.04.12.Dercsényi Dávid
Jánossy Lajos a múlt héten nagyon szimpatikus kísérletbe fogott, nevezetesen egy
igen gyors és épp ezért nem körültekintő glorifikációs folyamatot próbált
revideálni, helyesebben véleményével árnyalni szerette volna azt ...
... azonban néha maga is pontatlan, s egynémely észrevételével nem lehet
maradéktalanul egyetérteni ...
... szerinte a vizionárius prófécia és a realista ábrázolásmód nem férnek meg
egymás mellett, a historizmus és a prófécia beteljesítettségének ábrázolása nem
alkalmas elbeszélésre, "lényege szerint közvetíthetetlen" ... Szerintem a Werckmeister
harmóniák nem akar kilépni ebből a beszédmódból, hanem arra tesz kísérletet,
hogy végigjátssza azt a folyamatot, hogy a hamis harmóniákra alapozott európai
kultúra miképp teljesíti be önmaga által önmagába kódolt végzetét. A profetikus
beszédmód tehát a hamis kultúra immanens retorikája, ennyiben az igazságakarásé is
az. Azonban a film mindezt inkább megjeleníti, mintsem közvetíti ...
... a film nyelve inkább metaforikus, mint metonimikus. A realista anyag
felhasználásának, kontextusba rendezésének ugyanis az elrendezése az igazán fontos,
nem maga a matéria ...
... a film illusztrálja az európai kultúra hamisságán alapuló rend széthullásának
gondolati, reflektív síkját, annak egyébként számos retorikai elemével, másrészt
megpróbál tudósításszerű és szakrális lenni. Nyilván ez így túl sok, és
számos önellentmondó elem is működik egyszerre. (Ha más nem, ez biztosan posztmodern
jelenség a filmben) ...
x
Tarr-vágás
A Werchmeister harmóniákról
Magyar Narancs, 2001.04.19. Schubert Gusztáv
... ez a vita annyiban izgalmas, amennyiben a kritika határait feszegeti. A kritika
természetéből adódóan kanonizál. Nem biztos, hogy jól jár vele, de nem tud
másképpen cselekedni ...
... A kritikusnak mindenekelőtt saját bírói szerepkörével kell leszámolnia .. a
rangsorolás és az ítéletmondás a kritikának nem érdeme, hanem hendikepje. A jó
kritika feltétele, hogy szerzője kiégesse magából a gőgöt, s ne akarja megmondani a
többieknek, hogy mi lássanak és mit érezzenek, ha megnézik ezt vagy azt a filmet ...
... A Werckmeister nem prófétai mű, nem is szimbolikus, ellenkezőleg nagyon is
realista. De történetesen egy olyan világot ír le, amely elvesztette a metafizikus
tágasságát. A Werckmeister társadalma s minden hőse ettől koldul,
kiábrándult értelmiségi, szent félkegyelmű, a kultúrát (vagy inkább a romjait)
dúló barbárhad. Mindenkit az elveszett harmóniához való viszonya határoz meg.
Senkinek sincs hatalmában, hogy megállítsa a romlást, azt, hogy a lélekkel telített
anyagból lelketlen sár legyen ... Tarr filmje ... az utolsó, az emberi-isteni világ
egységét még őrző ember - Valuska - "agyhalálával" (zárul). Minden
elsimul, mondják éjsötét iróniával, s akkor majd jó lesz, nem fáj majd tovább,
ami kiveszett belőlünk ...
... a néző jutalma nem a mindentudás, hanem a kétely.
x
Csala Károly-Fazekas Eszter: A fény festője: Koltai Lajos operatőr
magyar.film.hu, 2001.04.12. Muhi Klára
... a nagyközönség számára mindenekelőtt végre világossá válik, hogy amit a
filmképeken látunk ... az egyáltalán nem magától értetődő. A szakmáját
művészként művelő operatőr filmről filmre megküzd nemcsak az éppen soros
rendezői koncepcióval, sőt személyiséggel, de a mindig új technika ... adott
lehetőségeivel, sőt a filmkészítési struktúra változó, kontinens-specifikus
viszonyaival is ...
... a szakmabeliek pedig megérthetik ebből a monográfiából - Koltai okos, ihletett
kommentárjaiból és Csala Károly avatott elemzéséből - ... hogyan vált
operatőrünk lépésről lépésre, filmről filmre a hetvenes-nyolcvanas évek erősen
stilizáló (Maár, Gothár, Szabó) és dokumentarista indíttatású (Magyar, Dárday,
András Ferenc) rendezői számára egyaránt nagy formakultúrájú, kreatív
alkotótárssá ...
... Nagy kár, hogy Csala Károly, és az interjú készítő Fazekas Eszter kötetét
kifejezetten szegényes, spórolós formátumban jelentette meg a kiadó. Márpedig egy
jó operatőrkönyv, melyben a szöveg mellől hiányoznak a jó minőségű, megfelelő
formátumú filmképek ..., sőt a kameramozgásokat is felérzékítő képsorok ... a
szöveg is csonka hatású ...
x
Több mint vágy: indulat (Nincsen nekem vágyam semmi)
Beszélő, 2001/2. Varga Balázs
... Forradalmi hangulatnak, nemzedékváltásnak nyoma sem volt, utólag visszatekintve
mégis úgy tűnik, ezen a szemlén lett egyértelmű a fiatal és független magyar film
áttörése ...
... Mundruczó filmje nagyon zárt dramaturgiával dolgozik, nincsenek mellékszálak,
csak a klasszikus drámai akció-reakció viszonyok formálódnak. Egyszerű
vonalvezetésű a cselekmény, viszont nagyon gazdag és eklektikus a stílus. Vad
színekben, izgalmasan megkomponált képekben meséli el a történetet. Furcsa, ritkán
tapasztalt ritmusa van a filmnek: nyugodalmasabb részek után hirtelen tempót és
tónust vált, majd újra lassabb sebességre kapcsol. Folyamatos a hangulatcsúszka ...
szokatlanul erősek és elevenek a dialógusok ...... indulatos film, nem törődik a
védekezőreflexeinkkel ... Vállalja a melodrámát mint klasszikus formát, vállalja
saját eklektikusságát, mert provokálni akar, érzelmeket próbál kihajtani a
nézőből ...
x
Az eltérések a mű lényegét érintik
Bartók Péter tiltakozó levele Floridából a Mandarin filmváltozata ellen
Magyar Nemzet, 2001.04.18.
... Édesapám jól értette mesterségét, és a műveit nagy gonddal szerkesztette
meg ... a színpadi cselekmény minden részletét feltüntette a zene partitúrájában,
ami nemcsak lehetővé tette, de megkövetelte, hogy a színpadi előadók a
cselekedeteiket a zenével összeegyeztessék ...
... az eltérések azt jelzik, hogy a film készítői figyelmen kívül hagyták a
partitúrát, vagy talán meg sem nézték ... Számomra ... nem az a szempont, hogy nekem
tetszik-e vagy sem, hanem megfelel-e apám írásának ... Édesapám elképzelése és a
film
x
Mandarinok - pró (sic!) és kontra
Tánc
Élet és Irodalom, 2001.04.20. Kaán Zsuzsa
... A csodálatos mandarin hazai etalonja Harangozó Gyula 1945-ben bemutatott
koreográfiája. Majd ennek 1956-os felújítása ...
... nagyvárosi környezetben játszódott a darab: a táncdrámában is megteremtve a
zenében örvénylő szenvedélyeket és a Bartók álmodta katarzist a szerelmi vágy
mindenható erejéről ...
... a nemzetközi verziók egy részének Budapestre hozatala egy Mandarin-fesztivál
keretében öt évvel ezelőtt merült fel ... Megint rendeztek ... Mandarin-fesztivált,
bár szerényebb kivitelben, mint az elsőt. Annak tizenöt verziójához képest kilencet
adtak elő ... olyanokat is játszottak, amelyek nemcsak a nézők, de a
Bartók-örökösök rosszallását is kiváltották ...
... a másik vihart a felújítottnak mondott Bozsik Yvette-féle Mandarin kavarta ... ez
volt az a verzió, amely az I. Mandarin-fesztiválon egyszer már megbukott ... ez a
felfogás csupán Bartók ürügyén keletkezett, s mindenképp Bartók zenéje ellen
való
... A magyar és külföldi átiratok közti egyensúlyt végül a harmadik hazai
társulat, a Szegedi Kortárs Balett előadása, Juronics Tamás merészen újszerű,
tömör és látványosan egyszerű, de mindenképp Bartók iránti hűséggel
megfogalmazott feldolgozása teremtette meg ...
Beszélgetések
Még csak húsz százalékon égünk
Beszélgetés elsőfilmesekkel (Hajdu Szabolccsal, Mundruczó Kornéllal és Török
Ferenccel)
Filmvilág, 2001/4. Stőhr Lóránt
Török: ...számomra fontos, hogy legyen egy érthető, konvencionális szintje a
történetnek, hogy megtartsam a nézőt, hogy ne menjen el. Talán gyáva vagyok ahhoz,
hogy próbára tegyem a közönséget, de azt sem akarom, hogy a "csináljunk már
érthető filmet" szlogen elmossa saját világomat. Azt szeretném megoldani, hogy a
közérthető szint alatt legyen egy olyan mélysége a történetnek, ami azoknak is
kielégülést nyújt, akik megmosolyogják a felszíni sztorit, de úgy, hogy ez a két
szint ne távolodjon el egymástól, és ne oltsa ki egymást ...
Hajdu: ... amint rajtakapom magam valamilyen konvencionális megoldáson, rögtön
szükségét érzem, hogy elrontsam. Én nemcsak a rövidfilmben, hanem a
nagyjátékfilmben is a kísérletezés lehetőségét látom, úgy, hogy a néző ne unja
azt ...
Mundruczó: ... én meg a konkrét anyaghoz keresek formát. Amikor kialakul a
forgatókönyv, akkor az elkezd diktálni, és eszerint kell gondolkodnom végig a filmben
...
Hajdu: ... úgy érzem, hogy mi még mindhárman tanuló fázisban vagyunk, még
csak húsz százalékon égünk ...
Török: ... amíg Kornél drámaian éli meg a világot, Szabolcs meg líraian,
addig én epikusan, nagyobb időben gondolkodva ...
Eszmefuttatások
Gengszterek és angyalok
Játékfilmek
Filmvilág, 2001/4. Schubert Gusztáv
... a gengsztervilágnak vége Magyarországon. A vásznon legalábbis. A fiatal
filmesek nem álltak be a Családba, függetlenek, merészek, máskéntfilmezők. Ha nem
is forradalmárok. A forradalom az öregeknek marad. Ők ismerik a trükköket, színét
és fonákját, az ideológia rémuralmát, a pénz rafináltabb diktatúráját ...
... az Anarchisták alól azért csúszik ki a talaj bő félóra múltán. Miről
beszél ez a film, hogy jó volna Gavrilo Principet játszani, mindent felrobbantani?
Ötezer éve időzített történelemben élünk, minden korszak cafatokká robbanva
végzi ... A nem evilági tisztaság csődjének filmje lehetett volna az I love
Budapest, a kezdetben még fel-felszikrázó iróniát azonban hamar felváltja a
kritikátlan együttérzés ... a Bizarr románc evilági pokla - csupa ember-izink,
ázalék-egzisztencia - éppúgy csak a szerző képzeletében létezik, mint a falusi
idill ... Gothárnál stilizáltabb, visszafogottabb a tanyasi környezet rajza, három
kiváló színészével ... a Paszport, tévéjáték mégis drámaian pontos
gesztusokban érzékelteti egy világtól elzárt, belterjes életforma lappangó
tébolyát ...
... Kapa és Pepe ... egyre dühödtebben próbálgatják az ezredfordulós
ember-jelmezeket. Most éppen a pincér-szerepet: hajbókolás, kiszolgálás,
körbefutás - szolgatempó, cézártudat. "Király vagyok, isten vagyok, mindenható
vagyok" - oktatja a mai kor hiszekegyére a dörzsölt Kapa a naiv Pepe bohócot ...
... a fiatal filmben azt látom, kihátrál az intézményesített hitekből, ki a trendi
anyagelvűségből, ki a nem kevésbé divatos lelki malasztból, ki a politikából, és
szép csendben kezdi újra összerakni az elnyűtt mondatokat, a mindennapok szétvert
kultúráját. Mi a szerelem? Mi a barátság? Mi a szabadság? Mi a személyiség? ...
... a Torzók időtlen remekmű ...: a zsarnokság és félelem rácsai közé
nyomorított kisvilág - egy árvaház - mikroszkopikus nagyközelije minden időkben
robbanni fog. A Moszkva tér vagy a Macerás ügyek 2001 hangján szól ...
x
Kamasz-Budától kamasz-Debrecenig
Elsőfilmesek
Filmvilág, 2001/4. Bikácsy Gergely
... a három elsőfilmes díjazott alkotás közül Incze Ágnes mozija, az I love
Budapest rokonszenves ujjgyakorlatnak, etűdnek látszik számomra, semmi többnek -
ezért mondandóm sincs róla ...
... Török Ferenc kiváló érzékkel tart távolságot hősei és saját szemhatára
között. Ez a játékos kettősség nagy érdeme ...
... Hajdu Szabolcsot a tehetsége erősen karikatúrára, elrajzolásokra hajlamosítja,
bár e hajlam nála nagyobb, magasabb igényre tör, mint a karikatúra nem lebecsülendő
világa. A formai kísérletekből, a karikatúra-panoptikum elrajzolásokból itt valami
elvontabb, merőben fikciós, már-már lélektani sci-fi hangulatú világ kerekedik ki
...
... Rég született ilyen eredeti, a magyar kinematográfia nemes hagyományait ilyen
kevéssé követő film. Nem lehet egészen komolyan venni ... "Nagy narratíva"
helyett a káosz tréfáját tudja Hajdu Szabolcs a nézőknek felajánlani. Becsülendő
ajándék.
x
Kézigránát, levélbomba, szelíd Apokalipszis
Kisjátékfilmek
Filmvilág, 2001/április, Muhi Klára
... a néhány éve tapasztalható hatalmas filmcsinálási vágy töretlen. Ám
nemigen vagyunk még túl a kamera, egyáltalán a filmezési lehetőségek
demokratizálásából fakadó első dömpingszerű hullámon. A nagyfilmekre ez mára
már kevéssé igaz, de aki a 32. Magyar Filmszemlén a rövid fikciós programra váltott
jegyet, azzal bármi megtörténhetett ...
... a kisfilmes mezőny legjobbjai most is, mint évek óta, keményebb, markánsabb,
egyénibb hangot ütöttek meg, mint a díjazott nagyjátékfilmek többsége ...
... Mundruczó és állandó társíró-producere, Petrányi Viktória nagyon sokat tudnak
alakjaikról. E városszéli, elhanyagolt tizenévesek első testi vágyairól, arról,
hogyan vannak együtt, fojtogató és felszabadító egymásrautaltságukról,
érzékenységből és kíváncsiságból összevegyült kegyetlenségükről ... az Aftához
képest Almási és Varga filmjei csak tiszteletreméltóan kíváncsiak ...
... a "kicsoda a filmrendező" újradefiniálandó kérdésére pedig Szirtes
Andrásnak és Kotnyek Istvánnak már tíz éve más a válasza, mint a többieknek (Triptichon,
Közelgő kékség) ...
x
Hű filmemlékezet
Dokumentumfilmek
Filmvilág, 2001/április, Ormos Mária
... mi szükséges ... egy jó "non-fiction" filmhez? Meg kell találni a
közérdekű sztorit, fel kell kutatni a szereplőket, meg kell győzni őket a
nyilatkozat helyességéről ..., fel kell építeni egy elgondolást, és azt jól és
szépen meg kell valósítani. Ennyi. És természetesen kell még némi pénz is, ami
láthatóan a lehető legkevesebb ...
... a rendezői díjat Mohi Sándor Ahogy az Isten elrendeli - Olga filmje című
alkotása vitte el ... túl tudott lépni a szociográfiai dokumentáción, mert az arcok,
a gesztusok érzékeny, ezúttal - "non-fiction" ide vagy oda, azt mondanám -
művészi felvételével, fotózásával a ki nem mondott szavakat is közvetíteni tudta.
Eszköztelen eszközeivel bejuttatja a nézőt egy cigány nagycsalád vagy inkább egy
szerteágazó családi együttes bonyolult és rejtelmes viszonyai közé, és apránként
érthetővé teszi azt, ami egyébként egyáltalán nem érthető ...
x
Költött valóság
A dokumentarista módszer
Filmvilág, 2001/április, Gelencsér Gábor
Mintha tovább erősödnének a frontvonalak a magyar dokumentarizmus hagyományos
múlt- és tényfeltáró, valamint az újabb keletű, személyesebb stílust képviselő
irányzata között ... mindkét csoportban láthattunk jó filmet az idei szemle
versenyprogramjában ...
... az igazság objektív megtörténése és az igazság szubjektív feltárása - ez
... az a két, látszólag egymással szembenálló, valójában sokszor egymást
erősítő módszer, amely a dokumentumfilm-készítést ma meghatározza ... (Ferenczi
Gábor-Soós Ágnes: ... van a börtön, babám című dokumentumfilmjéről: ) ...
a módszer szabadsága mellett megmarad-e a "tárgy" szabadsága? ... izgalmasabbak e
film kapcsán a módszertani kérdések, mint magának a módszernek a végeredménye ...
... egyre hangsúlyosabban van jelen a magyar dokumentumfilmekben egy nem kevésbé
provokatív alkotói attitűd, amely a pragmatikus oknyomozói-tényfeltárói
objektivizmust látványosan feladva határozott, legtöbbször markáns stílusjegyekben
tetten érhető szubjektivitással közelít tárgyához. A már-már a műfaj határait
sértő filmek kétségtelenül nem járnak bizonyos társadalmi jelenségek végére ...
szerkezetüket jóval inkább a groteszk vagy lírai látásmód határozza meg (Kamondi
Zoltán Magyar tarka sorozatában Utak Furugyon ... c. dokumentumfilmje) ...
Interjúk
A játékosság kulcsfogalom
(Beszélgetés Meskó Zsolt producerrel)
Filmtett, 2001/2-3. Ágfalvi Attila
... hogy én filmet rendezzek, senki sem fog pénzt adni - így aztán úgy
döntöttem, hogy belevágok saját magam ...
... a rendezői énem mögül kibújt a producer: gondoltam, ha már van egy
kisjátékfilmem, akkor miért ne forgalmazhatnánk? Mutassuk be, adjuk ki
videókazettán, próbáljuk meg elintézni, hogy lemenjen a tévében, tehát eljusson a
nézőkhöz. Eljutott. Ezért beszélgethetünk itt ...
... amikor a főiskola kiírta ezt a szakot, azt gondoltam, hogy ez nekem való, és
jelentkeztem. Kétszázból nyolc embert vettek fel, köztük engem is ...
... a producer a néző szeme, soha nem engedi figyelmen kívül hagyni, hogy az adott
alkotás kinek készül. Továbbá fontos dolog, hogy az egyébként alkalmanként jól
működő egyszemélyes rendezői diktatúrákkal szemben a producer a csapatmunka híve
...
... a szaktudás és a játékosság a kulcsfogalom. A művészet - az már csak
ajándék.
x
"A film egy új nyelv, amit meg lehet tanítani"
Herskó János filmrendező
Magyar Narancs, 2001.04.19. Papp Gábor Zsigmond
... ez volt az én mániám a hatvanas évek elejétől kezdve, hogy ki kell alakítani
egy fiatal filmcsináló - direkt nem mondom, hogy filmművész, hanem filmcsináló -
réteget. Tudniillik a film egy új nyelv, amit meg lehet tanítani. És amit legjobban
úgy lehet tanítani, ahogy a gyerek megtanul egy nyelvet. Tehát nem tanul nyelvtant meg
szintaxist, hanem valamit közölni akar a világgal ...
... a végén kezdtem rájönni, hogy amikor én azt mondom a Dárday Istvánnak, hogy
maga ne így csinálja meg a filmet vizsgára, mert magának diploma kell, akkor ezt már
nemcsak azért mondom, hogy a Dárdayt segítsem, hanem azért is, hogy nekem ne legyen
zűröm. Úgy éreztem, ha ezt én tovább csinálom, akkor egyre beljebb csúszok olyan
kompromisszumokba, amik már nem jó kompromisszumok. Amilyeneket sokat láttam magam
körül ... akkor jobb elmenni és taxisofőrnek lenni ...
x
Díva a metrón (Bozsik Yvette)
Madame Figaro, 2001/április, Vágvölgyi B. András
... a zenéim többségét Bécsben vásárolom. Amikor megláttam, hogy finn tangó,
na, mondom, ez nagyon jó lesz a János vitézhez, már csak a finnugor rokonság miatt
is. Úgy szoktam venni a zenéket, hogy ránézek a CD-borítóra, és ha bejön, akkor
megveszem, de ennél bele is hallgattam. Jó volt ...
... a jövőben talán képes leszek arra, hogy jobban vállaljam a magánéletemet, amit
eddig borzasztóan elrejtettem a nyilvánosság elől. Az embernek óvnia kell magát, és
Magyarországon meg főleg, ahol ez a bulvársajtóvilág különösen visszataszító ...
Az Extázis nagyon provokatív volt, borzasztóan kiraktam oda önmagamat, sokkal
inkább, mint annak idején az üvegdobozba ...
... az egész életemet végigkíséri, hogy úgy vagyok formabontó művész, hogy
közben folyamatosan jó kislány akarok lenni ... ... Egy ideig még párhuzamosan
táncoltam ... mondjuk Csipkerózsikát meg Ének az esőbent, másik nap meg
üvegdobozban voltam vagy elástak ...
... az a célom, hogy legyen egy helyem, csináljak egy helyet Pesten, aminek az a neve,
hogy Cabaret Voltaire, ahol nemcsak színház van, de kis mozi is, meg még egy csomó
minden ... este nyolctól menjenek normális előadások, de éjféltől akár komolyabb
dolgok is. Transzvesztitashow-k vagy merész kabarék. És olyan színház, amire eddig
még gondolni sem mertek.
x
Tarr Béla interjú a Guardianban
magyar.film.hu - mozivadasz.hu, 2001.03.27.
(az alkotóval Jonathan Romney beszélget)
... elmélkedő ritmusa és hosszú, kidolgozott snittjei Andrej Tarkovszkij
álom-spiritualizmusával, vagy Jancsó Miklós, a csaknem elfeledett magyar mester lassan
kibontakozó tablóival rokonítják ... univerzuma mindazonáltal teljesen önálló
világ - noha hosszú mellékösvényeken át jutott el hozzá ...
... a fesztiválhálózatban Tarr lassan mesteri státuszba emelkedik, de ettől még nem
talál könnyebben pénzt a filmjeire. "Ha elkezdünk egy filmet - mondja -, mindig
a nulláról indulunk." Hranitzkyval már új filmjüket tervezik, egy Georges
Simenon-adaptációt, amelyben ismét a hely szelleme lesz a legfontosabb. "Tengerparton
játszódik, így kénytelenek leszünk Magyarországtól távol forgatni". Tarr a
helyszínkeresést szokás szerint lelkiismeretesen végzi. Mindeddig nem talált olyan
várost, ami elég csúf lenne a forgatáshoz ...
x
Nem becsülik a filmeseket
- mondja Mészáros Márta, aki szeretné befejezni a Mandarint
Népszabadság, 2001.04.07. Varsányi Gyula
...a kulturális tárca politikai államtitkára nem válaszolt a leveleimre, amelyeket
a Mandarin-film folytatása ügyében írtam. Úgy látszik, engem most ennyi év és
munka után újra abba a félelemérzésbe akarnak belekergetni, mint régen, ami ellen a
műveinkkel is harcoltunk, hogy "vigyázzon, ne legyen rossz kislány, mert nem
csinálhat filmet". Még fiatalon sem féltem, most féljek? Szeretném a Mandarint
tisztességesen, Bartókhoz méltóan befejezni ...
x
Velem kész tényeket közöltek
- mondja Bereményi Géza, a Hídember rendezője
Népszabadság, 2001.04.06. Varsányi Gyula
... Sipos Kornél távozott a produkció éléről. Nem tudom, mi történt odafönt,
ahogy korábban sem tudtam ...
... Egy nappal előtte valóban találkoztam Orbán Viktorral. Ő kérte, hogy a Centrál
kávéházban beszélgessünk, de erről nem esett szó. Ő elsősorban azt próbálta
megtudni, hogy ennyi várakozás után alkalmas vagyok-e még ennek a produkciónak a
megrendezésére ...
...Nem hinném, hogy intrikát kell keresni ebben a dologban ...
... a megkülönböztetett érdeklődés nagy indulatokat és találgatásokat indít el,
amely most már szinte dadaista helyzetet teremt a film körül ...
... számomra is rossz érzés, de a filmesek mindig irigyek voltak egymás
lehetőségeire. Sajnálom, hogy a Hídember hivatkozási alap lett a mostani
filmszakmai vitában. A produkció ellenségei ezt most kihasználják ...
... hagytam magam rábeszélni. Most már nem hagyhatom abba, és van is kedvem
végigcsinálni.
x
Ki tud a legtöbbet Széchenyiről?
A Balázs Béla-díjas Can Togay filmes pályájának egyik csúcspontjához érkezett
Magyar Nemzet, 2001.04.05. Szénási Zsófia
... amikor komolyra fordult a dolog, éreztem, nem tudom egyedül megcsinálni.
Társírónak javasoltam Bereményi Gézát, akit a hetvenes évek óta ismerek,
dolgoztunk is együtt. Ő az egyetlen ember ma Magyarországon, aki egyaránt ért a
történelemhez, az íráshoz és a filmhez. Sajátos víziója van a magyar
történelemről, és ilyen értelemben egyáltalán nem vegyes identitású ...
Hónapokig csak olvastunk és vitatkoztunk, próbáltuk megformálni Széchenyit, az
embert, leemelni őt szoborszerű magasságából ...
x
"Nem gondolom, hogy lábaim előtt hever a világ"
Marozsán Erika szombaton utazik az Oscar-díj átadására
Magyar Hírlap, 2001.03.22. Gréczy Zsolt
... a lényeg számomra, hogy dolgozhatok. Nem ringatom magam álmokba, hogy azért,
mert szerepeltem (a One Day Crossing c. rövidfilm főhősnője), ezekben a
filmekben, a világ máris a lábam előtt hever ... azt érzem, hogy mi magyarok milyen
kicsik vagyunk a világban, igaz, talán ettől lettünk ilyen elszánt népség ...
x
"Csinálj csodát""
Oscarra jelölve - Koltai Lajos operatőr
Magyar Narancs, 2001/12. Albert Györgyi
... anyám Hufnágel lány volt. A szűcs lánya: egyik a három közül. Gyönyörűek
voltak. És képzeld, volt egy Pisti nevű bátyjuk is ... Anyu hetven éven keresztül,
haláláig varrt. "Csinálj csodát!" - emlékszem, erre kérték az ismerősök, a
rokonok: szóval a legrosszabb kuncsaftok. Mindig valami régit kellett újjáalakítani
...
... nem kizárt, hogy a saját családom regényét is megcsinálom majd egy filmen ...
... mindegyik mást hívott elő belőlem, ami nyilván bennem volt, de nem tudtam róla.
Tehát ha szeretem a munkámat, őket is elismerem bennük. El kell ismernem ...
x
A hazavarázsoló
Völgyi Vera interjúja (Koltai Lajossal)
Népszabadság, 2001/12. TV-melléklet
... és akkor, mint annyiszor a pályámon, jött a szerencse, egy finom ajánlat egy
szép filmre. A rendező Michael Hoffman, a főszereplő Kevin Kline. A kollégiumi
történet New Yorkban játszódik, az ötvenes éveket idézi és a tanár
felelősségéről szól ...
... elárulok egy titkot. A forgatási napok után szükségem van néhány óra magányra
és néhány pohár borra, hogy lazítsak és feltöltődjek. Amikor már nem nagyon
bírom a feszültséget, esténként rajzolgatok. Pontosan lerajzolom a lakásunkat, s
bár tudom, hogy ott minden rendben van, mégis megtervezem, mit alakítok át, ha
hazajövök ...
x
Tímár Péter filmrendező
Pannonportré
Pannonvilág, 2001/ tavasz, Petri Lukács Ádám
... amikor ezt kitaláltam, még nem volt Heti Hetes, szóval nem a népszerűsége
miatt. Hanem azért, mert egy olyan fazont, akit Csiszár alakít, aki picit bunkó, de
melegszívű, jót tenni akaró figura, nem találtam a színészek között ...
... Tizenkét éve görgetek magam előtt egy forgatókönyvet. Ez egy mesefilm, a
könyvet én írtam, nagyon szeretném megcsinálni, csak hát rengeteg pénzbe kerül.
Kálomista Gábor, a producerem éppen Los Angelesben próbál most támogatást szerezni
ehhez a mozihoz ...
Portré
Micsoda mázlista!
A Herskó
Magyar Narancs, 2001.04.19. Pálos György Ali
... Mert, ugye, micsoda adomány 1926-ban születni, kitűnő tanulónak lenni,
1944-ben érettségizni, sárga csillagot hordani, iskolapadból munkaszolgálatba, onnan
Németország felé tartó konvojba kerülni, innen női ruhában megszökni, ostrom alatt
bujkálni, háborút túlélni, filmes iskolába járni, az 50-es években filmrendezővé
válni, majd stúdióvezetővé és főiskolai tanárrá, "Herskó-osztályokat"
indítani, a 60-as években a magyar filmszakma tótumfaktumánál, azaz Aczél
elvtársnál a filmes szakma kijárójának lenni, a sikerek csúcsán, 1970-ben
Svédországba emigrálni, s ezzel a magyar filmes és nem filmes társadalmat
megdöbbenteni ..., 44 évesen svédül megtanulni, svéd főiskolai tanárrá, rektorrá
előlépni ...?
... Herskó e bonyodalmas és veszélyes korban válik először túlélővé, majd
felnőtté, később filmessé. Micsoda mázlista! - gondolhatják az irigyek, akiknek
egész életükben semmi nem jutott az eszükbe ...
Filmszakmai események, hírek
Szeminárium a filmmentésre
Magyar Nemzet, 2001.03.13. Pósa Zoltán
... Túl vagyunk az első félidőn a Budapesten, az Örökmozgó Filmmúzeumban
tartott nemzetközi filmszemináriumon, amelyen tekintélyes magyar és európai
filmarchívumok szakemberei tartanak délelőttönként előadásokat, körvonalazódni
látszik, legalábbis elméletben tovatűnt világok leghitelesebb tanúinak megmentése
... ... A Magyar Nemzeti Filmarchívum értékközpontú, nemes konzervativizmusa, amely a
hagyományos celluloidszalagot tekinti az alkotómunka végeredményének, nemzetközi
tekintélynek örvend ...
x
Megmenekül Hevesi Jókai-filmje
Magyar Nemzet, 2001.03.14. Pósa Zoltán
... a magyar és nemzetközi filmarchívumok szaktekintélyei megismerkedhettek az
első magyar Jókai-film, a Mire megvénülünk megmentett kópiájával ... Balogh
Gyöngyi, a Magyar Nemzeti Filmarchívum munkatársa dekoratív albumot állított össze
az általa vezetett restaurálási munkálatokról ...
x
Jelképes összeg
Magyar Nemzet, 2001.04.20. Ludwig Emil
... a jelek ... mintha inkább arról árulkodnának, hogy nem a kulturális
kormányzat megosztott, hanem a filmkészítők társadalma ... Mészáros Márta
legutóbb a Népszabadságban panaszolta el, mennyire nem becsülik manapság a
filmeseket. Az interjú annak ürügyén született, hogy a rendező frissen készült
filmjét, Bartók Csodálatos mandarinjának feldolgozását értetlenség és
ellenségeskedés fogadja, a zeneszerző örökösei, nevezetesen Bartók Péter súlyosan
kifogásolja az alapmű önkényes megnyirbálását ... A vita és a jogi problémák
miatt most éppen szünetel a forgatás, Mészáros a pénzt hiányolja. Arról egy
szóval sem tesz említést, hogy a produkcióra a Nemzeti Kulturális Örökség
Minisztériuma eddig 80 millió forintot költött (Jó kérdés lenne, hogy az
elkészült 38 perces darab voltaképpen a zseniális táncos-koreográfus Bozsik Yvette
"önálló alkotásának" is felfogható-e.) ...
x
A bizalmatlanság elviselhetetlen
A Mafilm vezérigazgatója lemondását indokolja
Magyar Nemzet, 2001.04.12. Pósa Zoltán
... március 11-én végül ezért mondott le a vezető produceri megbízásról, s
adta vissza a stallumot a filmet egyébként is kitaláló Hábermann Jenőnek, mert a
Mafilmben betöltött tisztsége teljes embert kíván ... Sipos Kornél a Mafilm
vezérigazgatói címéről állítása szerint csak azért mondott le, mert az ÁPV Rt.
vezérigazgatósága igazgatósági gyűlést hívott össze, amelynek tárgya többek
között az ő visszahívása volt. Ebből arra következtetett, hogy megrendült a
bizalom személye iránt, így inkább önként visszavonul ...
x
Alapprogram milliárdokkal
Magyar Nemzet, 2001.03.28. munkatársunktól
... összesen öt és fél ezer pályázatot 4,1 milliárd forinttal támogatott
2000-ben a Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) ... 2001-ben valamennyi szakkollégium
megemelt költségvetéssel fogadhatja a pályázatokat. Miniszteri keretből összesen
1,48 milliárd forint támogatás jutott a pályázóknak, 2001-ben a keret 1,75
milliárdra emelkedik ...
x
Milliós támogatás
Magyar Nemzet, 2001.04.11.
... a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma huszonöt-huszonöt millió
forinttal támogatja az idei millenniumi filmkeretből a Perlasca, valamint a Torzók
című filmprodukciót ...
x
Sipos Kornél pert indít Bereményi Géza ellen
magyar.film.hu
... azért kezdeményezi a jogi eljárásokat, mivel megítélése szerint Bereményi
Géza az elmúlt hetekben több lapnyilatkozatban, interjúban is rágalmazta őt ...
x
Jancsót ünnepelték Mihalkovval
A rendező halhatatlansága
Magyar Hírlap, 2001.03.24. Tölgyesi Gábor
x
Rendhagyó sajtótájékoztató Jancsóval és Mihalkovval
Népszabadság, 2001.03.24. V.Gy.
x
Rágalmak tüzében A hídember
Magyar Nemzet, 2001.04.06. munkatársunkról
... Lendvai Ildikó országgyűlési képviselő által elhangzott, hogy a film
főszereplője és rendezője együttesen 130 millió forintot kap gázsiként a
produkcióból ...
x
Digitális angyalok madártollal
FrontFilmes trükkök a Sacra Corona látványvilágában
Magyar Nemzet, 2001.04.05. Pósa Zoltán
... a film egyik csatajelenetében digitálisan megsokszorozzák a valódi lovasokat.
Az első fázisban "leszedték" őket a kép hátteréről, hogy aztán tömegesen
kerüljenek vissza a képmezőbe ...
x
Akar-e filmtörvényt a tárca?
Magyar Hírlap, 2001.03.02. TG
x
Újabb késésben a filmtörvény
Magyar Hírlap, 2001.03.23. TG
x
Megállt a magyar filmélet a Filmművészek szerint
Magyar.film.hu, 2001.04.05. filmhu
... ha most újból nekirugaszkodnak a filmtörvénynek, annak 2003 előtt nem lesz
hatása. Addig mindenképpen valami átmeneti megoldást kell találni. A beérkezett
javaslatok a Filmművészek szerint egyáltalán nem oly szerteágazók, javarészt
részletkérdésekkel foglalkoznak, így összefésülhetőek. A szövetség szívesen
vállalná az egyeztetést. E kérdések megvitatására rendkívüli közgyűlést
terveznek összehívni e hó végére, melyre meghívják a kultuszminisztert is. Itt
szeretnék elhatározni azt is, hogy a Parlamentnek kéne most már válaszolni a
kérdésre: szükség van-e magyar filmre? ...
Forgatnak
Brandauer szerepét Garas Dezső veszi át
Magyar Hírlap, 2001.03.06. TG
... Klaus Maria Brandauer tegnap mégsem érkezett Budapestre, színházi
elfoglaltsága miatt Berlinben maradt .. helyette Garas Dezső alakítja a magyar rabbit,
jelenetét ma veszik fel a Dohány utcai zsinagógában ...
x
Befejeződött a Perlasca-film forgatása
magyar.film.hu, 2001.04.20. (filmhu)
... a film rendezője Alberto Negrin, főszereplője Luca Zingaretti, játszik benne
Mathilda May, magyar színészek közül Cserhalmi György (Bleiber, német százados),
Szacsvay László (László, a hegedűs), Stohl András (Nagy, nyilas hadnagy), Tordy
Géza (Sanz Briz, spanyol konzul), Rudolf Péter (Sárosi, az öreg zsidó), Garas Dezső
(rabbi), Spáh Károly (Ferenc, a hírvevő zsidó fiú), Ónodi Eszter (Lina, a
szobalány), a jelmezeket Gyarmathy Ágnes, a díszleteket Gárdonyi László tervezte,
sminkmester Forgách Erzsébet, a rendező asszisztense Kolos István ...
x
Ötvös Csöpi visszatér
magyar.film.hu, 2001.04.03.
... A Zsaruvér és csigavér címmel futó projektre hamarosan aláírják a
szerződést a TV2-vel, a kiválasztottak: Básti Juli, Avar István, Zenthe Ferenc, Psota
Irén, Gór Nagy Mária ...
x
Újraforgatják az első magyar némafilmet
Száz éve és hat napja kezdődött A táncz felvétele Fedák Sárival és Blaha
Lujzával
Magyar Hírlap, 2001.03.01. Tölgyesi Gábor
... Fazekas Bence rendező újraforgatja az első magyar játékfilmet ... az első
kinematogram - a városligeti jégtánc - forgatása is jelen művészekkel, a bécsi
Seibert házaspárral készült 1901. február 23-án. Az ő alakjukat Beck Hajnalka és
Kolecsánszky Gábor jégtáncos idézte fel, korhű ruhákban, korhű koreográfiával,
keringő ütemére ...