Az USA-ban Stanley Kubrick szinte valamennyi játékfilmjét kiadták DVD-n. Legutóbb egy hét lemezből álló gyűjteményes kiadással lepték meg a rajongókat. A fehér kötésű díszdobozban /egyes régió kóddal / a következő filmek találhatók: Lolita, Dr. Strangelove, 2001: űrodüsszeia, Mechanikus narancs, Barry Lyndon, Acéllövedék és végül a Ragyogás, amelyhez tartozik egy harminc perces dokumentumfilm a forgatásról. Hazánkban először a Dr. Strangelove, majd a Tágra zárt szemek jelent meg kis ezüst korongon a kultikus rendezőtől. 2000 karácsonya előtt pedig már a magyar feliratos Spartacus is az üzletek polcaira került. Most pedig a frissen megjelent 2001: űrodüsszeianak örvendezhetünk. A fehér borító tetején “STANLEY KUBRICK GYŰJTEMÉNY” felirat olvasható, amiből arra következtethetünk, hogy az Intercom az amerikai változatot vette át. Kár…! Az angolok ugyanis június 12-én, egyidőben a magyarországi megjelenéssel, piacra dobták a film kétlemezes, gyűjtőknek szánt változatát a következő extrákkal: a DVD mellett, az eredeti filmzenét tartalmazó CD, 2.21:1 képarányú anamorf kép, a film eredeti előzetese és egy füzet a forgatásról készített fotókkal, vázlatokkal. A magyar változat borítója ezzel szemben azzal riogatja a gyűjtőket, hogy “vágott” verzióban nézhetik meg Kubrick remekművét (a mester meg forog a sírjában ) - szerencsére a forgalmazó, mint annyiszor már, most is tévedett.

Hasonlóan jártak azok, akik már megvásárolták a Columbia/Tristar által, 1999-ben kiadott, magyar felirattal is ellátott Dr. Strangelove-ot. Hamarosan megjelenik ugyanis a film extra változata, amely a korábbi kiadáshoz képest tartalmaz egy 23 perces filmet “Kubrick művészete” címmel, továbbá egy 46 perces werkfilmet, valamint egy interjút Peter Sellersszel és George C. Scottal. Nézzük meg ezután a hazánkban már kapható, illetve a közeljövőben megjelenő Kubrick DVD-k listáját:

Spartacus 1960 189 perc

A közönség és a kritikusok egyaránt az antik eposzok (szandálos filmek ) legjobbjai közt tartják számon a trák rabszolga (Kirk Douglas ) történetét. A film alapjául Howard Fast regénye szolgált. Megrendezését először Anthony Mannre bízta a Universal stúdió. Az első jelenet felvétele után azonban Mann kezéből kezdett kicsúszni az irányítás. Ezért Kubrickot kérték fel, beugróként a rendezés folytatására. A korábban elkészített jelenetek közül a kőbányában játszódó nyitó jelenet kivételével Kubrick mindent újraforgatott. A szöveg nélküli jelenetek alatt a szöveges rendezői instrukciók helyett a színészek érzelmeire ható zenét játszott be, amivel gyakran több érzelmet sikerült kihoznia színészeiből, mint ha magyarázatokba kezdett volna. Láthatjuk, hogy Spartacus gladiátorként mekkora sikerrel lett a lázadás vezére, és végül hogyan bukott el a római seregek túlereje folytán. A közönségsikert a nagy gonddal rögzített tömegjelenetek és a kitűnő sztárok biztosították. A főgonosz Crassus szerepében Laurence Oliviert láthatjuk. Tony Curtis és Jean Simmons alakítása mellett, még Peter Ustinovét érdemes kiemelni, aki 1961-ben a legjobb férfi mellékszereplőnek járó Oscar-díjat is elnyerte. Bár a Spartacust meglepő módon nem jelölték a legjobb filmnek járó Oscarra, így is elnyerte azonban a legjobb fényképezés, a művészeti rendezés, és a jelmez díját. A tökéletes képminőségű, digitálisan felújított változat a film eredeti nyitányát is tartalmazza.
Extrák: eredeti filmelőzetes, dokumentum a forgatásról, filmográfiák.

Lolita 1962 153 perc

Nyolc évvel regénye, a “Lolita” botrányos sikerét követően Vladimir Nabokov megírta forgatókönyvét a kiskorú nimfáról, aki 15 évével 3 évvel idősebb a könyvbelinél. Humbert (James Mason), az özvegy Charlotte (Shelley Winters ) jóvágású albérlője beleszeret az özvegy koraérett lányába, Lolitába. Titokban viszonyt kezd vele, melybe a lány belemegy anélkül, hogy igazi mély érzésekkel viszonozná a férfi szerelmét. A szerető végül elveszi az anyát feleségül, hogy a lány mindig a közelében legyen. Amikor Charlotte felismeri, hogy mi a valódi indítéka a férfinak, akiről azt gondolta, hogy ő hódította meg, bekövetkezik a katasztrófa. Bejelenti, hogy Lolitát kiteszi a házból. A férfi megöli az asszonyt, de az elválást már nem lehet megakadályozni. A film először foglalkozott viszonylag nyíltan, nagy nyilvánosság előtt a szexuális függőség témájával. A hosszú snittes technika jó lehetőséget teremtett a színészek számára az érzelmek felépítéséhez, egyúttal Nabokov elbeszélői stílusát is jól szolgálta. A film még Godard figyelmét is felkeltette: “ a Lolita egyszerű, könnyen érthető, pontosan megírt film, amely többet árul el Amerikáról és az amerikai szexről, mint Melville vagy Reichenbach, és bizonyítja, Kubricknak nem kell elhagynia a szereplőkre épülő mozit olyan gondolatok kedvéért, amelyek öreg forgatókönyvírók fiókjainak fenekéről kerülnek elő, akik még hisznek benne, hogy a film a hetedik művészet.”
Extrák: eredeti filmelőzetes

Dr. Strangelove (Dr. Strangelove: How I Learned to Stop Worrying and Love the Bomb) 1963 90 perc

Egy klasszikus film, amelyet a rendező politikai okokra hivatkozva nem engedett bemutatni a kommunista országokban, ezért közel harminc évig mi sem láthattuk. Kubrick szatírája a hidegháborút és az amerikaiak és a szovjetek közötti ellenségeskedést mutatja be. Az amerikai légierő egyik tábornoka megőrül, és bombázókat küld a Szovjetunió megsemmisítésére, mert azt gondolja, hogy a kommunisták országa elpusztítására készülnek. Az ellenség azonban hasonlóképp fenyegeti az USA-t. A katasztrófát csak három ember fékezhetné meg: az amerikai elnök, egy brit tiszt és egy volt náci tudós, Dr. Strangelove. A DVD változat a film mozikban bemutatott eredeti képarányában látható. A lemezen található extrák közül kiemelkedik a film eredeti mozielőzetese, amely a korát meghazudtoló rendkívül feszes, pergő ritmusú vágásokkal készült.
Extrák: 23 perces dokumentumfilm “Kubrick művészete” címmel, 46 perces werkfilm, filmelőzetes, Peter Sellers és George C. Scott interjú.

2001: űrodüsszeia (2001: A Space Odyssey ) 1968 143 perc

Stanley Kubrick sci-fijének ősbemutatója mérföldkő volt a következő évtizedek filmrajongói számára. A rendező a londoni Pinewood stúdióbeli több mint hároméves munka után páratlanul eredeti vizuális utazást mutatott be. Egy rejtélyes földönkívüli monolit szimbóluma kapcsolja össze négy epizódban az emberiség történetét. A 2001. merész nyitó képsorában a múltat köti össze a jövővel. “Valaki azt mondta, hogy a majomember és a civilizált ember között az ember a hiányzó láncszem” - idézte Kubrick. A filmet lezáró “csillagkapu jelenet” tökéletesen egybecsengett a hatvanas évek végének “pszichedelikus” életérzésével. A jelenet látványát Douglas Trumbull tervezte meg, aki a kivitelezéshez egy Slitscan névre keresztelt gépet tervezett. Összesen 18 hónapot töltöttek a 205 speciális effektus felvételével, amely a teljes film mintegy felét teszik ki. A mai nézőt is meglepő technikai pontosság és a képi effektusok lenyűgöző hatása új távlatokat nyitott a fantasztikus film műfaja előtt. Bár a film több mint három évtizede készült, és az idők során jócskán megváltozott az űrutazás jövőjéről alkotott képünk, Kubrick műve - számos más sci-fi alkotással ellentétben - semmit sem veszített hatásából, hiszen az Oscar-díjas trükkarzenál és maga a történet jóval túlmutatott saját korán.
Extrák: interaktív menük, a film előzetese.

Mechanikus narancs /Clockwork Orange/ 1971 137 perc

Nem Kubrick volt az első, akinek a Gépnarancs megfilmesítése mint lehetőség felkeltette az érdeklődését. A hatvanas évek közepén a Rolling Stones akart belőle filmváltozatot készíteni. Mick Jagger lett volna Alex, a Stones pedig a banda. 1968-ban Ken Russell foglalkozott Burgess kisregényével, mielőtt Aldous Huxley Az ördögök című regénye felé fordult. A Mechanikus narancs forgatása komoly fizikai megpróbáltatást jelentett az Alexet alakító Malcolm McDowell számára. A legnehezebbek a Ludovico-kezelés felvételei voltak. McDowell szemeit csipeszekkel tartották nyitva, miközben Alexnek azokat az erőszakos filmeket kellett néznie, amelyek lelki megtisztítására voltak hivatva. A jövő Angliájában játszódó történetben Alex, aki rajong Beethovenért egy botrányos banda vezére. Szadista rendőrök és egy nagyformátumú reformer kezébe kerül, aki bestiális módszerrel akarja kiölni belőle az erőszakot. Kubrick lassított és gyorsított felvételeket, Burgess valódi és kitalált nyelvet alkalmazott a szex és az erőszak stilizálására. “A felgyorsított orgia-jelenet vicc - mondta Kubrick. - Felvétele huszonnyolc percig tartott, másodpercenként két kockával. A vásznon körülbelül negyven másodpercig tart. Alex küzdelme bandatagjaival tizennégy másodpercig tartana, ha nem lenne lelassítva. Azért lassítottam le, hogy elbűvölő, lebegő mozgást érjek el.” Kubrick filmje hajszálpontos elemzést nyújt a ’68 utáni időszak generációs ellentéteiről. Az erőszakos jelenetek olyan heves vitákat váltottak ki, hogy Kubrick maga kérte filmje betiltását Angliában.
Extrák: a film eredeti előzetese.

Barry Lyndon 1975 177 perc

A film moziban még sosem látott szépségű képekben tobzódó pompával jeleníti meg a cselekményt, s képei a szó igazi értelmében festőiek. Kubrick az éjszakai jeleneteket mesterséges megvilágítás nélkül forgatta, a jelmezeket a legkisebb részletekig a 18. századi minták alapján készíttette el. Elege lett a történelmi filmek hamis világából, ezért újra akarta teremteni a műfajt, hasonlóan ahhoz, ahogyan azt a 2001: űrodüsszeia esetében a sci-fi műfajával tette. Leszerződtette Ken Adam látványtervezőt, aki korábban a Dr. Strangelove fantasztikus enteriőrjeit tervezte. A megvilágítások tervezésekor korabeli festményeket tanulmányozott. Kubrick és John Alcott operatőr a belső nappali felvételeken a lehető legnagyobb mértékben igyekeztek a kívülről beáramló természetes fényekre hagyatkozni, illetve ezt a hatást megteremteni. Thackeray regényének ifjú hőse, Iren Redmond Barry (Ryan O’Neil ) egy ír gazfickó, aki katonaként, dezertőrként, hazárdjátékosként és szépfiúként vadássza a szerencsét. Barry semmirekellő csaló, Kubrick számára pedig - aki a Mechanikus narancs bűnöző Alexéből az új kor filmhősét faragta - épp a megfelelő figura. A sors hányattatásai, a véletlen események következtében előbb az angol, majd a porosz hadseregben szolgál. Kémkedik, szerencsejátékot űz, majd megismerkedik a szépséges Lady Lyndonnal (Marisa Berenson), akit feleségül vesz. A nemesi körökbe való felemelkedését nem képes kihasználni, ezért hamarosan lecsúszik, és mint nincstelen nyomorék fejezi be életét.
Extrák: a film eredeti előzetese.

Ragyogás (The Shining) 1980 119 perc

Sokak szerint Kubrick filmje a horror műfajának legjobbja - valószínűleg tényleg soha nem nyúlt senki gondosabban és őrültebben Stephen King bármely írásához. Financiális szempontból is mindmáig a legsikeresebb műve, emellett a félszáz King-adaptáció közül is az egyik legjövedelmezőbb film. Az író /Jack Nicholson/ családjával együtt egy télre lezárt szállodában gondnoki állást vállal, hogy regényét nyugodt körülmények között tudja megalkotni. A hotel előző gondnoka fejszével kiirtotta családját, miután megőrjítette a magány. Hamarosan különös események kezdődnek. Az ötéves gyereket (Danny Lloyd ) látomások gyötrik. Apja fokozatosan elveszti realitásérzékét. Úgy érzi, hogy a múlt kísértetei megszállják, iszonyatos ámokfutásba kezd, majd a végén ő is fejszével akarja megölni feleségét (Shelley Duvall) és a fiát. Kubrickra Max Ophuls filmjei óta rendkívüli hatással volt a kamera mozgása, egész pályája során új kameramozgások megteremtésére és a film nyelvtanának kutatására törekedett. A Ragyogásban kulcsszerepet kapott egy rejtélyes stabilizátor, amely forradalmasította az operatőrök munkáját. Ez volt Garrett Brown találmánya, a Steadicam. Kubrick a hotel labirintusában kószáló kamera mozgásával érzékelteti a horror hangulatát, s ez a mozgás a Jack fejében kavargó téveszmék mozgásának felel meg. A rendező sok mindent kihagyott a történetből, és számos ponton változtatott a regényhez képest. Ezek közül a legjelentősebb a King könyvében szereplő állat formájú sövényekre vonatkozott, amelyek önálló életre keltek, és alakjukat változtatták. Kubrickot nem elégítették ki a rendelkezésre álló különleges effektusok, ezért úgy döntött, hogy hatalmas, bonyolult alaprajzú útvesztőt készít, amely a fogság és a szabadulás metaforáját kínálta.
Extrák: a film eredeti előzetese, harminc perces dokumentumfilm a forgatásról Kubrick lánya, Vivian felvételei alapján.

Acéllövedék (Full Metal Jacket) 1987 116 perc

Minden, ami ebben a filmben látható, valóban létezik. Kubrick a kiképzőtáborok legrealisztikusabb ábrázolását tárja elénk. Nehéz a nézőnek kivonnia magát a hatása alól. Az Acéllövedék alapvetően különbözik a többi Vietnamról szóló háborús filmtől. Más mint A szakasz vagy az Apokalipszis, most. Ezeket a filmeket a Fülöp-szigeteken forgatták, mert a dzsungel ott hasonlít leginkább a vietnamihoz. Kubrick filmje azonban nem a dzsungelharcokat mutatja be. Az első rész a Parris Island-i kiképzőközpontban játszódik, a második a vietnami Hué-ban, az 1968-as Tet-offenzíva idején. A rendező némafilmek iránti rajongása nagyban meghatározta a forgatást. A filmnek elsősorban vizuális eszközökkel, s ritka, tömör dialógusok révén kell szólnia a nézőkhöz. Az Acéllövedék A dicsőség ösvényeihez hasonlóan a katonai mentalitás mélyére hatol, és hangsúlyozza a háború hiábavalóságát és elkerülhetetlenségét. A film első fele dermesztő látlelete a katona gyilkológéppé faragásának, a második fele ennek szükségszerű következményeit mutatja be.
Extrák: a film eredeti előzetese

Tágra zárt szemek (Eyes Wide Shut) 1999 153 perc

Közel tíz esztendővel legutóbbi játékfilmje, az Acéllövedék bemutatása után Kubrick lehetőséget kapott arra, hogy megvalósítsa régi álmát. Állandó stúdiója, a Warner Bros. javaslatára megszakította korábban betervezett sci-fije, az Al (Mesterséges Intelligencia) előkészületeit egy rejtélyes vállalkozás kedvéért, amely a költői szépségű Tágra zárt szemek címet kapta. Az erotikus jelenetekben bővelkedő forgatókönyvet Kubrick régi munkatársa, Frederick Raphael írta Schnitzler Traumnovelle-je alapján, a főszereplő házaspárt a Nicole Kidman-Tom Cruise álompár játssza. 1996 novemberében a Pinewood stúdió falai között kezdődött meg a teljes titoktartásban zajló forgatás, amelyből először Harvey Keitel szállt ki. Az ő szerepét Sidney Pollack vette át. A következő áldozat Jennifer Jason Leigh lett, aki nem hagyta ott az elhúzódó forgatás miatt, Cronenberg eXistenZének felvételeit. Őt Marie Richardson váltotta fel.. A Lolita-botrány óta önkéntes angliai száműzetésben élő amerikai rendező nem kívánta eredeti helyszínen forgatni a regény helyszínéül szolgáló Velencéből a mai New Yorkba áthelyezett történetet, ezért a dél-londoni stúdióban építették fel a Greenwich Village és a Soho néhány utcáját.
A DVD interaktív menüje, jobban meg van vágva, mint a film nyitójelente. A menüben például nem engedik, hogy Kidman ruhája egészen lecsússzon a testéről, így a nyitó jelenet vetkőzését nem csak előkészítik, hanem hatástalanítják is (amit nem látunk teljesen, az mindig izgalmasabb). Szegény Kubrick, aki annyira vigyázott életében arra, hogy ne piszkáljanak bele a filmjeibe.már nem láthatta ezt a DVD változatot.
Extrák: Nicole Kidman, Tom Cruise és Steven Spielberg interjú, két tv előzetes.