Filmkultúra: Szemle: Lapszemle - 2000.05.09.

Báthory Erzsi	Lapszemle: 2000.05.09. - 2000.06.05.
Bemutatók Egyéb kritikák Interjúk Riportok, tudósítások Eszmefuttatás - kerekasztal-beszélgetés Filmszakmai események, hírek Mozi-körkép

Bemutatók

Kelj fel Jancsi
H-USA, 1999, Budapest Filmstúdió, Available Light Film
R,f: Fonyó Gergely, o: Szitányi Gábor, z: Dés László
Sz: Jon Jacobs, Dawnn Kapatos, Jánosi Péter, Joan Newmark
Szí, 90 perc, 35 mm
B: 2000.05.18.

Félkegyelem
Kelj fel Jancsi
Filmvilág, 2000/6. Bori Erzsébet

már akkor megkísért az ismerősség érzése, amikor a nyitó képsorban megjelenik a tőrőlmetszett kaliforniai suburb alsó középosztály/felső prolik lakta negyede és a jellegzetes amerikai házbelső. Szinte kizárólag ebben a térben játszódik filmünk háromszereplős kamaradrámája
Eszköztelen a játék, a rendezés, a fényképezés, talán csak Dés László zenéje az, ami kilóg a sorból, ha nem is mindig, de akadnak helyek, ahol a képtől függetlenül, külön és nagyon hallani a zenét
Sose fogjuk megtudni, hova repült a hősnő, az anyjával folytatott telefonbeszélgetés a visszaérkezése napján lehűti azt a vérmes reményünket, hogy haza utazott innentől fordulnak rosszra a dolgok, és vesznek irányt a megoldatlan befejezés felé
Elbeszélésmódja válogatja, mondom én, Fonyó pedig olyan módot választott, amely megkívánja az epikai hitelt
Végül is az eszköztelenségéért és a mértékletességéért kell dicsérnünk a Kelj fel Jancsit. Nagy erénye, hogy nyoma sincs benne az erőlködésnek, megfeszülő akaratnakA film az első kockákkal megteremti és mindvégig megőrzi hiteles atmoszféráját még a történet megbicsaklásai sem ártanak neki.

Fecseg a felszín, hallgat a mély
Kelj fel Jancsi
Magyar Hírlap, 2000.05.18. Gervai András

Fonyó Gergely divatos, de életveszélyes témához nyúlt... Elmebetegekről, értelmi fogyatékosokról, a betegségek legtitokzatosabbikáról, a legreménytelenebbjéről, a szimbólumértékű kórról, állapotról jó ideje divat filmet készíteni (Esőember). Megfelelő pszichológiai hitelesség, részletekig kidolgozott forgatókönyv nélkül azonban az eredmény többnyire csak hatásvadászat marad, mint nagyrészt a Kelj fel Jancsi esetében is. Kétségtelen, vannak értékei - például az atmoszférateremtésben -

Kaliforniai álmodozó
Népszabadság, 2000.05.19. Dóka Péter

kedvesen, szeretettel mesél főhőséről. Ezt azért is teheti, mert a téma megengedi: Johnny lélekben kamasz, minden mozdulata megható, minden vágya szép. A film legközhelyesebb részét, miszerint jön egy bőrkabátos rockzenész, aki szövegével és tetoválásaival megszédíti a naiv egyetemista lányt, Fonyó ügyesen úgy teszi elfogadhatóvá, hogy rátesz még egy lapáttal: a rocksztár elképesztően öntelt, a lány pedig nagyon butuska. Ezeken a részeken sokat lehet nevetni, de éppen ezen a környéken történik a filmmel egy sajnálatos baleset is A fiúból mellékszereplő lesz

Mozibolondok
Fonyó Gergely: Kelj fel Jancsi
Magyar Narancs, 2000/20. - turcsányi-

jó szándéka felől, ugye, semmi kétségünk. Azt is gyanítjuk, hogy egyes szám első személyű mozit készített
istennek sem bírunk reagálni a dolgaira. A kör bezárul körülötte, vászon és nézőtér összeér
Mindezek ellenére ezúttal annyiban kell maradnunk, hogy egy szép filmet láthatunk a meg nem értésről. A meg nem értés nyelvén, ami onnan ismerszik meg, hogy pont azza nincs neki. Nyelve, de semmilyen

Helyfoglalás avagy a mogyorók bejövetele
H, 1999, Vattatyúk Kht.
R,f: Szőke András, f: Tariska Szabolcs, o: Markert Károly, z: Márta István, Amorf Ördögök, Tót Kecsuák
Sz: Galántai Katalin, Merza Gábor, Galkó Balázs, Badár Sándor, Szőke András
Szí, 82 perc, 35 mm
B: 2000.05.18.

Népszabadság, 2000.05.26. Veress József

Szőke András filmes szabadcsapata nem adja meg magát. A mozizás profi amatőrjei az országos aszály idején is úgy viselkednek, mintha zuhogna az eső
szőkésen gubancos és eklektikus, tiszteletlen és szemérmes, szellemes és gyermeteg, szikrázó és kiérleletlen. "Konfliktusa" - a mogyoró-lét folytonosságának biztosításáért vívott harccal és a gyerekcsinálás frivol szertartásával - profán, a mának szóló, amúgy eléggé átlátszó üzenetei pedig a szövegbe bújtatottak
egyik korábbi énjét idézve élvezettel és viccelődve masszőrködik, viszont halálosan komolyan vehetjük, amikor a felvevőgépbe nézve kijelenti "nem hazudok"
Mogyorók és magyarok

Egyéb kritikák

Fanyalogva ízlelgetett napfény
Londoni levél (A napfény íze angol kritikáiból)
Magyar Hírlap, 2000.05-27. Sárközi Mátyás

Az edinburghi Scotsman összefoglalója jellemző: " A nagy anyagból végül történelemlecke lesz, a figurák levesznek szem elől, ami pedig egy film számára egyenlő a halállal. A forgatókönyv eredetileg néhány részes tévésorozathoz készült, s talán jobb lett volna ebben a formában filmre vinni"
Az Independent szerint" mikor Fiennes harmadízben jelenik meg, a Sonnenschein dinasztia újabb nemzedékét megtestesítendő, az angol mozikban egy-egy tiszteletlen néző nevetni kezd"
Az Observerben Philip French, a magyar filmművészet barátja írja "Koltai Lajos remek képeinek, Maurice Jarre igéző zenéjének, egész sor kitűnő alakításnak és a romantikus légkörnek köszönhető, hogy érdeklődésünk nem lankad a három óra során. De ez a film kevésbé meggyőző, mint a Mephisto, Redl ezredes, Hanussen trilógia volt. Rettentő sok történelem zsúfolódik a három órába"
Az angol kritika szokása szerint ezúttal is nehezen dicsér, keresi a kákán a csomókat. Nem veszi tudomásul, hogy egy drámai történelmi tablón kevés a hely a nüanszok ábrázolására

Interjúk

Terelgetni, visszalépni
Beszélgetés Fonyó Gergellyel
Filmvilág, 2000/6. Ágfalvi Attila

A házat kölcsönbe kaptuk, mindenki saját jelmezben játszott, a főszereplő lány magának csinálta a sminket, szóval az egész egy olyan "mindenki csinál mindent" dolog volt. Olyasmi, mint egy diplomafilm. Én úgy is tekintem - noha nem jártam főiskolára -, hogy kilenc év asszisztenskedés után ez a diplomafilmem. Az indulótőke arra volt elég, hogy a film 70 százaléka elkészüljön, a forgatás után két és fél év telt el úgy, hogy amikor összejött valamennyi pénz, vágtam rajta egy keveset végül Gothár Péter, akinek tetszett a film, beajánlott a Budapest Filmstúdiónál Kántor Lászlóhoz
ami nekem tetszik, valahol félúton van: az itteni érzékenységet vagy lelkületet kell párosítani a kinti technikával
az egész nem szól másról, mint a filmről, erről a fantasztikus médiumról, amellyel világot tudsz teremteni, benne emberi viszonyokkal

Együttműködik-e a kultúra?
Beszélgetés Sára Sándorral
Filmvilág, 2000/6. Székely Gabriella

Van egy kész forgatókönyvem, a Transszibériai álom. Három férfi története, akik télen elszöknek egy gulág-táborból. Meg kell küzdeniök a hideggel, az üldözőkkel, saját magukkal, az éhséggel. Szörnyűséges dolgok történnek velük. Úgy érzem, el kell mesélnem, hogy le tudjam zárni magamban ezt a történelmi korszakot. A másik indiai utazásom alatt felmerült koprodukciós lehetőség, az Amriter Sher-Gil festőművésznőről szóló film. A hölgy egy szikh hercegnek és egy magyar anyának, Gottesmann Mária Antóniának a lánya Londonban, ahol a lányt angolra taníttatták, ahogyan ez idő tájt, a századfordulón illett bizonyos körökben, a szikh herceg éppen indult vissza Indiába a menyasszonyával. Az útra társalkodónőt kerestek a hercegnőnek. Mire a hajó kikötött Bombayben, a herceg már Mária Antónia Gottesmann vőlegényének érezte magát. Lányukat, Amritát a modern indiai festészet megteremtőjének tartják

Nem kor-szerű történet
Beszélgetés Almási Tamással
Filmvilág, 2000/6. Tamás Amaryllis

Volt zavar a dokumentumfilm-készítők körében is, kétségtelen. Mert a "most mindent lehet" egyáltalán nem volt igaz. Felépültek az új falak, például ma már nem tudnám megcsinálni az Ózd-sorozatot. Az egyik ok a személyiségi jogok térnyerése, az emberek öntudatra ébredése - és ez nem pejoratív, ez pozitív értelmezés - olyan erős lett, hogy a szívátültetésről szóló filmemet sem biztos, hogy ma le tudnám forgatni. Persze, az ember a szereplőjével ezt meg tudja beszélni, de előfordulhat olyasmi, hogy a háttérben feltűnik valaki, akit nem is kívántál felvenni, de ott van, és ő nem akart szerepelni, ezzel lehetetlenné tudja tenni a filmet. A másik új fal: a gazdagok fala A nyolcvanas években már a legelvadultabb kommunistához is be lehetett jutni. Akkor, ha egy vezető nem fogadott, és a sajtó megszellőztette, piros szőnyeget terítettek eléd, hogy menjél be, mert nem engedhették meg maguknak Manapság, ha egy kft. vagy bt. vezetője vagy egy tévé főszerkesztő azt mondja, hogy ő nem akar nyilatkozni, akkor nem nyilatkozik
- Káeurópa címmel játékfilm-forgatókönyvön dolgozik Török Mónikával és Radnai Annamáriával.
- Az ötletet megtörtént eset adta. A nyolcvanas évek közepén a diktatórikus viszonyok elől, a jobb élet reményében - újszülött kisfia hátrahagyásával - Magyarországra menekült egy 18 éves erdélyi lány. Tizennégy évvel később a kamaszfiú anyja keresésére indul. Erről szól majd a film.

Kell egy menedék
Kaszás Géza sokáig nem tudta, mi a szerelem
Nők Lapja, 2000/20. Beke Csilla

- Írsz még?
- Mostanában nem.
- És miket szoktál?
- Forgatókönyveket, amelyekről tudom, hogy nem lesz belőlük film. És ez nem baj.
- Milyenek ezek a forgatókönyvek?
- Mindig bekattanok valamire. Kalandfilm, gengszterfilm vagy háborús film, amelyik a mély humanizmust sugározza. Vannak terveim, csak ma Magyarországon a filmszakma nagyon pici, nagyon szűk, nagyon kevés a pénz, még ennek a szűk rétegnek sem elég. Ezért ez a szakmai rész kényesen őrzi a pozícióját. Tehát ha valaki be akar törni, akkor vagy egy nagyon erős, mindenek fölött álló támogatóval lehet, vagy egy olyan ötlettel, amelyik egyszerűen megtámadhatatlan, de félő, hogy még azt is ellopják

"A mi generációnknak szerencséje volt"
(Beszélgetés Kern Andrással)
Magyar Hírlap, 2000.05.27. Gréczy Zsolt

- Arról is volt szó, hogy csinál egy gengszterfilmet. Abból nem lesz semmi?
- Erősen úgy fest, mert nincs rá pénz. A sztori a harmincas években játszódna, kellene hozzá régi ruha meg autó, fel kellene robbantani egy mulatót. A filmezés, az én nagy szerelmem, drága mulatság lett, s a kuratórium sem adott rá egy fillért sem. Filmet tehát szívesen írnék, írok is, de nem egy nagyon bonyolult és igényes mozi kerül százmillióba. Ezek után miben reménykedhetek? Viszont megyek Szabó Ildikó filmjébe szerepelni. Garassal játszom együtt egy cigány témájú filmben, amolyan Rejtő Jenő-i figurát formázok

Nincs értelme átírni a történelmet
Magyar Hírlap, 2000.05.13. Gréczy Zsolt (beszélgetés Mészáros Mártával)

baj volt, hogy a régi papírokhoz ma sem mernek hozzányúlni. Amikor először kint voltam, Csingiz Ajtmatov, sőt állami vezetők is fogadtak. Egyébként Ajtmatov ajánlotta, hogy csináljam meg a Kisvilmát. Ha hiszi, ha nem, még Göncz Árpád is segített. Mielőtt hivatalos tárgyalásra odautazott volna, felhívtam, s kértem, mondja el vendéglátóinak, a film készültét a magyarok támogatják. Ott ígérték meg az elnök úrnak, hogy odaadják az apámról készült eredeti iratokat. Ekkor derült ki, hogy szó sem volt gulagról, hanem ott helyben fejbe lőtték. Aztán a kirgiz elnök viszontlátogatása alkalmával engem is meghívtak az ünnepélyes vacsorára, s ott odamentem az elnökhöz, s elétettem egy fehér papírt, hogy itt és most írja le, hogy én, Akajev támogatom Mészáros Márta kirgíziai forgatását. Maga nem tudja elképzelni, mi volt ott, amikor felborítottam a protokollt

Molnár György rendező
Média Technika, 2000/5. Gál Jolán

politikától függetlenül minden ország érdeke, hogy mentse, védje nemzeti kultúráját. Aki mondjuk kanadai fesztiválon vagy akár európai fesztiválon vesz részt, azt tapasztalhatja, hogy biztosan talál ott filmet, amelyet dánok írtak, dánok rendeztek, és dánok játsszák a szerepeit is, sőt dánokról szól. Nincs ebben semmi bűn. Ugyanez elmondható például a japánokra is. Nem minden nemzet filmgyártása adta meg magát annyira, mint mi. Mi nagyon, igaz, a csehek is hasonlóan, de a lengyelek például nem, ott jelenleg is 25 film készül évente és legalább 100 tv-színházi produkció. A közszolgálati tévéről beszélek

"Fatális és igazságtalan"
Fiath András filmrendező (Veszett idők c. filmjéről beszél)
Magyar Narancs, 2000/20. Gönczi M.

A film eredetileg nem sci-finek készült. Pauer Henrik tragikus halála újragondoltatta, átkomponáltatta velem a történetet, ekkor merült fel Dunacity képe. A film maga laza epizódok végtelen sora, egy frusztrált utópia, amely egy feje tetejére állított világot mutat be, a mindennapok rémálmait, úgy, ahogyan azt a káros szenvedélyeknek (drog) hódoló emberek érzékelhetik. A középpontban a Miniszteri Orvosdoktorral készült, utópisztikus túlzásokkal interpretált interjú helyezkedik. E köré épül föl a sci-fi elemeket kerülő, nonlineáris történet

Riportok, tudósítások

Udvaros Dorottya japán parasztasszonyt játszik
Ma mutatja be a Thália A vihar kapujában színpadi változatát
Vasárnapi Blikk, 2000.05.14. K.L.

A kettős bűncselekménynek tanúja is van: egy arra járó favágó. Ami rendhagyó: mind a négyen - a halottaiból feltámadó férj is - másként emlékeznek a történtekre, és elbeszéléseik alapján egymás után négy változatban pereg le a nézők előtt a dráma. Az asszonyt Udvaros Dorottya alakítja.
- A szerző, Müller Péter és a rendező, Telihay Péter csak utalnak a japán színhelyre - mondja Udvaros Dorottya. - Az izgalmas, véres bűncselekmény bárhol bármikor játszódhatna, hiszen valamennyiünkre jellemző: másként-másként emlékszünk mindarra, aminek részesei, szemtanúi voltunk

Pataki Ági foglalkozást váltott: filmproducer lett
Kokó is szerepet kapott az Üvegtigrisben
Blikk, 2000.05.22. T.I.

Hallottam a forgatókönyvről, nagyon jónak tartom. Barátságban vagyok Rudolf Péterrel, és Kapitány Ivánnal, aki kiemelkedő alakja a magyar reklámfilmiparnak és egyben a férjem, Kovács Gábor társa. Nagyon szeretem az európai filmet, a magyar filmeket is, így magam vállalkoztam arra, hogy pénzt szerzek a produkcióra Olyannyira hiszek az Üvegtigrisben, a történetben, a rendezőkben, a szereplőkben, hogy saját pénzünkkel is beszálltunk, a férjemmel együtt

Kern és Garas újra együtt forgat
A negyvenes évek Pestjét idézik meg
Blikk, 2000.05.20. B.K.

Hamarosan ismét együtt forgatnak majd Szabó Ildikó készülő filmjében, a Chacho romban.
- Nem lesz belőlünk olyan páros, mint amilyen a Ripacsokban voltunk - árulja el Kern András. - Ez másfajta film, de azért elég gyakran feltűnünk majd a mesében. Én egy írót alakítok, aki egy Rejtő Jenő-szerű figura, azt hiszem, szeretni fogom

Újra színpadon Madaras József
Csak József Attilát nem felejtette
Népszabadság, 2000.05.12. Rados Virág

a baleset és a kóma után, kétesztendei némaságot követően fokozatosan újratanult beszélni, tolószék nélkül járni. Már otthagyta a szanatóriumot, a színészotthont, és egyedül él a budajenői házában. Amint mondja, kertet nevel, melyet az első növénytől kezdve az utolsóig ő épített egy kis tó mellett "Már van egy kutyám is" - újságolja

Szájtépés filmszakadásig (2)
Népszabadság, 2000.05.25. Varsányi Gyula

gátszakadásszerűen jelentkeztek fiatalok első-második filmjükkel. De vajon mi ez a feszítő erő és mit hoz felszínre? Elmondják-e ők maguk, el akarják-e mondani?
A hazai filmes gondolkodás egyelőre csak ennél a kérdésnél tart. A válasz nem könnyű, hiszen - szerencsére - sokszínű az új paletta
A fiatal szakemberek betagozódásának régi formája megszűnt. Nincsenek stúdióközösségek - panaszolja (Grunwalsky). - A klasszikus filmipari háttér is már csak nyomokban lelhető föl. A mai fiatalok nem lehetnek asszisztensek kosztümös filmek forgatásán (mert ilyen produkció nem készül)

Lassú áttűnések
47. Országos Független Film és Videófesztivál, Pécs
Magyar Narancs, 2000/21. - kovácsy-

Zsúfolt vetítések itt, lendületes fogyasztás amott, szerepcsere és átfedés, lelkendező üdvözlések, rég látottak örvendezése mindehhez, meg átfogó, vidult szeretet - fesztiválhangulat
láttunk mindazonáltal filmeket is, befogadóképességünkhöz mérten egyenest bőséggel. És kíváncsian vártuk, vajon a tavalyi debreceni döntés után most is fődíjat ad-e a zsűri Káldy Lászlónak, aki arról számol be A robogós emberben saját archívjaiból válogatott önidézetei között, hogy az akkor pénzjutalmából robogót vásárolt, és hogy ez milyen jó
Meg kell emlékeznünk a független szemlék kötelező kellékeiről, a konzultációkról is, ahol a zsűri tapintatosan támad, az alkotó pedig udvariasan védekezik, aztán hol fellendül, és már-már csillogni kezd a vita

Eszmefuttatás - kerekasztal-beszélgetés

A bűn iskolái
Gyereksorsok és dokumentumok
(Morvai Krisztina büntetőjogász, Kerényi György újságíró, Salamon András filmrendező beszélgetése)
Filmvilág, 2000/6. Mihancsik Zsófia

Salamon András: Jonuc féllábú kisfiú, akit azzal kényszerítettek koldulásra, hogy zsarolták: elvették a műlábát, mert tudták, hogy mindig vissza fog menni érte. Mi nem a visszaszerzésben akartunk segíteni neki, csak a helyzetet próbáltuk meg lefilmezni...
Kerényi György: 1998-ban tizenkét fiatalkorú lett öngyilkos a faluban. Magyarázatot persze mi sem találtunk a jelenségre. Szakemberek szerint óriási változás állt be az értékrendben ott, mint annak a csongrádi falunak az esetében is, ahol évszázadok óta magas az öngyilkosok száma, ahol az öngyilkosság az életvezetési minta. Ennél mi sem jutottunk tovább, de a célunk inkább az volt, hogy bemutassuk, mennyire természetesnek tartja már a falu az önpusztítást: a közösség fel sem hördül, ha egy gyerek öngyilkos lesz
nem akarok segíteni, sem a filmmel, sem az újságcikkel. De itt két különböző dologról van szó. A mésszel leöntött gyerek történetével egyszerűen képtelen vagyok mit kezdeni. Ezt nem lehet másként feldolgozni, mint egy horrorfilmet. Sokkol
Morvai Krisztina: Jogászként úgy gondolom, komolyan szabályozni kellene a médiajogban azt, hogy meddig lehet elmenni más emberek tragédiájának a kizsákmányolásában, abban, hogy üzletet csináljanak belőle - különösen akkor, ha gyerekről van szó

Keresztúton
Tarr Béla: Sátántangó
Beszélő, 2000/5. Varga Balázs

a Sátántangó egyben a nyolcvanas-kilencvenes évek magyar filmjének talán legérdekesebb irányzatát megkoronázó és kiteljesítő alkotás, Fehér György (Szürkület), Szász János (Woyzeck), Janisch Attila (Árnyék a havon), Szabó Ildikó (Gyerekgyilkosságok) és Sopsits Árpád (Céllövölde) filmjeinek társa. Ez a tárgyias stilizációjú, fekete-fehér színvilágú, elvonatkoztató stílusiskola lényegében Tarr előző filmjével, a Kárhozattal szökött szárba még a nyolcvanas évek végén, hogy néhány évvel később a Sátántangóval elérje csúcspontját. Ezeknek a filmeknek mindegyike valamifajta jelenkor-víziót körvonalaz, csakhogy közvetlen társadalmi és politikai vonatkozások nélkül, gyakran nagyon konkrétan azonosítható időn és helyszíneken kívül játszódó történetek segítségével. Rendezőiket a bűn érdekelte és a bűnhődés (az olykor ártatlanul, bűn nélkül bűnhődő hősök sorsa), az árulás, a csalás és a megcsalatás történetei. Nem a leleplező társadalomkép, hanem világot leleplező képzelet uralkodott ezekben a filmekben. Ebben a világban gyökereztek, valahol Kelet-Európában

Turpisság a ládagyárban
A betiltás közelében
Magyar Hírlap, 2000.05.20. Tölgyesi Gábor

Az eredmény túl jó volt, az engedélyezők földbe taposták a filmet, úgy volt, sosem kerül a közönség elé. Tímár végül megúszta a dolgot: Bacsó és Réz András kiállt az Egészséges erotika mellett, ráadásul az 1986-os filmszemlén minél több alkotást kellett bemutatni, így ez a mű is programba kerülhetett

Vezetőcsere és államosítás a Mafilmnél
Népszabadság, 2000.05.25. V.Gy.

A jelenlegi kormányzati elképzelés azonban az, hogy a Mafilmet - mint a magyar filmgyártás bázisát - ismét állami tulajdonba veszik, és állami eszközökből fejlesztik. Lapunk úgy értesült, hogy Marosi György utódjára az ÁPV Rt. jelöltje Sipos Kornél filmproducer

Filmszakmai események, hírek

Vezetőváltás a Mafilmnél?
Magyar Hírlap, 2000.05.26.

Korszerű stúdiókat kaphat a Mafilm
Metro, 2000.05.30. (MTI)

Hallmark befektetési tervei
Népszabadság, 2000.05-.29. V.Gy.

Tabukat rombolt le Szabó István legújabb filmje
Metro, 2000.05.30. (MTI)

Rajzfilmfesztivál (Szombathely)
Blikk, 2000.05.26.

Bacsó kontra Rákosi (Szocsi, júniusi filmfesztivál, Bacsó Péter politikai filmjeiből retrospektív)
Magyar Hírlap, 2000.05.11.

Schiffer Pál fődíjas filmje
Magyar Hírlap, 2000.05.11.

Magyar filmek fesztiválokon
Magyar Narancs, 2000.19.

Életműdíj Fehér Györgynek (Új Múzsa Alapítvány életműdíja)
Blikk, 2000.05.20.

Újjászületik a Meseautó
Nemcsak filmre viszik, a Vidám Színpad is bemutatja
Vasárnapi Blikk, 2000.05.21. K.L.

Film Károlyi Béláról
Világsztárral tárgyalnak a nemzetközi produkcióhoz
Magyar Hírlap, 2000.05.17. G.Zs.

Mozi-körkép

Kilenc multiplex mozi épül vidéken
Metro, 2000.05.30. (Metro)

Művészmozi hetven főnek
A szegedi Grand Café nem fél a Plazától
Népszabadság, 2000.05.29. Tanács Gábor

Új mozik épülnek Budán
Magyar Hírlap, 2000.05.18. T.G.

Mozit nyitnak, mozit mosnak
Népszabadság, 2000.05.18.

Nyit a Mammut-mozi
Blikk, 2000.05.18. D.G.

Takarító mozivédők a pesti filmszínházakért
Vasárnap Reggel, 2000.05.14.

A Mozivédők nem adják fel a reményt
Népszabadság, 2000.05.25.

Bankfiók nyílik a nézőtéren
Átalakításra vár a Bartók, Budapest hajdan legmodernebb mozija
Népszabadság, 2000.05.24. B.T.