|
Hippolyt
1999, Cinemart. Forgalmazó: Cinemastar és
az RTL Klub a Budapest Film Kft. támogatásával
r: Kabay Barna, f: Zágon István és Nóti Károly nyomán
Nógrádi Gábor és Koltai Róbert, o: Máthé Tibor, z: Berkes
Gábor
sze: Eperjes Károly, Koltai Róbert, Pogány Judit, Huszárik
Kata, Gáspár Sándor, Haumann Péter, Szirtes Ági, Balázs
Péter, Árpa Attila
szí, 100 perc
b: 1999.dec.13.
Észak, Észak
1999, Balázs Béla Stúdió Alapítvány,
Dolmenfilm. Forgalmazó: BBSA- Toldi
r,f: Bollók Csaba, f: Podmaniczky Szilárd, o: Babos Tamás, z:
Rachel's, Korai Öröm
sze: Ruttkay Laura, Trill Zsolt, Marton Barnabás, Szűcs Nelli,
Kovács Krisztián, Fehér István, Farkas Bálint, Michael
Mehlmann, Molnár Markó
szí, 70 perc
b: 1999.dec.23.
Egérút
rajzfilm
1999, Stúdió 2. Forgalmazó: InterCom
r: Ternovszky Béla, f: Nepp József, o: Klausz András, z:
Pethő Zsolt
hangok: Schubert Éva, Paudits Béla, Mádi Szabó Gábor, Vass
Gábor
szí, 86 perc
b: 1999.dec.17.
Bóbita
1998, MTV Irodalmi és Drámai
Szerkesztőség, Gingafilm
r,f: Szederkényi Júlia, í: Weöres Sándor, o: Imreh István,
z: Melis László, sz: Orsós Dávid, Horváth János, Füzesi
Zoltán, Bicskei Kinga, Neller Alexandra, Karácsony Ilona
szí,45 perc, video (Beta SP)
b: MTV, Duna TV, 1999. dec. 28-tól Tabán mozi
Egy tél az Isten háta mögött
1999, Magic Media, 47eme Parallele,
Magellan Production, MTV, RTBF, Nelka Films. Forgalmazó:
Budapest Film Kft.
r,f: Can Togay, o: Balog Gábor, Kardos Sándor, z: Másik János
sz: Florence Pernel, Eperjes Károly, Matej Matejka, Lisztes
Anikó, Szabó Dávid, Kovács Lajos
b: 2000.január 11.
A Napfény íze (Taste of Sunshine)
1999, Alliance Communication Corporation,
Alliance Motion Pictures. Forgalmazó: InterCom
r,f: Szabó István, o: Koltai Lajos, z: Maurice Jarre
sz: Ralph Fiennes, Jennifer Ehle, Rachel Weisz, Rosemary Harris,
Deborah Kara Unger, William Hurt, Törőcsik Mari, Andorai
Péter, Igó Éva, Fullajtár Andrea, Gálffy László, Hirtling
István, Máté Gábor
szí, 180 perc
b: 2000. jan.13.
... nemhogy felülmúlni, de versenybe
szállni sem igazán sikerült az eredeti vagy első vagy
alap-Hyppolittal. Csortos és Kabos verhetetlennek bizonyultak. A
történet vontatottan halad elkerülhetetlen végkifejlete
felé, és a legtöbb derűt egy-egy telitalálatos színészi
gesztus, egy-egy messzi múltból felderengő
szállóige-aranyköpés fakasztja: "Én a hagymát is
hagymával...
... A film legfőbb erényei közé tartozik, hogy mindvégig
belül marad az ízlés határain, s ez manapság nem kevés...
Trendszerváltás
Hippolyt
Filmvilág,1999/12. Békés Pál
x
... A mai Hyppolit szerepe mit sem
változott. A parvenü újgazdag család
életmód-navigátoraként jön, megy, utasít és
kinyilatkoztat. Ő az, aki hivatalból tudja, mi a szép; őrá
feltétlenül szükség van, hiszen a rohadt sok pénzzel sajnos
nem jár automatikusan az ízlés. Sőt. Gondoljunk a honi
újgazdagnegyedek dobostortába öltöztetett
varacskosdisznó-házaira. A különbség talán csak annyi, hogy
a mai újgazdag sokkal bunkóbb, mint a hajdani kispolgár...
... Ezt a butulást tükrözi filmünk is. Annyira lehülyített
változata az eredetinek, hogy az döbbenet. Erőlködik,
próbálkozik szegény, de a megismételt régi poénok olyanok,
mint amikor egy viccet másodszor hallunk. Igen, ismerem,
lapozzunk. A történetre ráültetett poénok pedig egyszerűen
nincsenek...
... tükörként érdemes nézni a filmet. Meglátni benne,
mennyire sikerült redukálni a magyar átlagnéző
igényszintjét. Ha ez a film sikert arat - márpedig ez fog
történni -, az újabb bizonyítéka lesz annak, hogy ma már
komplett vígjátéknak számít, ha Koltai megjelenik a képen,
laposakat mond, és időnként vitustáncba kezd. A Nagy
Navigátor, a nagy szellemi szippantóskocsi sofőrje elintézte,
hogy pont annyira legyünk hülyék, amennyire igénytelen
vígjátékocskáihoz ez szükséges. Hogy bárminek örüljünk.
Hogy ürüljünk.
Ürülék
(Hippolyt)
Magyar Demokrata, 1999/49. Végh Attila
x
... Kabay Barna azt vette fejébe, hogy ő
bizony lerántja a leplet a magyar közönségfilmről. Csinált
hát egy közönségfilmet, elkövetett benne minden létező
hibát, amivel ez a filmtípus küzd, és közben a műben meg is
indokolta, miért állunk ott, ahol állunk. Így született meg
a Hippolyt ...
... A magyar filmkészítő (pedig) ide-oda hajbókol a pénz
előtt, import-strasszokkal ékíti művét, ami megcsillogtatja
a filmbe fektetett pénzt és elvakítja a nézőt, hogy ne
lássa, a magyar film hagyományos kliséi élednek újra a
ragyogónak tűnő felszín mögött...
... kevés sztár van. A televíziós csatornák húsz-harminc
embert adnak körbe show-műsoraik résztvevőiként, a
közönségfilm is mindössze néhány színészt foglalkoztat.
Kabay Barna merész választása arra mutat rá, hogy
senki sem vonhatja ki magát ebből a képtelen helyzetből...
... a sovány magyar hangsáv immár dolby stereo digital
systemben szól az - leírni sem merem - évezred utolsónak
bemutatott hazai filmjén. A mű szelleme súgja a végszót:
fényesebb a láncnál a strassz.
Strassz-Magyarország
Élet és Irodalom, 1999/48. Stőhr Lóránt
x
... Az első vetítési héten a legnagyobb
pesti mozi legnagyobb termében úgyszólván főműsoridőben
kívülem még maximum tizenöt szerencsétlen flótás
szorongott dermedten, nemhogy kacaj, de nyikk nélkül. Aligha
véletlenül; ők az áldott ezerfejűek...
... el lehet-e adni egy csekély anyagi, nulla szellemi
befektetéssel elkészített dolgot. Valami olyasmit, ami
látszik valaminek, pedig semmi...
... A Hippolyt nem film. De a vége alighanem igaz: Eperjes a
vízben marad. Hogyan mondjuk el a gyerekeinknek, hogy ő az, a
fiú a Tanítványokból.
Még egy bőr
Hippolyt
MaNcs, 1999/50. Turcsányi Sándor
x
... Minden remake alfája és ómegája az,
hogy az újabb nekifutásra vállalkozók képesek-e
hangsúlyokat változtatni, pluszötletekkel gazdagítani az
ihlető alkotást. A válasz: ezúttal mérsékelten...
... Eléggé édeskés idill légköre lengi át a családi
melodrámát és románcot (ezek a műfaji normák dominánsak a
hangszerelésben), miközben emlékezetünk vásznán
felvillannak a hajdani nevettetők arcai és mondatai.
Ízlésficam nincs a játékban, de sajnos szikrázó eredetiség
sincs. A Hyppolit 2-ben lehetne erőteljesebb a szatíra és
maróbb a gúny...
Visszajátszások
Népszabadság, 1999.12.17. Veress József
x
... ez a film a szükséges költségvetés
töredékéből készült. Ez a film egy normál magyar film
stábjának csupán kis részét foglalkoztatta. Ennek a filmnek
nem volt producere. Ez a film nem feltétlenül ilyen lenne, ha a
körülmények egy kicsit másképp alakulnak. Ez a film mégis
van, sőt a puszta létén túl még jóval több örvendetes
dologgal is szolgál...
... Juli egy nap elmegy hazulról biciklivel... Északra indul a
hegyekbe, estére jól el is téved. Juli apja Misit, a
"motoros fiút" küldi a lány keresésére ...
... Van a filmnek azonban egy másik története is, de ezt nem
annyira az események egymásutánja, mint inkább a képek
keltette benyomások egymásba mosódó füzére adja, ebből
következően pedig nem is a vásznon, hanem a nézőben kell,
hogy lejátszódjék: a képek, a megformálás, az impressziók
példásan nyitott jellege megkívánja, hogy mindenki
hozzátegye a maga részét a műhöz...
... a néző aktív műélvezetére építő forma viszont azzal
a veszéllyel jár, hogy a játék legalábbis kétesélyes: ha
valaki nem "rezonál" a havas tájak, a bicikliző hősnő
vagy éppen a gyaluló apa látványára, az könnyen lehet, hogy
egy nehezen megközelíthető univerzum, egy kifutás nélküli
történetcsíra vagy egyszerűen egy ügyetlenül megcsinált
ródmuvi, netán akciófilm emlékével megy haza a moziból...
... Romantikus lélekre vall, hogy az irdatlan filmes
öldöklések korában valaki minden cinizmus, de akárcsak a
kötelező irónia nélkül, a biedermeier idillt is kerülve,
gügyögés nélkül képes elővezetni egy ilyen történetet.
Tárgyilagosság, a dolgok és a film szeretete, önuralom és a
munka felett érzett öröm: ilyen egyszerű lenne. Kezdetnek nem
kevés.
Téli táj, bicikli
Észak, Észak
Filmvilág, 1999/12. Ágfalvi Attila
x
... Az utazás az európai művészet és
bölcselettörténet ősi metafórája. Az évszázadok,
évezredek során sokféle, gyakran egymásnak is ellentmondó
jelképet sűrített magába...
... A hangulatteremtő erő és az emberi kapcsolatok finom és
érzékletes bemutatása Bollók Csaba legfőbb erénye. Úgy
válnak ismerőssé a szereplők, hogy szinte alig tudunk róla
valamit... Az út, az utazás önmagában is elégséges jelkép.
A rendező azonban további, titokzatosnak és mély értelműnek
szánt jeleneteket épített be filmjébe...
... Film a filmben a különben kiválóan megcsinált groteszk
túszszedési jelenet, mely azt bizonyítja, hogy Bollók Csaba
igen sokféle beszédmódot ismer és használ. További
munkáiból derül majd ki, melyik is az igazi.
Észak, észak
Magyar Nemzet, 1999.12.30. Szabolcs Imre
x
... az egér fecsegése a filmre nézvést
veszélyes dramaturgiai fék...
... akkor lódul meg ismét, amikor felbukkan Mimi, a korszellem
hamisítatlan képviselője, egy sztárallűrökkel terhelt
hisztérikus, nőnemű bogár, akit egy megnyert személyiségi
jogi per nyomán sajna, mindenkinek tündérként kell említenie
- a kézenfekvőbb boszorkány helyett...
... A kérdés ezek után, hogy miként működik a filmnek az a
felülete, mely a napi négy öt órányi animációt is
rutinosan elfogyasztó hat-tíz évesnek szól. Sok a szöveg -
morog majd Csiperkével. Látja - legfeljebb nem tudom vele
megbeszélni -, hogy mondjuk az Oroszlánkirály vagy az Egyiptom
hercege gépi tökélyű vonalvezetéséhez képest itt
valahogy esendőbb, emberibb a rajz, de közben meg
lötyögősebb, kevésbé telített a hangzás és a látvány...
Nesze neked szabadság!
Egérút
Filmvilág, 1999/12. Muhi Klára
x
... Csiperke és Csipisz kapcsolata
viszontagságainak bemutatására épül a mesefilm, háttérbe
szorítva a később kibontakozó jók és rosszak harcát...
... Csipisz folyamatosan értelmezni próbálja saját új
helyzetét, és beszélgetéseket kezdeményez a manóval, akinek
csendes magányát egyébként is teljesen felforgatta
megjelenésével. A manó hárítja a diskurálást, a minimális
és feltétlenül szükséges kommunikációra igyekszik
rábírni az egeret...
... A mesefilm ... ... nem számítógéppel készült, figurái
egyszerűek és karakteresek, a szinkronhangok remekül vannak
kiválasztva. A történetmondás komótos, mint a népmeséké,
mind a filmképek vágását, mind a szöveget tekintve. Nem
érzékelhető, hogy ez a film a komputeranimáció virágzása
és a mesefilmeket is akciókra építő mozgóképes kultúra
éveiben készült...
... A művészet problematikussága mellett az Egérút a
szeretet mibenlétének kérdésével foglalkozik... A szeretet
indokainak meghatározásával a mesefilm nem próbál
megbirkózni, csak esélyt ad a szeretet bibliai értelemben vett
kifogyhatatlanságába vetett hit reményének.
A szabadság egérfogójában
Új magyar mesefilmet rendezett Ternovszky Béla
Napi Magyarország, 1999.12.15. Péczely Dóra
x
... A tanulságok (bátraké a szerencse; többet ésszel, mint erővel, stb.) pedagógiai értékét elismerve s méltányolva a hangalakítások bravúrjait (Paudits Béla, Mádi Szabó Gábor, Schubert Éva élvezettel jópofáskodnak), szerény eredményről számolhatunk be. A sztori száraz, akár a tapló, sápadtak a jellemrajzok, a humor alig pislákol, itt-ott még az elemi logika is hiányzik az elbeszélésből. Karácsonyi attrakciónak bizony halovány ez a rutindolgozat. Nem kellett volna többet visszajátszani a remek Macskafogóból?
Visszajátszások (Egérút)
Népszabadság, 1999. 12. 17. Veress József
x
... A kérdés csupán az, hogy a helyesnek
tartható elképzelés miként találkozik a kisgyerekek
elvárásaival. A nézőtéren ülő apróságok fészkelődése
jelzi, hogy a tempó talán túlságosan is nyugodt...
... Kevés a humor a párbeszédekben, mint ahogy alig-alig
"dobja föl" egy-egy képi ötlet a vékonyan csordogáló
cselekményt. Nem igazán karakterisztikusok és kedvesek a
figurák sem, így aztán nem kell attól tartaniuk a
szülőknek, hogy a kicsinyek Csiperkét vagy Csipiszt szeretnék
viszontlátni a karácsonyi ajándékok között.
Egérút
Magyar Nemzet, 1999.12.23. Szabolcs Imre
x
... Megszökik ketrecéből, s
egyszemélyes rendszerváltásával kalandok és
megpróbáltatások sorát zúdítja magára. A konfliktus
kibontása, a cselekmény bonyolítása azonban egyre
döcögősebb, kiütköznek a konstrukciós hibák, dramaturgiai
következetlenségek, logikátlanságok ...
... A filmből éppen csak az hiányzik, ami a mese és még
inkább a rajzfilm műfaji sajátossága: a költészet
szürrealitása, a fantázia szárnyalása, abszurd logikája, a
színes és váratlan kalandok. S hiányzik a filmből,
pontosabban csak nyomokban lelhető fel - például Csipisz
szökésekor, a művészet és művészek hivatásáról
folytatott dialógusban - a humor, az irónia, ami pedig
általában Nepp és Ternovszky műveinek erőssége szokott
lenni...
Minivarázslatok (Egérút)
Magyar Hírlap, 1999.12.16. Gervai András
x
... mindegy, hogy hol játszódik ez a történet, a lényeg, hogy a puhácska diktatúra okozta sérülések a mélyrétegekbe vannak temetve, a napi problémák azonban az olajért való sorban állásnál tartanak. A film ellentmondásai abból adódnak, hogy egyszerre igyekszik általános és időtlen képet adni egy ideologikus társadalmi szituációról, másrészt mégis belecsúszik olyan konkrétumokba, amelyek röghöz kötik a filmet. Megbénítják az antiutópia rendszerének viszonylag széles elméleti lehetőségeit ...
Bukolikus antiutópia (Egy tél az Isten
háta mögött)
Szélesvászon
Napi Magyarország, 2000.01.13. Péczely Dóra
Van egy kecske az elején...
... mint cseppben a tengernyi téveszme, pontosan jelzi előre a
hitelesség színvonalát, egyszersmind a mondanivalós
szentimentalizmust, ami a film további részeit uralja. Az
alábbiakban koncepcióról, jelentésrétegekről, hasonlókról
lesz szó ugyan - a nagy kérdések azonban sosem ezek. A nagy
kérdés az: hol a kecske? Mert ha már ennek a szegény
négylábúnak a helye sem tisztázott, mit várhatunk a
bonyolultabb tartalmak kifejtésekor?
... A Közel a szerelemhez című filmből ugyanis épp az
az arányérzék és józanság hiányzik, ami nélkül a két
réteg - mai magyar valóság a békaseggnél, illetve lobogó
szerelem az istenek trónusánál - szétcsúszik, és egymás
hiányosságait domborítja ki: a filmből hiányzik mind a
valóságábrázolás tényszerű aprólékossága, hitelessége,
mind a mesélés nagyvonalúsága...
... minden beállítás csakis az un. mondanivaló felé mutat:
másság - jó, gyanakvás - rossz, kisebbség - jó, többség -
szégyellje magát stb. Csak az a kérdés, hogyha ennek a néhol
kínosan szocialista realista metodika szerint végrehajtott
filmnek ezen óceánmély üzenetét felfogtuk az első
nyolc-tíz hallásra, mitévők legyünk a további
húsz-huszonöt nyomatékos figyelmeztetéssel?
Közel a szerelemhez
Kritika, 1999/12. Tóth Péter Pál
x
... Fantasztikus egyezés áll elő a
félórás filmben Grunwalsky hibátlanul megválasztott
mozgóképi előadásmódja és a szereplő Orbán György
előadásmódja között. A zeneszerző "ö-ö-ö-zik" egy
kicsikét, nem mondhatni profi beszélőnek, s mégis:
tökéletesen, szabatosan, tömören fogalmaz meg roppant nehezen
elmondhatókat is...
... Körülbelül így kell fogalmazni művészeti
alapproblémákról mindenkinek mindenkihez. Így,
"neonormálisan".
"Neonormális" emberek
(Tálentum, dokumentumsorozat, Duna TV)
Népszabadság, 1999.12.02. Cs.K.
x
... A kötet hiánypótló munkának
készült, hiszen néhány, szűk szakmai körben ismert
folyóirat és tanulmánykötet kivételével csak kevesen
foglalkoztak és foglalkoznak a szinkronizálás elméletével
és történetével. A feladatot nem sikerült maradék nélkül
teljesíteni, mivel a kötetből hiányzik az egységes
szerkesztői koncepció...
... a szinkronizálás hőskorának vázlatos története mellett
számos érdekes visszaemlékezést közöl rendezőktől,
vágóktól, színészektől, akik jó néhány, mára már
nehezen elképzelhető történetet osztanak meg az olvasókkal
...
A magyar szinkronizálás története (Dallos
Szilvia: Magyar hangja... A magyar szinkronizálás története,
Nap Kiadó, Budapest, 1999. Ára: 12250 forint)
Magyar Nemzet, 1999.12.02. R. Nagy András
x
... kétségtelen: Az alkimista és a szűz buja cselekményébe a szerző fontos motívumokat bújtatott. Dr. Sziráki László vegyész tulajdonképpen a lehetetlent kísérti meg az Opus Magnum ideájának kergetésével... Eszténa, a Szűz és az ábrándkergetés kulcsfigurája: mámoros lázak és emésztő rivalizálások ihletője. A hősök mindenért megküzdenek: jó szóért, csábos pillantásért, védekező gesztusért, kamatoztatható csodáért, pankrációs győzelemért, igazi vagy talmi értékekért. A barokkos világ hangulati skálája széles, csak hát nincs markáns elrendező elv, meggyőző szintézis a különféle elemek ötvözésében. Ijesztő rémségek keverednek puha pasztelllszínekkel, emelkedett mondatok durva kiszólásokkal, megejtő líra nyers naturalizmussal. Nyilván megoszlanak a vélemények az irónia dózisáról. E sorok írója úgy véli: még több könnyed idézőjellel s szatirikus indulattal lehetett volna "elidegeníteni" a sztori vad romantikájától...
Magyar alkímia (Az alkimista és a
szűz)
Népszabadság, 1999.11.19. Veress József
x
Kamondi Zoltán megmaradt idealista
ábrándozónak - vagy éppenséggel rettentően kiábrándult
ember lett belőle. Nem lehet leigazodni Az alkimista és a szűz
című filmjén. Tényleg vegyük komolyan az elhülyült jelen
és a transzcendencia után sóhajtozó hősök kibékíthetetlen
ellentétét? Vagy éppen arról van szó, hogy így vagy úgy,
de mindenki értelmetlenül vesztegeti életét a földön?...
... A történet legfelső rétege mögött világok harca
húzódik. Rajzoljuk meg térképész módjára a film teljes
topográfiáját! A horizontvonalat Eszténa jómódú családja
húzza meg. Ők reprezentálják a hétköznapi világ
értelmetlenségét... Az alkimista addig időzik ebben a
világban, amíg soron következő nőjét magáévá teszi ...
... Maci a mindennapok alatti világot képviseli. A Növényi
Norbert által alakított gladiátor pénzbehajtó a
kegyetlenség, az erőszak, a halál birodalmában járkál...
... Eszténát (Ónodi Eszter) a halál, a vér szaga vonzza
Macihoz, a földön túli csillogás, a transzcendencia ígérete
Szirákihoz...
Az alkimista és a szűz
Kritika, 2000/1. Stőhr Lóránt
x
... Kamondi Zoltán a magyar filmben
jóideje mostohagyereknek számító mesét állítja vissza
jogaiba. Romantikus történetének különös hőseit különös
kalandokba keveri, a gótikus regények középkori kulisszáit,
titokzatos világát építi köréjük...
... Váratlanabbnál váratlanabb helyzetekben, s különös,
titokzatos kalandokban, motívumokban nincs hiány... Mindennek
ellenére Az alkimista és a szűz többnyire érdektelen
és unalmas film marad. Talán azért, mert a különféle elemek
nem lépnek kölcsönhatásra egymással, nem állnak össze
egységes egésszé...
... Kamondinak ... - aki, mint minden művész, maga is a
bölcsek kövét kereső alkimista - a műanyagból nem sikerült
aranyat varázsolnia.
Az arany és a műanyag (Az alkimista
és a szűz)
Magyar Hírlap, 1999.11.18. Gervai András
x
... A Simon mágusban van ugyan
kaland meg bűnügy meg szerelem, de finom fátyol takarja a
"semmi cselekmény", és épp a fátyol minősége, annak
kidolgozása a nagyszerű. Nemrég akadt politikára, közéletre
okos magyar kritikusa is, aki a felszínt "semminek" vélte,
és értetlenül haragudott, groteszk mód sok mai napi
hitványság helyett épp az Enyedi-film fátyollírájára...
... Én okos naívságát szeretem, miként a Bűvös
vadászból is az érintett meg igazán, a festmény
mesevalóságában menedékjogot kapó üldözött nyuszi...
... A Simon mágus a legszebb magyar filmek egyike, amit
csak hosszú évek óta láttam.
Simon mágus
Kritika, 2000/1. Bikácsy Gergely
x
... Esterházy arcát nem az intim premier
plán teszi naggyá, az természetesen, jellegénél fogva nagy,
betölti a képernyőt, a vásznat, olyan ember arca, aki uralja
a teret, ez szinte fizikai tulajdonsága, így is ír,
látszólag engedékenyen, hajlékonyan, ám valójában
ellentmondást nem tűrőn, mert nem hagy rést, a lehetséges
ellentmondásokat is belekomponálja a szövegbe. Nagy arc. Jó
arc. Jó nagy arc...
... Az év embere vacsorál. A leves mibenléte homályban
marad... ... ám a második fogásról már mindent tudunk: a
scampi és a csukapörkölt... elvetése után Esterházy
megkockáztatja a vörösboros szarvast, mellé az imént még
... kétségbe vont, ám végül nagyvonalúan megtartott
mandulás krokettet, Orsós meg, kényszerpályán,
Esterházy-rostélyost rendel, mintegy munkaköri
kötelességből...
... A Puskin utca flaszterét is vagy ezredszer koptathattam
már, mire leesett a tantusz: a hajdani Esterházy utca ez. S
akkor eszembe jutott a Puskin-tál az Abbáziában: a gyönge,
mímelt Esterházy-rostélyos, amit a népi demokrácia az
Anyegin költőjére keresztelt át. Lehet, valami központi
akarat működött itt...
Az utca és a rostélyos - a Jó arcok
sorozatból (Esterházy-vacsora, r: Papp Gábor Zsigmond,
o-társr: Kékesi Attila) -
Élet és Irodalom, 1999/5. Báron György
x
... Szederkényi nem nagyon bíbelődött
súlyos gondolatokkal, megszabadult mindenféle nyomasztó
akarattól, elengedte magát, boldogan belebújt Weöres
legendás verseibe, a hátára fordult, és a lábaival az égre
kalimpált, mint egy kiskutya, és ebben a boldogságban
megtalálta a lényeget. A kőbékát, a robogó kicsi kocsit és
az izzó galagonyát...
... Kapaszkodjon a gyerekébe az, akinek van, akinek meg nincs,
menjen ki az utcára, lépjen oda az első kölyökhöz, és
kezdjen el könyörögni. Biztosan akad egy gyerek, aki ráér
szombaton vagy vasárnap délután, és elviszi önöket a Tabán
moziba. Din-don diridongó.
Gyermekfejedelmek (Bóbita, r:
Szederkényi Júlia)
Népszabadság, 1999.11.19. Orsós László Jakab
... Az első magyar Oscar-díjas alkotás
Rófusz Ferenc A légy című animációs szakma úgy
hitte, a nemzetközi elismerés a műfajnak itthon is kedvezőbb
feltételeket teremt. Ez nem következett be...
... Ezért is tartom különleges kegyelemnek, hogy a Macskafogó
után több mint egy évtizeddel egész estés magyar rajzfilm
születhetett meg. Igaz, ezt a külföldi finanszírozás tette
lehetővé, de az Egérút legalább magyar íróval,
grafikussal, animátorral, magyar nyelven készült...
... A rendszerváltás előtt... a televízió ... jó partnernek
és megrendelőnek bizonyult. Ez tette lehetővé a nagy
sorozatok, a Mézga család, a Dr. Bubó és
társai elkészültét. Mondhatni, felhőtlen volt az
együttműködés, éves keretszerződések léteztek, a
főszerkesztők pedig nem avatkoztak bele a művészeti
kérdésekbe. A televízió körüli hercehurca viszont az egész
filmes szakmát megviselte...
... A magyar szellemi és fizikai munka köztudottan olcsó és
jóminőségű, Magyarország közelebb van, mint a Távol-Kelet,
ebből él ma a magyar animációs művészek nagyobb hányada.
Csak a magyar rajzfilm nem készül...
... a kialakulóban lévő hazai mecenatúrát még győzködni
kell arról, hogy a kultúra finanszírozása nyereséges üzlet
is lehet. Legalábbis eddig minden rajzfilm a befektetésnél
többet hozott a konyhára. Igaz, a költségek megtérülése
akár öt évbe is telhet, a fiatal tőke viszont gyors hasznot
keres...
A magyar rajzfilm újra egérutat nyert
Közelebb vagyunk a tűzhöz, mint a távol-keletiek, ebből él
animációs művészeink többsége (beszélgetés Ternovszky
Bélával)
Magyar Hírlap, 1999.12.22. Tölgyesi Gábor
x
(Makk Károly a Játékszínben rendezi
a Manderley-ház asszonyát)
... itt az első három nap kiderül, ki az, aki szeret
bomlasztani, ki tanulja nehezen a szöveget, ki az, aki utána is
ottmarad, és megiszik velünk három pohár bort. Aztán szép
lassan az is kiderül, kiből mit lehet kihozni, ki mennyit ért
a darabból, mik a korlátai - ebből áll végül is össze az,
ami van...
... A film elvileg azért készül, hogy levetítsék egy sötét
teremben iksz száz embernek, akik együtt fognak drukkolni... á
nem, ez már ódivatú szemlélet...
... ó, nem, a film nem hagyja magát! Ő éli a saját életét.
Menet közben érzed, most akar valamit, erre menni, arra menni.
Egy picit próbálhatod befolyásolni, de alapvetően hagyni
kell. Így születik az igazán jó alkotás.
Film, színház, Amerika (beszélgetés
Makk Károllyal)
Nemzeti Sport, 1999.12.24. Csurka Gergely
x
... Az első Károlyi Béla, a jelenleg Amerikában élő magyar-román tornászedző fordulatokban gazdag életét dolgozza majd fel. Ő volt az, aki - többek között - Nadja Comaneci, a többszörös olimpiai és világbajnok tornászzseni mestere volt... Ha ezzel a filmmel elkészülök, következik Lengyel Menyhért A waterlooi csata című színművének filmváltozata, majd megvalósíthatom régi, kedvenc tervemet, egy 1956-ban játszódó történetet, a Szerelem című egykori filmem két főszereplőjével, Törőcsik Marival és Darvas Ivánnal...
Makk Károly horrort rendez
A zseniális filmes most a Manderley-ház asszonyát viszi
színre a Játékszínben
Vasárnapi Blikk, 1999.12.05. K.L.
x
... rendkívül érzékeny a téma. Hiszen
a magyar államiság világszerte ismert jelképe, a Szent Korona
kialakulásának történelmi pillanatát ábrázoljuk, s
próbálunk ügyelni arra, hogy a műhelymunkával kapcsolatban
téves információk ne terjedjenek el. De mint látja, nagy
energiával, nehéz körülmények között dolgozunk, az egyet
akaró, kitűnő stábbal. Rendkívüli módon ügyelünk a
biztonságra is!...
... A film jövő évi premierjét megelőzően mutatjuk be a
főszereplőket. A közvélemény számára kevéssé vagy
egyáltalán nem ismert fiatalemberekről van szó, aki előtt
nagy jövő áll. Egyeseket több száz jelentkező közül
választottunk ki. A Sacra Coronában szerepel néhány
nagy magyar színész is, aki kisebb szerepben tisztelte meg a
produkciót. Kedves barátommal, Franco Neróval ezúttal kisebb,
de a történet szempontjából nagyon fontos szerepben
találkozhatnak...
... Novák Emil operatőrt említeném, aki közel tizenöt éve
Ausztráliában él, de a Sacra Corona kedvéért néhány
hónapja itt tartózkodik... A zeneszerző öcsém, Koltai
Gergely, akinek a Honfoglalás filmzenéje a
produkciótól már független életet él, karácsonyra
platinalemez lesz...
Koltay titkos forgatása
A "lovagkirály" országlása - kell a történelmi példa
Mai Nap, 1999.12.02. Szilágyi Ágnes
x
... amikor nyolcévesen megérkeztem
Amerikába, elszakadtam azoktól az emberektől, akikkel
bébikoromtól kezdve éltem. Egy nap egyszerűen elvittek
tőlük. Én sem tudtam, hová. A családom titokban akarta
tartani a dolgot, ugyanis féltek attól, hogy nevelőszüleim
túlságosan megszerettek, és nem engednek el.
- Úgy értsem, hogy valaki elrabolta?
- Igen, a családom egy tagja. Vannak
fotóim arról a pillanatról, amikor megérkeztem Amerikába. Az
ottani Vöröskereszt vitt ki és sajtótéma lettem: "egy
gyerek kiszabadult a vasfüggöny mögül"...
- És a nevelőszülei?
... amikor megtanultam írni,
váltottunk néhány levelet. Aztán tizenhat éves koromban,
amikor az embernek amúgy is problémát jelent a felnőtté
válás, elhatároztam, hogy meglátogatom őket. Szüleim
tiltakoztak, de én tudtam, hogy jönnöm kell. Nevelőszüleim
egy ilyen lakásban éltek, mint ez, ahol most forgatunk. Tíz
napig velük laktam. Ők meg előszedték az összes gyerekkori
tárgyamat. Kavarogtak bennem az érzelmek. Amerikában mindig az
volt az érzésem, hogy valahogy kívülálló vagyok... Itt,
azok mellett az emberek mellett, akik neveltek, otthon voltam.
Megértettem, ki voltam és ki vagyok, és folytatni tudtam az
életet Amerikában. Nevelőszüleim megértettek és igyekeztek
megkönnyíteni a búcsút...
Kettős kötődés (beszélgetés
Gárdos Éva amerikai rendezővel, aki Magyarországon forgatja
első játékfilmjét Amerikai rapszódia címmel)
Népszabadság, 1999.48. V.V.
x
... meghatott Mészöly műve. Arra
gondoltam, hogy ebben az óriási filmtengerben, amely
mostanában ránk zúdul, talán éppen ezt a kisregényt
felhasználva lehetne csendesen, emberi arcokon keresztül
elmondani valamit az emberi méltóságról és tartásról,
titkokról, bánatról, összetartozásról. Nagyon sok
szorongás van bennem, tétovaság, zavarodottság...
... az öregek pontosan tudják: egyik sem képes tovább élni a
másik nélkül. Nagy játszma zajlik közöttük. Mindketten
félnek attól, hogy a másiknak sikerül elmenni előbb. Ezért
sajátos gyávaságnak, árulásnak érzik a másik
önfeladását...
... A színészek, elsősorban a két főszereplő, Temessy Hédi
és Darvas Iván, egyenrangú alkotótársaink voltak. Sokszor
rájuk bíztuk a teljes jelenetet...
... most, amikor vágjuk a filmet, beleborzongunk abba, amit
látunk. Az életben nem nagyon figyelünk oda ezekre a
banálisnak nevezett jelenetekre, pedig ilyen banális
jelenetekből áll az életünk nagyobbik része...
Szívszorító köznapi dolgok
Surányi András új filmjéről, a Filmről
Népszabadság, 1999.12.04. Féderer Ágnes
x
... Tévedés volt az állami stúdiók
privatizációjában reménykedni, hiszen ezekben legtöbbször
már csak néhány szék s talán egy asztal volt. A filmjogokat
pedig nem adhatja ki kezéből a magyar állam. Bekövetkezett
tehát a csendes leépülés...
... Enzo Laurett író, az olasz Pirandello Társaság elnöke
kért fel, hogy a Szent Lőrinc folyó lazacai című
regényéből rendezzek filmet a jövő nyáron. Dobai Péter
most elkészült könyve közös ötletünk volt. A Magyar
Kereszt A nagy generáció témáját egy másik
nézőpontból közelíti meg, s egy nagyon izgalmas, de sajnos
korán "lefejezett" korszakról, a hetvenes évek
avantgárdjáról szól ...
... Sokszor kérdezték külföldön, miért nem viszik filmre a
magyarok Attila fejedelem történetét, hiszen világszerte
ismert alakja a történelemnek. Vannak tehát történetek,
amelyeket tőlünk várnak, s amelyekkel adósok vagyunk.
Szent Lőrinc lazacai mozgóképen
András Ferenc rendező megújulásról és tévedésekről
Magyar Nemzet, 1999.12.03. Kálmán Emese
x
... az archaikus történetek akár
kétezer évvel ezelőtt is játszódhatnának, szerencse, hogy
Tar Sándor emberi és igaz történeteit a mában találta
meg...
... Az Egyszer élünk forgatásának intenzív
szakaszában egyébként még nem volt szóbeszéd tárgya az
író múltja. Mégis hazudnék, ha most szemérmesem
elhallgatnám, közös munkánk során láttam valami óriási
szenvedést,vezeklést, valamit titkot Tar Sándor tekintetében,
amit képtelen voltam megfejteni. A nagy művészi
teljesítmények mögött persze gyakran nagy titok lappang ...
Az áthallások ideje lejárt
Egyszer élünk címmel Tar Sándor írásaiból forgat
filmet Molnár György
Magyar Hírlap, 1999.12.01. Tölgyesi Gábor
x
... A szociális igazságtalanságokat
bárki tapasztalhatja a saját bőrén vagy láthatja maga
körül. A lengyel statiszták pedig abszolút a történelmet
élték, hiszen azt a gyárat, ahol játszódik a történet,
két évvel ezelőtt számolták fel, és ők voltak az
elbocsátott dolgozói. A gyári és utcai jelenetek, tehát a
film nagy része ebben a kisvárosban játszódik...
... A sztori egy könyvön alapszik, amelyben természetesen
nincs benne az a női karakter sem, akit én játszom. Azért
lettem beleírva, hogy a történet érzelmesebb legyen.
Egyébként is azt gondolom, hogy a nők inkább emocionális
módon élik meg a dolgokat, ami nagyon jó. Jót tesz a
politikának is...
Egy píszí manöken
Antje De Boeck színésznő (Flamand-Holland Filmhét az
Örökmozgóban)
Mancs, 1999/47. -sisso-
x
... másfél film vár forgatásra. Írtam
egy igazi gengszterfilmet, de nagyon sokba kerülne, s egyelőre
nincs meg rá a pénz. A fél filmet egy belga producer rendelte
tőlünk. Koltai Róberttől és tőlem. Látta A miniszter
félrelép filmváltozatát, és felkért, hogy csináljunk
valami hasonlót. Nem találtunk megfelelő anyagot, így aztán
elküldött nekünk egy francia tévéfilmet, hogy csináljuk meg
a magyar változatát. Jött két francia író, akiknek
megpróbáltuk elmagyarázni, hogyan és mit kellene
változtatni, hogy az egész ne legyen "pestietlen". Ennek a
városnak van egy különleges, más várossal össze nem
keverhető hangulata, humora, amit az itt élők értenek,
tudnak, ami nélkül képtelenség sikeres vígjátékot
forgatni. De úgy tűnik, erre sincs pénz. Majd tavasszal.
Bujtor István is készül az Ötvös Csöpi-Kardos doktor
filmre. Valószínű azt is tavasszal kezdjük...
... csinálunk egy videóklipet is, már csak az utómunkák
vannak hátra, a Cohen-lemez címadó dalából - Engem vársz.
Ez megint egy másik műfaj..
"Senki sem tud kibújni önmagából"
Kern András lemezről, színházról, filmről
Magyar Nemzet, 1999.11.26. Ferenczi Vera
x
... a milleniumi pályázatokhoz és
rendezvényekhez kapcsolódó művelődési mozgalmak
elindítása. Ennek jegyében indítottuk el a könyvkiadásban a
teljes magyar irodalom remekeiből szemelgetve a milleniumi
sorozatot, irodalmi és versmondó pályázatokat, fiatal
prózaírók pályázatát... E körön kívül a legfontosabbnak
talán azt tartom, hogy újra szokásba jöjjön az olvasás.
(Jövő év szeptemberétől kezdődik az olvasás éve). Nem
engedhetjük, hogy teljesen elborítson a vizuális
tömegkultúra, beleértve az internetet is...
... Büszke vagyok arra, hogy ebben az évben hetven
művelődési házat sikerült újraéleszteni. Mint ahogy arra
is, hogy több mint száz templom újjáépítése, illetve
renoválása kezdődött el: erre nem volt példa az utóbbi
négy-öt évtizedben...
... Véleménykülönbségnek, világnézeti eltéréseknek
természetesen helyük van egy demokráciában. Sajnos itt
egzisztenciális érdekeltségből fakadó kultúrkampfról van
szó; nem szakmai érvekkel kívánják a másik tábor híveit
meggyőzni, hanem az anyagi lehetőségekből igyekeznek a másik
felet kiszorítani. Azt hiszem, így is sikerült némi
egyensúlyt kialakítani, ha nem is a kellő mértékben; erre
utal a frankfurti könyvvásár is, ahol az aránytalanságokat a
lehetőségekhez képest anyagi többletjuttatással igyekeztünk
enyhíteni. Sajnos a szakadék most is igen mély, de leginkább
azok lődöznek egymásra, akik kevésbé élik ki magukat az
alkotásban...
Belefáradt a kultúrharcba
Összegző interjú Hámori Józseffel
Napi Magyarország, 1999.12.10. Metz Katalin
x
... Az Európai Filmakadémia azért
alapította meg 1988-ban a Félix-díjat, hogy az európai film
újra megtalálja méltó helyét a világban... Aki látta a
díjátadás televíziós közvetítését, tanúsíthatja:
lényegesen puritánabb, mint az Oscar-díjkiosztás vagy az
Arany Glóbusz...
... nem fesztivál, hanem az európai filmszakma fóruma. Nem
zsűri dönt a díjakról, hanem az Európai Filmakadémia
mintegy ötszáz tagja szavaz oly módon, hogy sok száz voksot
adnak le egy közjegyzőnek... A hangulat nagyon izgalmas,
ugyanakkor nagyon szeretetteljes...
... (A Napfény ízét) modellnek tekintették, amely
minden országban másként érvényes. Hála Istennek,
felismerték benne a gyökerek és az azonosság drámáját,
illetve a gyökerek és az azonosság elvesztésének
tragédiáját. Megértették, hogy arra hívjuk föl a
figyelmet: az identitásunkat őrízni kell...
... kitörő örömmel fogadtuk, hogy az akadémia öt díjából
hármat egy magyar film, a mi filmünk kapott meg...
... A darab, amelyet szeretnék színpadra vinni, filmes
vonatkozású. Egy nagyon híres, Erdélyből Amerikába
származott színészről szól, akit Lugossy Bélának hívnak.
Ő volt a híres Drakula a híres-hírhedt horrorfilmben...
Müller Péter írt színdarabot. Darvas Iván játssza a
főszerepet, a főbb szerepekben Igó Évát, Cseke Pétert, Kiss
Marit láthatjuk majd. A múlt héten kezdtük próbálni a
Madách Színházban, márciusban lesz a premier.
Egy korty Napfény csodát tesz
Szabó István a siker ízéről
Napi Magyarország, 1999. 12.19. Pósa Zoltán
x
... Városszéli tanítóként a
tanítványaimnak betanítottam Bornemisza Péter Elektráját...
Ráadásul az eredeti, átdolgozatlan szöveget adtuk elő.
Figyelemre méltó, hogy egy általános iskolai előadáson,
amit talán meg se hírdettünk, csak szóban terjedt a híre, a
következő személyek jelentek meg: Kodály Zoltán, Horváth
János, Pais Dezső, Major Tamás - színházról volt szó -,
Klaniczay Tibor. Pais Dezső egy zseblámpával kísérte a
szöveget, hogy hitelesen mondják-e a gyerekek. Aztán felrohant
a színpadra és ölelgette őket. El tudja képzelni, hogy
ilyesmi ma előfordulhatna? Mindeközben dolgoztam a Dolgozók
Általános Iskolájában és írni, olvasni tanítottam
ötven-hatvanéveseket...
... '60-'61-ben a Honvédelmi Minisztériumban működött
egy nagyon rokonszenves, művelt tiszt, aki megértette a
szándékomat. Felkerestem őt, hogy adjon engedélyt hadi
levéltári kutatásra. Így vált lehetségessé, hogy négy
éven át, miközben egy filmstúdiót vezettem, gyűjtögettem
az okmányanyagot... A könyvemet '68-ban fejeztem be, nem
sokkal ezután katonák jelentek meg nálam, akik felolvastak egy
feljelentést, amelyben azzal vádoltak, hogy horthysta és
népellenes a könyvem. Csakhogy a feljelentéshez csatolta a
feljelentő a kéziratot is, amelyet "mind katonai, mind
irodalmi szempontból kitűnő alkotásnak" tartott Oláh
István altábornagy, politikai csoportfőnök. Rosszul esik,
hogy most, amikor a doni katonának emlékművet állítottak,
sokan azt mondják, hogy most szabad erről beszélni először,
eddig senki meg se mukkant. Én megmukkantam, 1972-ben megjelent
a könyvem...
Nemeskürty István irodalomtörténész
(az interjút készítette: Farkas Adrienne)
Magyar Demokrata, 2000/1.
... A Nemzeti Kulturális Örökség
Minisztériumában Reichenberger János főtanácsos által
összesített adatokból az is kitűnik, hogy 1998-ban az
országos bevételnek már 46 százaléka származott attól az 5
millió nézőtől - a teljes közönség 34 százalékától -,
aki a multiplexek pénztáraiban váltott jegyet. A bevétel és
a nézőszám aránya közötti több mint tízszázalékos
eltérés abból származik, hogy míg a multiplexekben csaknem
500 forint volt az átlaghelyár, addig az országos átlag alig
haladta meg a 360 forintot...
... A multiplexek megjelenése óta tartósan 14-16 millió
között mozog évente a magyar mozik nézőszáma... ... A
moziba járás gyakorisága azonban 1992 óta változatlanul
körülbelül évente 1,5 alkalom - országos statisztikai
átlagban. Budapesten, a mozis fellegvárban több mint kétszer
ennyi...
... A falvakban élők kénytelenek városokba járni, ha filmet
akarnak nézni. 1991 óta ugyanis a harmadára, csaknem 200-ra
csökkent a falusi mozik száma (a meglevőkben is alig tartanak
vetítést) ...
... A speciális programokat nyújtó, a hollywoodi
szórakoztató filmeken túli nézői igényeket kielégítő,
ugyanakkor a multiplexekhez hasonló kényelmi és technikai
színvonalat elérő mozik viszont megerősödhetnek. Ilyen az
immár tíz éve folyamatosan évi nyolcszázezer jegyet eladó
budapesti art-mozi hálózat ...
... A megoldás egyik kulcsa alighanem a moziipar
digitalizációja. Ez az idén vált világossá Amerikában,
ahol nagy ovációval mutatták be a kópia nélküli digitális
filmet. Ennek képminősége csaknem olyan jó, mint a
hagyományos, celluloidszalagos változaté. A jövő tehát már
nem a méregdrága kópiagyártásé és a tekercsek
települések, országrészek, sőt földrészek közötti
utaztatásáé. A forgalmazó műholdon is képes lesz eljuttatni
a filmet a dekóderrel rendelkező mozikhoz, amelyekben azt
eredeti minőségben vetíthetik. A filmalkotás vetítésre
szánt változata nem is filmszalagra készül már, hanem
digitális lemezre...
... Nálunk különösen a kétmilliós fővárosban indul meg
immár a multiplexekre is átterjedő konkurenciaharc,
különösen jövőre, ha a mozivásznak száma meghaladja majd a
kritikusnak tekintett százat.
Talán nincs messze az idő, amikor a mozicápák már nem a
kishalakat, hanem egymást falják fel?
Mozicápák és kishalak
Népszabadság, 1999.12.18. Sós B. Péter, Varsányi Gyula
x
... a negatív hősök megteremtésekor voltunk igazán formában - meséli Ternovszky Béla. - Hősnek lenni minden hülye tud! - mondja a színésznő. A gonosz szerepe sokkal izgalmasabb feladat, mert igazi karakter, és ezért több színt lehet belevinni - állítja Schubert Éva...
Paudits sétálni vitte egerét is
A Macskafotó alkotói új, egész estés rajzfilmet
készítettek
Blikk, 1999.12.16. gilla
x
... nálunk tíz háztartásban csupán
ötben találhatók videomagnók, míg Nyugaton kilencben. A
készülékek száma viszont korlátot szab az eladható
kazettákénak. Ráadásul a műsoros kazetták 2400 forintos
átlagára elmarad a zenei CD-k árától, holott a két összeg
Nyugaton lényegében megegyezik...
... a videotékákban csaknem harmincszázalékos kölcsönzési
forgalomcsökkenést okozott a kereskedelmi tévécsatornák
1997-es indulását követő óriási filmdömping. A
kölcsönzői piac azóta sem heverte ki ezt a visszaesést. A
tékásoknak eladott kazetták száma már 1995 és 1997 között
sem nőtt jelentősen, csak alig tizenhét százalékkal, azóta
pedig csökkent ...
Mélyponton a videopiac
A kölcsönzés nehezen tart lépést az üzleti tévékkel és a
multiplexekkel
Népszabadság, 1999.12.17. Sós B. Péter
x
... Információink szerint a kulturális tárca januárban pályázatot ír ki az átalakítás terveire és kivitelezésére. Az elfogadott pályázat alapján tavasszal kezdődhet a munka, és várhatóan ősszel nyílhat meg ismét az Uránia Magyar Nemzeti Filmszínház, amely ettől kezdve otthona lesz a hazai fesztiváloknak, filmes rendezvényeknek, továbbá a magyar filmek bemutatóinak a mellett, hogy állandó moziként is üzemel.
Háromtermes lesz az Uránia
Jövő ősszel adják át a Magyar Nemzeti Filmszínházat
Népszabadság, 1999.12.23. V.Gy.
x
... A magyar filmgyártás vezetői az elmúlt tíz évben saját pozícióik átmentése érdekében bulldózerrel döntötték le a Könyves Kálmán körúti filmgyárat, hagyták elpusztulni a szakma infrastruktúráját - tör ki belőle az indulat. - Hagyták, hogy elmenjenek a legjobb öltöztetők, szabók, díszletfestők, kellékesek, világosítók. A szakmai tudás láncolatát szakították meg. Újra a meghódíthatóság állapotába került a szakma. A kollégáim rémtörténeteket mesélnek önjelölt producerekről és önjelölt gyártásvezetőkről, akik hónapokig nem fizetik ki a munkásaikat. Rendezőkről, akik nem állnak ki a kollegáik mellett. Filmet csak úgy lehet csinálni, hogy mindenki a tehetsége legjavát adja. Amihez bizalom kell. Az a tudat, hogy aki a produkciót vezeti, szolidáris a többiekkel...
Napfény és árnyék
Szabó István az európai film védelmében
Magyar Nemzet, 1999.12.24. Ferch Magda
x
... Megérkezik a producer Andy Vajna, és
állóhelyet kér a konyhaajtóban... Támasztjuk a falat. "Ön
tudja, mit csinál itt ez a sok ember?" - kérdezem.
"Ácsorognak, én meg fizetgetek. De, viccen kívül: nagyon
kicsi ez a stáb és mindenkinek megvan a maga dolga. Sokkal
többen szoktunk lenni, az Evita forgatásán például több
mint ötszázan dolgoztak. Az Amerikai rapszódia nagyon alacsony
költségvetéssel készül."...
... Rend van, de ezen belül az alkotók szabadok...
... A rendező Gárdos Éva, a saját életéről szól, s
megnyerte vele a Sundance-alapítvány nagydíját. Szerintem
nagyon értékes, jó munka ...
... szeretném, ha a magyar filmszakma valahogy talpra állna és
visszaszerezné régi hírnevét. Hiszen a mozi vezető
egyéniségei származtak Magyarországról. A tehetség ma is
megvan, de ahhoz, hogy megmutatkozzon, filmeket kell forgatni. Az
viszont sokba kerül. Meg kell találni a módját annak, hogy a
magyar film vonzza a nézőket és befektetésnek is jó
legyen...
... Joe Eszterhás új forgatókönyve, a Csapda forgatását is
előkészítjük. És dolgozunk egy mesefilm, a Csipkerózsika
felújításán. Az Amerikai rapszódiát is ott fejezzük be.
Hamarosan utazik a szűk stáb Los Angelesbe ...
A film előszobája (riport Andy
Vajnával az Amerikai rapszódia forgatásán)
Népszabadság, 1999/48. Völgyi Vera
x
... Volt egyszer egy színház. És volt
egy hely. Egyetemisták színháza és találkozóhelye. Az
Universitas. Úgy mondják, akik ismerték, akik nézői vagy
résztvevői voltak, hgoy aki nem járt ott, aki nem látta
előadásait, talán nem is tudja elképzelni, hogyan élt a
hatvanas években Budapest ifjúsága, hogyan gondolkodott, mi
mindent tudott elmondani, milyen fontos volt a színház ...
.. És volt egy másik színház. Egy másik egyetemi színpad.
Szegeden....
... Azután volt egy harmadik is. Orfeónak hívták, később
Stúdió K lett belőle, eldugott helyen játszhatott, hogy
azután felépítse a maga házát és különös közösségét,
amelynek egyetlen célja volt, a hiteles művészet. Fodor Tamás
nevéhez fűződött és fűződik ma is. De meghatározó
személyisége volt a korán elment színész-rendező, Gaál
Erzsébet ...
"Az üres térben fel tudd mutatni
önmagad"
Dokumentumfilm a hatvanas-hetvenes évek amatőr színházairól
Magyar Nemzet, 1999.11.29. Róna Katalin
x
... a lengyeleknek fontos, hogy legyenek
színészeik, filmjük, ott egy versfelolvasásra is elmennek az
emberek. Itthon senkit nem izgat, hogy tíz éve a színészek
eltűntek a képernyőről. A filmgyártásról nem is
beszélve...
... Ha megkérdezik, hány magyar rendezőt ismernek a világban,
az első három között említenek. De ezt a filmet nem tudtam
hat évig megcsinálni, mert a magyaroknak nem volt fontos, hogy
megcsináljam. A lengyelektől, a franciáktól kaptam rá
pénzt, s ha nem járulnak hozzá a kirgizek, így sem lett volna
meg. Lengyelországban, ha betelefonálok a tévé elnökének,
két nap múlva fogad. A franciáknál ugyanúgy. Itthon a
titkárnő azt kérdezte, honnan keresem. Mondtam, kislányom,
vedd le a filmlexikont, és nézd meg, ki vagyok. Két hónapra
rá kaptam egy időpontot ...
A művészet korunk üzenete
Mészáros Márta a filmkészítés nehézségeiről, a
gyerekkoráról és arról, hol szeretne élni
Magyar Nemzet, 1999.11.27. Fekete Judit
x
... már-már szükségszerűnek tartjuk, hogy nem idehaza, hanem az Egyesült Államokban, az Indiana University Press kiadásában jelent meg egy kötet, Catherine Portuges monográfiája Mészáros Mártáról ... (részlet Varga Balázs Catherine Portuges monográfiájának könyvkritikájából.)
A nő, akit imádunk nem szeretni
Magyar Nemzet, 1999. 11.27.
x
... A színész feladata, hogy az adott figurát a lehető leghitelesebben megmutassa...
Eperjes Károly következetesebben nevelné
az újgazdagokat, mint Hippolyt
Blikk, 1999.11.25. K.K.T.
x
... Volt egyszer egy Mafilm, kezdődhetne a
mese, melynek csupán egyik, szomorkás szála a pasaréti
filmgyár tündöklése és bukása. Állami filmgyár volt a
Mafilm, állami pénzből állami terméket állított elő. Volt
vagyona, bevétele, a gyár fenntartását ezek egy ideig
fedezték is. Még a nyolcvanas évek végén is nagy nyereséget
hoztak a bérmunkák ...
...A filmgyár 1992-ben kikerült az állami tulajdonból ...
... A Mafilm egyre szorultabb helyzetbe került. Bevételt
kellett termelnie. Szerződtek az InterCommal, majdaz MTM-mel,
mely ma a Tv2 tulajdonosa. Az MTM bérlőként és
beruházóként érkezett...
... Végeredményben tehát a Mafilm, hosszú hányattatás után
ismét állami tulajdonba került ...
... A Jadviga párnája című produkcióban minden benne
van, amit ma a filmgyártásunk tud, mondja Marosi György. Ez
lehetne a Mafilm és a filmszakma referenciafilmje ...
A Mafilm holnap
Állami filmgyártól az állami filmgyárig
Magyar Nemzet, 1999.11.20. Hanthy Kinga
x
... Prőhle Gergely meleg szavakkal búcsúztatta a távozó minisztert. Elmondta, hogy az államigazgatás kezdeti hányattatásai közepette, amikor még az oktatási tárcával közösen egyetlen épületben kellett meghúzódniuk, nagyon jól jött egy természettudós józan gondolkodása, kiegyensúlyozott természete. Hámori Józsefet Eötvös József-idézettel búcsúztatta, megköszönve nagyvonalúságát, racionalitását és közvetlenségét, amelyet a legnehezebb helyzetekben is tanúsított ...
A kultusztárca karácsonya
Bemutatkozott a miniszterjelölt
Napi Magyarország, 1999.12.18. Metz Katalin
x
Nyolcéves fiút dobtak a Dunába az Európa expressz forgatásán
Másfél hétig készültek a
pirotechnikusok a hajó felrobbantására
Blikk, 1999.11.18. Szabó Csaba
x
... Pohárnok gyakornokként egy évet töltött a filmipar központjában. Akkor megfordult a fejében, hogy kint marad, de a hazatérés mellett döntött. Nem bírta a hideg légkört, és úgy érezte, jobb nagy halnak lenni itthon egy kis tóban, mint fordítva ...
Filmes kínzókamra
Ufók, hóemberek és torzszülöttek tanyáznak egy belvárosi
műhelyben ...
Mai Nap, 1999.11.23. Kordos Szabolcs
x
... A teljes filmet most láttam először, eddig csak a forgatókönyvet ismertem és azokat a jeleneteket, amikben én is játszottam. Zavarba ejtő és nagyon élvezhető film lett - ámuldozott Haumann Péter ...
Az alkimista és a szűz
Filmajánló - Haumann Péter is a bemutatón látta először a
teljes filmet
Blikk, 1999.11.20. oj
... A Hippolytért huszonnyolcezer néző
tizenötmillió forintot fizetett, ez azonban csak a toplista
harmadik helyére volt elegendő...
... A mai vígjáték a rendszerváltás után újgazdaggá lett
Schneider úr (Koltai Róbert) és a lakáj (Eperjes Károly)
komikus kettősén alapszik. Az összevetés a háború előtti
filmgyártás utolérhetetlen sikerfilmjével természetesen
hiábavaló...
Gyengén kezdett a Hippolyt
Filmek toplistája
Népszabadság, 1999.12.23. S.B.P.
x
... A történelem iránt érdeklődő
nézőknek aligha kell bemutatnunk a Századunk című sorozatot.
1965-től 1989-ig folyamatosan láthattuk ezt a filmes
történelmi montázst, amelyet azért illet talán a legnagyobb
dicséret, mert azonban az időkben hitelesen szólt a
közelmúlt, a félmúlt történelméről...
... Hanák Gábort idézve: ebből a műsorból a nézők a
szocializmusban is megtanulták értelmezni a médiumok
csúsztatásait és mindenekelőtt az újkori történelmet...
Bokor Péter és Hanák Gábor 2000. Január 29-én, szombaton
délután elkezdik a Századunk-filmek új sorozatának első
számát. E nyitány szenzációja lesz, hogy láthatunk benne
egy interjúrészletet az 1946-os esztendő egyik meghatározó
politikusával, Dessewffy Gyulával. Vele Bokor Péter 1985-ben
készített interjút Brazíliában...
Szavak helyett filmkockák
Január végén: Századunk
Napi Magyarország, 2000.01.11. K.M.
x
... A Duna Tv műsorszerkesztője ... 1957 és 1967 közötti kisfilmeket szedett egybe az amúgy Pro Patria gyűjtőcím alatt indázó sorozatba, mert ez történelmileg is kerek szakasznak látszik ...
... Ezek a filmek tehát: Pályamunkások, Virágát a napnak, Ki bírja tovább?, Oda-vissza, Groteszk, Öngyilkosság, Vízkereszt - egytől egyig egy kor szellemi törekvéseinek és ízlésének fontos dokumentumai. S akik most látják őket először, nyilván nem dokumentumértékükkel törődnek. Művészfilmekként nézhetik őket. Nézzék, jól teszik.
Maradandó emlékek
Népszabadság, 1999.12.16. Cs.K.
x
... December 6-án este tízkor kezdődik a
Duna TV-ben Pro patria címmel egy szerkesztett válogatás Sára
Sándor filmjeiből. Ez alkalommal egy órán keresztül maga
Sára Sándor vall életútjáról és életművéről...
... szikár, visszafogott látásmódban is nagyot alkot. Üzeni
egyben: a magyar történelem egyik nagy tanulsága, hogy a
lapítás, az örökös visszavonulás és önfeladás receptje
soha nem vált be.
Filmballadák költője
Sára Sándor-életműválogatás a Duna Televízióban
Napi Magyarország, 1999.12.01. Pósa Zoltán
x
... Az angol arisztokrata környezetben játszódó, rendkívül feszült légkörű lélektani-bűnügyi történetet most felújítja a Játékszín. A december 9-i premier érdekessége, hogy rendezője a színház világába csak ritkán kiránduló Makk Károly. A díszleteket Székely László, a jelmezeket Dőry Virág tervezte ...
A Manderley-ház asszonya
Makk Károly különös "kirándulása"
Napi Magyarország, 1999.12.09. T.I:
x
Ma kezdődik a 31. Budapesti Film- és Videoszemle a Hunnia moziban a MAFSz szervezésében. A kétnapos rendezvényre bárki nevezhette legújabb filmjeit a versenyprogramba. A zsűri tagjai Simó Sándor, Fazekas Sándor, Kőrösy Zoltán, Nádori Péter és Para Kovács Imre lesznek, akik a filmek vetítése után konzultációt tartanak a Hunnia kávézóban ...
Selyemcukorkák
Független filmek szemléje
Napi Magyarország, 1999.12.17. PEZ
x
... A Magyar Mozgókép Közalapítvány és a Magyar Film- és TV-művészek Szövetsége 2000. Február 3-8. Között rendezi meg a 31. Magyar Filmszemlét, amellyel a magyar filmszakma végképp átlép a huszonegyedik századba. A rendezvénynek ezúttal a Budapest Kongresszusi Központ ad otthont, s a szervezők a bemutatókon kívül egy elhalt hagyományt kívánnak felújítani: a versenyprogramban szereplő minden filmről nyilvános vitát kezdeményeznek ...
A magyar film ünnephete
Napi Magyarország, 2000.01.13. TAG
x
... A Napfény íze a Serendipity első vállalkozása. A National Postnak
adott interjújában a producer elmondta: A Napf
ény ízét
25 millió kanadai dollárból készítette el. Magyarországon
forgatták, s Ralph Fiennes szokásos sztárgázsijánál jóval
kevesebbet kért, miközben a háromórás filmben három
főszerepet játszott el...
... A Toronto Starnak Szabó István elmondta: a film az
identitásválságról szól, amelyet ő a XX. század
legfontosabb pszichológiai betegségének tart. "Ez nem
csupán zsidóprobléma. Embermilliók szenvednek ugyanazon
kérdésektől. Ki vagyok én?..."
... A magyar történelem tragikus évtizedeinek bemutatása
sajátos döntésre késztette az ontariói filmhatóságot. A
Napfény ízét csak 18 éven felüliek tekinthetik meg, mert a
filmben "faji gyalázkodás" hangzik el. A Toronto Star nem
érti, miért döntöttek így kétszer is a filmcenzorok, hiszen
egyébként - kérdezi - hogyan mutathatták volna be a század
első felének magyar történelmét? "A Napfény íze
világosan és pontosan mutatja be, hogy a magyar
igazságszolgáltatás, a közigazgatás és a katonaság tagjai
antiszemiták voltak, és beszédükben faji gyalázkodásokkal
éltek." A kanadai filmkritikusok, miközben elismerik a film
előnyeit, bírálják is a rendezést, s elnagyoltnak tartják a
forgatókönyvet...
... Eközben az USA-ban még nem játszott film ellen
bojkottfelhívást köröztetnek az interneten. A fogalmazvány
névtelen szerzői azt állítják: Szabó filmje ellenséges
Magyarországgal és általában a magyarokkal szemben. Torz és
káros Magyarország-képet mutat... A Magyar Lobby
megalapítója a Duna-ügyekben jól ismert Lipták Béla. A
professzor kijelentette, neki semmi köze ehhez a
fogalmazványhoz, nem tudott a kezdeményezésről, s elítélte
a művészeti alkotásokba való politikai beavatkozási
szándékot. Washington, 2000. Január
Tizennégy Genie-jelölés
Bojkottal fenyegetőznek a film "magyarellenessége" miatt
Népszabadság, 2000.01.05.Miklós Gábor
... Valószínűleg a MIT stúdió
műhelytanácsa - Dárday István, Fehér György, Grunwalsky
Ferenc, Szalai Györgyi és Wilt Pál - nem számított arra
1988-ban, amikor létrehozta a főváros első művészfilmeket
és dokumentumfilmeket vetítő art-moziját, hogy az
elkövetkező évekre az lesz a legjellemzőbb, hogy minden
korábbi megállapodás érvényét veszti. Tudták persze egy
vitás kérdésekben számukra is mértékadó személyiségtől,
hogy "jogállamban a pénz a fegyver", arra azonban
legkeserűbb álmaikban sem gondoltak, hogy tízévi, részben
filmkészítésre, részben filmterjesztésre fordított
munkájukra majd biztonsági őrök tesznek lakatot ...
... Kopott íróasztalfiókokból elhozhatnám azokat a
pályázati anyagokat, amelyeket rendre elutasítottak, de
amelyek azután általában megvalósultak a Budapest Film más
mozijaiban ...
... A Blue-box a reményt jelentette, hogy lehet másképp is,
hogy lehet szabadon gondolkodni, filmezni, mozit csinálni, élni
...
... a Mozisok Országos Szövetsége Art-mozi tagozatának
november 23-i jegyzőkönyvéből idézek: - "Piaci elemzések
szerint az Art-mozi-hálózat is elérte extenzív
növekedésének határát, de intenzív fejlődési tartalékai
még jócskán vannak, hiszen a multiplexek által támasztott
technikai-kényelmi igényeknek egyelőre csak a Puskin felel meg
... ... Az Art-mozi-hálózat az építkező szakaszból az
értékvédő szakaszba lépett"...
A szabadság kilakoltatása
Magyar Hírlap, 1999.12.18. Tóth Klára
x
... Úgy látszik, Enyedi Ildikó vonzódik a század-, illetve ezredfordulókhoz... Érdemes felidézni az ezredforduló felé közeledve a XX. század első pillanatait, akár Enyedi Ildikó filmjének kockáit ...
Magánfordulók, közös filmmesék
Magyar Nemzet, 1999.11.27. (kálmán)
x
... Magyarországon jelenleg két
külföldi játékfilmet készítenek, és egy jelentős
külföldi forgatást készítenek elő ... Az előkészületben
lévő harmadik film (Clara) francia-német-magyar koprodukció
lesz, főszereplője Isabelle Huppert, producere Szabó
István... A kilencvenes évek elején és derekán is személyes
garanciák, nem pedig szerencsés véletlenek hozták Budapestre
a külföldi, elsősorban az amerikai filmeket ...
... Prágának tehát jobb a híre. Ennek sok összetevője van,
néhányat már említettünk ... Szakemberei nem
káefesítették szanaszét a filmgyárat, és nem eresztették
szélnek a filmes szakmát (díszletezők, jelmezesek, sminkesek,
világosítók, stb). A stúdió fejlesztésére és hírére
nagyon sokat költött az állam. A Barandov marketingjére
(értsd reklámjára) folyamatosan jelentős összegeket
fordítanak a nemzetközi - elsősorban az amerikai - filmes
szaksajtóban ...
... Magyarországon nehézkesek a filmezéssel kapcsolatos
vámeljárások. (Ha behoznak az országba egy kocsiderék
felrobbantandó díszletelemet, miért kell vámot fizetni
érte?). A cseheknél 20 százalékkal olcsóbb a munka, s 10-15
százalékkal adnak alacsonyabb költségvetést az
amerikaiaknak, mint a magyarok. Nem a magyar filmesek
telhetetlenek. Arról van szó, hogy a bérmunkát Prágában nem
terheli az a 12 százalékos általános forgalmi adó, ami
Budapesten ...
... a magyar filmgyártás csak a bérmunkából képes
megtermelni azt az extraprofitot, amiből magyar filmet
gyárthat, ha akar...
... Igaz, hogy a bérmunkával az ő mozijuk készül ugyan, de
nélküle nem marad fenn a mi mozink.
A mi mozink meg az ő mozijuk
Népszabadság, 1999.11.20. Návai Anikó
Mediawave tizedszer
Magyar Hírlap, 1999.12.01. Bl.L.
x
Európai Filmhét Budapesten
Tíz ország huszonegy újdonsága a Művész és a Szindbád
moziban
Magyar Nemzet, 1999.12.01. (ferch)
x
Független filmszemle
Népszabadság, 1999.12.17. S.B.P.
x
Tíznapos zenei és filmfesztivál indult
Metro újság, 1999.12.03. (MTI)
x
Szabó és Koltai Európa-díjas
Magyar Hírlap, 1999.12.06. T.G.
x
Szabó István: Európai filmdíj után
Kanada?
Mancs, 1999/50.
X
Európai Filmdíjat nyert Szabó István
és Koltai Lajos
Magyar Nemzet, 1999.12.06.
x
Bemutatkozik a Kinowelt
Új forgalmazó a művészfilmekért
Magyar Nemzet, 1999.12.21.
x
A szép könyv dicsérete
A Balassi Kiadó karácsonyi újdonságai (Dizseri Eszter:
Kockáról kockára. A magyar animáció krónikája 1948-1998,
Budapest, Balassi Kiadó)
Magyar Nemzet, 1999.12.17. (f.m.)
x
A vámpír fia ötleteket adott a darabhoz
Darvas játssza Lugosi Bélát, a horrorfilmsztárt Müller
Péter színművében
Vasárnapi Blikk, 1999.12.19. K.L.
x
Észt és lengyel filmszemle kezdődik
Metro újság, 1999.11.19. (MTI)
x
A répák éjszakája
Lengyel-észt animációs filmfesztivál
Magyar Nemzet, 1999.11.19. (k.l.e.)