|
Idegenek a vonaton 109 KByte |
Ezt is megértük. Már Humphrey Bogart és Frank Capra filmjeinek hazai DVD megjelenése biztatónak tűnt, Kubrick Spartacusa és Lean Kwai folyója után pedig szinte biztosra vehettük, hogy szép lassan az egész amerikai filmtörténet csillogó ezüst lemezekre kerül, természetesen digitálisan felújítva, lehetőleg minél tökéletesebb képminőségben. Európában ezideig nyolc Hitchcock opusz jelent meg DVD-n, kettő közülük már magyar felirattal is megtekinthető: Idegenek a vonaton (Strangers on a Train ) 1951 A sikeres pszichokrimi kitűnő példája Hitchcock "bizonytalansági" effektusának - a néző végig többet tud, mint a főszereplők, ettől még inkább izgul, hiszen előre sejti az egymást követő baljós események várható következményeit. Guy (Farley Granger), a teniszbajnok, utazása során a vonaton hátborzongató ajánlatot kap: az ismeretlen Brunótól (Robert Walker). Az idegen férfi felajánlja Guy-nak, hogy megöli megunt feleségét, ha az cserébe megöli az ő apját. Mivel egyiküknél sem volna indíték, nem terelődne rájuk a gyanú. Guy felháborodva utasítja vissza az ajánlatot. Nem sokkal később holtan találják a feleségét. Mivel nincs alibije, gyanúba keveredik. Ekkor tűnik fel ismét Bruno, és követeli az ellenszolgáltatást. Összetűzésük végül Bruno halálával végződik. A film cselekménye vegyes érzelmeket vált ki a nézőből: ahogy bontakozik ki a történet, hamarosan azon kapja magát, hogy azonosul Guy-jal, aki felemás módon viszonyul a bűnhöz. Extrák: a lemezen megtalálható az eredeti amerikai mozi-változat, és az újra vágott, két perccel hosszabb angol verzió is. Találunk még korabeli híradó felvételt Hitchcockról, valamint a film előzetesét. Észak-északnyugat (North by Northwest) 1959 A thriller roppant nagy sikert aratott mind a közönség, mind a kritikusok körében. Hitchcocknak sikerült teljes zűrzavart keltenie az ügynökök, hamis személyazonosságok és kettős játékok forgatagában. A film hőse komikus hős, aki olyan világba csöppen, amelyről sejtelme sincs. Roger Thornhill (Cary Grant) édesanyjával ebédel a Plaza Hotel étteremben. Balszerencséjére éppen akkor áll fel az asztaltól, amikor egy bizonyos George Kaplant keresnek a teremben. Nem sejti, hogy körülötte többen is azt figyelik, ki jelentkezik a felhívásra. Néhány perccel később három ismeretlen támadja meg és rabolja el Thornhillt, aki nem tudja mire vélni a támadást és mint reklámszakembernek fogalma sincs, milyen titkos információkat szeretne tőle kicsikarni egy bizonyos Philip Vandamm, aki nem is titkolja, hogy ellenséges kém. Amikor Thornhill tisztázni próbálja magát, alig ússza meg ép bőrrel a sivatagban mélyrepülésben ellene indított támadást, amely mögött az ellenséges ügynök áll. Csak a szép Eva (Eva Marie Saint) siet végül a segítségére, bár eleinte ő is félrevezette. A kőbe faragott amerikai elnökök hatalmas domborművei között, a Mount Rushmore-on vívott harcban Thornhillnek és Evának végül sikerül kereket oldania. A film néhány jelenete vitathatatlanul a leghíresebb akciójelenetek közé tartozik. A repülőgépes jelenetben leszámol azzal az ósdi klisével, hogy a hősnek olyan helyre kell mennie, ahol feltehetően meg fogják ölni. Az éjszakai elhagyott utcát és a ház falát megvilágító gyér fényű lámpa helyett Hitchcock az óriási síkságot választotta ragyogó verőfényben. Az Észak-északnyugat ugyanolyan összegzése a rendező amerikai életművének, mint ahogyan A harminckilenc lépcsőfok az angliai filmjeinek volt az összefoglalása. Valójában Hitchcock fintora ez a film, itt is ravasz módon vezeti félre közönségét. Extrák: a forgatókönyvíró kommentárja, 40 perces werkfilm, különálló zene-hangsáv, a film eredeti előzetese, képgaléria. További R2-es régiókóddal megjelent filmek a mestertől: Az ember, aki túl sokat tudott (Man Who Knew Too Much) 1934 Ez a film volt Hitchcock legnagyobb angliai sikere, de nagyon jól fogadták az USA-ban is. Egy angol turista házaspár, Mr. és Mrs. Lawrence (Leslie Banks és Edna Bes) kislányukkal utazgatnak Svájcban. Összebarátkoznak egy francia férfival (Pierre Fresnay), akiről nem is sejtik, hogy ügynök. A férfit közvetlenül mellettük gyilkolják meg, és a haldokló titkos üzenetet bíz rájuk, mely egy Londonba érkező külföldi diplomata tervezett megölésével kapcsolatos. Hogy a házaspárt hallgatásra bírják, az ügynökök elrabolják kislányukat. Londonba visszatérve az anya a gyermekrablók nyomába ered. Végül a gyilkosság elkövetésének pillanatában hangos kiáltásával menti meg a diplomata életét, éppen akkor, amikor egy Albert Hall-beli hangversenyen a cintányér összeütésének pillanatában eldördülne a lövés. Extrák: interaktív menük, jelenetek közvetlen kiválasztása A harminckilenc lépcsőfok (The Thirty-Nine Steps) 1935 Ebben a filmjében Hitchcock egyik kedvenc témáját valósítja meg: a magányos hős tévedésből bűnügyi, illetve kémkedési bonyodalmak középpontjába kerül, és üldözni kezdik, mert mindenki, de legalábbis egy rivális csoport másnak véli, mint aki valójában. Ez a motívum felbukkan Az ember, aki túl sokat tud, vagy az Észak-északnyugat c. filmekben is. Extrák: interaktív menük, jelenetek közvetlen kiválasztása. Londoni randevú (The Lady Vanishes) 1938 Egy kis stúdió műtermében forgatta Hitchcock az egész filmet. Egyetlen vasúti kocsi állt rendelkezésére, minden mást háttérvetítéssel és makettekkel oldott meg. Különféle hatáskeltő elemeket használt: a mérgezéses jelenethez például hatalmas poharakat készíttetett, és ezeken keresztül fényképezte a jelenet egy részét. A korabeli kritika dicsérően szólt arról is, hogy Hitchcock a mellékszerepekben is pontos karakterrajzokra törekedett. Extrák: interaktív menük, jelenetek közvetlen kiválasztása. A Manderley ház asszonya (Rebecca) 1940 "Ez egy angol film, teljesen angol" - jellemezte művét Hitchcock. A Manderley ház asszonya a rendező első hollywoodi filmje. Bár Amerikában készült, a film szereplőinek többsége és a forgatókönyv alapjául szolgáló regény szerzője, Daphne du Maurier is angol. Hitchcock számára Hollywood vonzerejét főként az adta, hogy itt nagy stúdióban dolgozhatott. A thriller nem annyira hatásvadász és drámai effektusaival, mint inkább lélektani kiszámíthatatlanságával, a rejtély fokozásának képességével tűnik ki. Ez a film Hitchcock művészi fejlődésében is mérföldkőnek számít. Egy fiatal nő (Joan Fontaine) megismerkedik Lord Maxim de Winterrel (Laurence Olivier), akinek felesége, Rebecca rejtélyes módon vesztette életét. Ő lesz a második Mrs. De Winter, és férjével annak vidéki lakhelyére, Manderley-be költözik. Mr. De Winter, de főképp a házvezetőnő, Mrs. Danvers (Judith Anderson), fürkészve lesik a szép fiatalasszony minden gondolatát. Az új úrnő úgy érzi, hogy Mrs. Danvers minden lépését ellenőrzi, és állandó gyanakvással, rosszindulattal veszi körül. Mrs. De Winter a házvezetőnővel szemben alárendelt, bűntudatos viselkedést vesz fel, mely Mrs. Danvers uralmát tovább erősíti. A helyzet még tovább romlik, amikor a halotti látlelet egyik megállapítása miatt vizsgálni kezdik Rebecca halálának körülményeit. Maxim de Winter gyilkosság gyanújába keveredik, és ez a házasságot igencsak megterheli. A látszólag kilátástalan helyzet végül mégis megoldódik: Mrs. Danvers a kastélyban kitört tűzvészben meghal, és kiderül, hogy Rebecca rákbetegsége miatt lett öngyilkos. A film végig a bizonytalanság nyomasztó légkörével hat a nézőre. A tájban magányosan álló, hatalmas kastély olyan helynek látszik, ahol minden megtörténhet. A Laurence Olivier által megteremtett figura személyisége bizonytalan és zilált, így mint gyilkos is számításba jöhet. Különleges hangsúlyt helyezett Hitchcock a házvezetőnő személyére. Számos jelenetben látszólag a semmiből bukkan elő, azt a hatást keltve, hogy mindenütt jelen van. Ezt a benyomást még erősíti, hogy szinte sosem látjuk mozgásban. Alakja mindig álló, komor és mozdulatlan figuraként jelenik meg a filmben, és ezzel a mozdulatlansággal az alak fenyegetővé, kiszámíthatalanná válik. Úgy tűnik, Mrs. Danvers a ház "igazi úrnője". Extrák: fotógaléria, interjú Kim Newman-nel, részletek Francois Truffaut Hitchcock-könyvéből, életrajzok. Szédülés (Vertigo) 1958 Hitchcock a fahrt és a zoom egyidejű alkalmazásával mutatja be egy makettlépcsőház segítségével a tériszony érzetét a filmvásznon. A bravúrosnak számító technikai újítások ellenére a közönség nem fogadta lelkesen ezt a pszichodrámát. A többi Hitchcock-filmhez hasonlóan ezt is csak 30 évvel később, felújításakor minősítették mesterműnek. Extrák: dokumentumfilm, interjú Herbert Coleman producerrel, rövidfilm a film restaurálásáról, 29 perces werkfilm, eredeti filmelőzetes. Psycho (Psycho) 1960 Ez a film, amelyet Hitchcock egy televíziós stábbal és igen szerény költségvetéssel forgatott, egy új korszak kezdetét jelenti a thrillerek kedvelői számára. Már Saul Bass grafikus főcíme, Bernard Herrman vészjósló zenéjével jelzi, hogy a rendező itt stilizált formában kívánja feltárni az erőszak mélységeit, anélkül, hogy ezeket a romantika felé hajló motívumokat enyhíteni próbálná. Hitchcock legtöbb thrillerjétől eltérően a Psycho nem kínál azonosulásra igazán alkalmas figurákat, s a film végén a meglepő megoldás is majdnem ugyanolyan ijesztő, mint a bemutatott gyilkosságok. Döbbenetes hatását a film visszataszító effektusok nélkül éri el, kizárólag a jelenetek megkomponálásával és tökéletes montázzsal. Így a nézőben különféle asszociációk támadnak, s Hitchcock mentesül a bővebb magyarázkodástól. A zuhany alatt játszódó jelenetben például nincs egyetlen olyan egyedi beállítás sem, amelyben a gyilkos fegyver az áldozat bőrével érintkezne. A női testnek egyetlen olyan részét sem látni, ami tabu lehetne, az egyes beállításokat lassított felvétellel forgatták, hogy a mell véletlenül se kerüljön a képbe, ennek ellenére a jelenet rendkívül durvának tűnik. Hét teljes napig tartott a forgatás, eközben nem kevesebb, mint hetven kameraállást alkalmaztak, és mindezt negyvenöt másodpercért. Ezzel a filmjével Hitchcock már egy fiatalabb és nyitottabb közönség felé fordult. Talán ennek is köszönhető, hogy mai szemmel nézve is teljesen frissnek hat, és amint nem is olyan régen bebizonyosodott: utánozhatatlan. Extrák: eredeti filmelőzetes, szöveges ismertető a szereplőkről és az alkotókról. Márciusban várható európai DVD megjelenések: Tizenkét dühös ember (Twelve Angry Men) 1957 Cinema Paradiso 1988 - 170 perces rendezői változat Táncos a sötétben (Dancer In The Dark) 2000 Diploma előtt (The Graduate) 1967 Az édes élet (La Dolce Vita) 1960 Rolling Stones - The Stones In The Park 1969 - a híres Hyde park-beli koncert Áprilisban várható európai DVD megjelenések: Casino Royale (007) 1967 Az elefántember (The Elephant Man) 1980 Bal lábam (My Left Foot) 1989 A játékos (The Player) 1992 Teljes napfogyatkozás (Total Eclipse) 1995
| Észak-Északnyugat 72 KByte
| Az ember, aki túl sokat tudott 79 KByte
| A harminckilenc lépcsőfok 87 KByte
| Londoni randevú 83 KByte
| A Manderley-ház asszonya 87 KByte
| Szédülés 97 KByte
| Psycho 100 KByte |