Faragó Kálmán Mitől ír egy ír?

Ír filmhét a Művész moziban


43 KByte

Kicsi, sorsüldözött, étel-ital (inkább ital) terén híres - így foglalja össze Ír- és Magyarhon hasonlóságát az utca sztereotípiákban jártas embere. Egyesek ezt a - jórészt múlton és jelenen alapuló - rokonságot kiegészítik egy, a jövőben remélhetőleg valóra váló, újabb kapcsolattal, a sikeres gazdasági fellendüléssel, hiszen Írországot az Európai Unió sikertörténeteként, a tagállamjelöltek számára követendő példaként szokás emlegetni. A március másodika és nyolcadika között a Művész moziban megrendezett ír filmhéten bemutatkozó "filmvászon-Írország" ennek a két képnek - a romantikus vesztesnek és a pragmatikus karrieristának - a keveréke.

A hét szervezője, a HIFA (Hungarian-Irish Friends' Association - Magyar-Ír baráti Szövetség) igencsak kitett magáért, sikerült létrehoznia egy széles fókuszú, ugyanakkor alapos, a részleteket nem elhanyagoló programot. Az egész estés filmeken kívül láthattunk dokumentumfilmeket a huszadik század kiemelkedő ír irodalmi személyiségeiről - Joyce-ról, Beckettről, Yeats-ről, és Wilde-ról; Mesterházi Márton a filmekhez kapcsolódó irodalmi beszélgetéseket vezetett; a hétvégén pedig összeállítást vetítettek a Corki Független Filmfesztivál rövidfilmjeiből. Ismert közhely, hogy a társadalom változásaira a független filmesek az elsők között reagálnak, ezért talán érdekes önkényesen, a teljesség igénye nélkül kiragadni néhány címet illetve témamegjelöléseiket ebből az elmúlt húsz évet átfogó anyagból: "Fluffy kalandjai. Hogyan segít egy kutya a bankrablásban. Útonálló. Egy fiatal nő defektet kap, egy idegen segít neki, akiről ő azt hiszi, hogy egy útonálló gyilkos. Mélyrepülés. Iskolai csatározások és fegyverek. 3 G. A sors irányítja az embereket. The ZaZ. Három szuper erős fiú belekeveredik egy furcsa kormányzati ügybe." Nem lehet nem érezni a szorongást, az erőszakot, a modernségtől, a modern világtól való félelmet, és ezek az érzelmek a nagyfilmekben is vissza-visszaköszönnek. Ez a feszültség egy fiatal ország születőben lévő, önmagát meghatározni próbáló nemzeti filmművészetének a feszültsége; egy egyenesen a mély vízbe dobott úszónövendék kapálódzása.

A díszvendégként jelen lévő Stephen Rea a Gellért Szállóban adott sajtótájékoztatón elmondta: "Nehéz meghatározni az ír film fogalmát. Sok film van, amit írek rendeznek, vagy amiben ír a főszereplő, de szerintem ettől még egy film nem lesz ír. Még nincs olyan felismerhető, elkülönített kategória, hogy ír film." Ennek a filmbéli identitástudat hiányának talán egyik oka, hogy az ír nemzetállam, illetve az ír nemzeti filmgyártás megszületésekor már élt egy kész kép az írekről, és az ír filmesek nem tudják, mit kezdjenek a róluk kialakult sztereotípiákkal. "Úgy érzem, harcolnunk kell a közhelyek ellen -mondta Rea. Itt van például a kocsmai verekedés, amit szinte minden Írországban játszódó filmben láthatunk. Én történetesen ír vagyok, de még soha nem láttam kocsmában verekedést."

A filmhét tanúsága szerint az ír rendezők egyfajta se-vele-se-nélküle viszonyban állnak ezekkel a közhelyekkel; megpróbálnak elhatárolódni tőlük, ugyanakkor megpróbálnak új meghatározást találni az írség kérdésére - ezek a meghatározások azonban általában többé-kevésbé azonosak a régiekkel. Ennek részben az is oka, hogy a valódi Írország hasonlít a sztereotípiákra: a kocsmákban tényleg élő zene szól, Puskás Öcsit pedig tényleg minden ír ismeri. A mai ír rendezőnek két választása van: vagy a régies, nyomorban tengődő, "édes-keserű" Írországról csinál filmet, vagy a modern, nosztalgiától mentes, az elmúlt évtizedek felekezeti háborúiba belefáradt "urbánus-Írországról".

A hivatalosan csak áprilisban bemutatandó, az ír filmhéten mégis levetített Egy kapcsolat vége (r.: Neil Jordan, fsz.: Ralph Fiennes, Julianne Moore, Stephen Rea) egyetlen ír vonatkozása a rendező és Stephen Rea nemzetisége. A történet egy szerelmi háromszög köré épül: az író, Maurice Bendrix találkozik azzal a férfival, akinek felesége az ő szeretője volt évekkel korábban, még a világháború alatt. Újra találkozik Sarah-val is, és kettőjük szerelme újra fellobban. Sarah gyógyíthatatlan betegsége azonban meggátolja boldogságukat, ugyanakkor összeforrasztja Bendrixet a feleségét még mindig szerető férjjel. A film két drámai elemre próbál egyidejűleg támaszkodni, ezzel viszont hibázik, mivel így egyiket sem tudja teljesen kibontani. Az első szál Sarah szerelmének, illetve Isten iránti szeretetének szembenállása: képes-e lemondani szerelméről, Bendrixről, hogy a férfi életben maradjon? Sajnos nem kapunk valódi választ, ugyanis Sarah halála kellemetlen módon épp akkor következik be, amikor lehetősége lenne bebizonyítani Isten iránti elkötelezettségét azzal, hogy szakít Bendrix-szel. Graham Greene, aki a film alapjául szolgáló regényt írta, feltehetőleg úgy érezte, nem engedheti meg magának, hogy ilyen mértékben szakítson a műfaj hagyományaival, ezért a problémás szálat elvarrandó, gyorsan "megölte" a női főhőst. A dráma másik, sokkal érdekesebb alakja férj, Henry Miles. Nem tudja boldoggá tenni feleségét, de szereti, ezért inkább hagyja, hogy Sarah Bendrix-szel folytasson kapcsolatot, hiszen csak így tarthatja őt meg. Stephen Rea kiválóan formálja meg a boldogtalan, férjet, akinek nem-cselekvése (ahogyan végignézi Sarah és Bendrix kapcsolatát) cselekvéssé, Sarah iránti szerelmének tanúságtételévé lényegül át. Henry csak mellékszereplő a két szerelmes kapcsolatában, viszont épp azzal válik a film legtragikusabb hősévé, hogy tudatosan, saját döntéséből él mellékszereplőként.

A Lerohadás (r.: Paddy Breathnach, fsz.: Brendan Gleeson, Peter McDonald, Peter Caffrey, Tony Doyle) egy kisember története, aki belekeveredik a nagybani bűnözők világába. A frissen szabadult ex-szélhámos, Git Hynes némi nézeteltérés következtében összeveri a helyi keresztapa két emberét. Ezt törlesztendő, végre kell hajtania egy feladatot: meg kell találnia, és el kell hoznia egy embert. Hynes alvilágbeli kalauza Bunny Kelly, az öregedő gengszter. Komikus duót alkotnak ők ketten, szakadatlanul küszködve magánéletbeli problémáikkal, a gengszterfőnökök machinációival, és annak a világnak a kegyetlenségével, amely folyamatos és komikus balszerencsével sújtja őket. A film a kitartás dicsérete: hiába esnek gödörbe minden lépésnél az antihősők, hiába képtelenek kinyitni a lopott kocsi tanksapkáját a benzinkútnál és hiába szakad a nyakáukba egy szökésmániás túsz, akinek a száját senki sem tudja befogni, végül mégis az ő kezükbe kerülnek a pénzhamisításhoz szükséges, felbecsülhetetlen értékű minták.

A két balfék megpróbáltatásainak színtere egy képi ábrázolásában realisztikus, mégis mesebeli Írország, ahol a világ középpontja a bűnözés, azon belül is kettőjük kalandja. A falvak színpadi hátterek, el lehet hajtani előttük, a benzinkút arra való, hogy kirabolják, a kocsmák hátsó szobáiban pedig rivális maffiózók várják áldozataikat. A szereplők képtelenek kitörni világukból, hiszen saját magukban hordozzák: a pitiáner gengszter pitiáner gengszter is marad - kutyából nem lesz szalonna.

Az Agnes Browne (r.: Anjelica Huston, fsz.: Anjelica Huston, Ray Winstone, Tom Jones) a szegény, ám derűs anya némileg sablonos kálváriája. A sok gyermekét üggyel-bajjal nevelő Agnes elveszíti férjét, meggyűlik a baja az uzsorás Mr. Billyvel, legjobb barátnője pedig meghal rákban. Kitartása és optimizmusa azonban meghozza gyümölcsét: reményteljes kapcsolatba kezd a szomszédban dolgozó francia pékkel; amikor pedig Mr. Billy mesterkedéseinek köszönhetően minden veszni látszik, személyesen jelenik meg Agnes bálványa, az énekes Tom Jones, hogy megoldja a kalamajkát. Elsősorban az ír dialektus szerelmeseinek, illetve elérzékenyülni vágyóknak ajánlott, kedves film.

Az Elválni Jacktől (r.: David Caffrey, fsz.: David Thewlis, Rachel Griffiths, Jason Isaacs) pergő ritmusú, nagyfeszültségű, hullámvasút-film, ami egy képzeletbeli Belfastban játszódik a közeljövőben, a független Észak-Írország születésének küszöbén. A szókimondó, iszákos, megrögzött házasságtörő újságíró, Dan Starkey megismerkedik egy lánnyal, akit az együtt töltött éjszaka után meggyilkolnak. Starkeyra vadászik mind a rendőrség, mind az összes északír félkatonai szervezet, miközben ő rájön, hogy a gyilkosság oka egy magnókazetta, ami egy fontos politikus kapcsolatát bizonyítja az IRA-val. A film erőssége, hogy egy egész életérzést fejez ki. Starkey boldogtalan, szélsőséges, mindazonáltal elviselhető életét a derült égből lesújtó villámcsapás hirtelenségével forgatja fel a több évtizedes múltra visszatekintő erőszak. Gyaloggá válik egy kegyetlen sakkjátszmában, és hiába kerül kezébe az ominózus kazetta, képtelen megváltoztatni az eseményeket - akármit is tenne, a film meglepő végkifejlete elkerülhetetlen. Ez a tehetetlenség a film és az északír létérzés kulcsa: hiába keveredik bele az ember a felekezeti háborúkba, hiába kockáztatja az életét, az események menetén nem tud változtatni. Az egyetlen, amit tehet, az, amit Starkey is tesz: ír, beszél róla és megpróbálja túlélni.

A film ezt az abszurd élethelyzetet abszurd cselekményelemekkel égeti be a néző tudatába: a punk protestáns és a klasszikus, karikatúraszerűen "Dick Tracey-s" katolikus terroristák, az IRA-tagot agyonlövő apáca, vagy Starkey társának a filmkonvenciókat felrúgó halála (egy színesbőrű, amerikai újságírótól a közönség elvárná, hogy életben maradjon) mind-mind ennek az életnek a tarthatatlanságát szimbolizálja. Merész, fordulatos, meglepetésekkel teli film.

Esti vonat (r.: John Lynch fsz.: John Hurt, Brenda Blethyn). Az Egy kapcsolat végét leszámítva ez a film volt a legkevésbé "ír-specifikus". A szereplők írek, a cselekmény is nagyrészt Írországban játszódik, de a téma univerzális. Poole, az öregedő sikkasztó letölti börtönbüntetését, szabadulása után viszont üldözőbe veszi egy gengszterfőnök, akit megkárosított. Egy külvárosi albérletben húzza meg magát, ahol beleszeret az öreg házinéni középkorú, érzelmileg elnyomott lányába, Alice-be. A keresztapa és a zsarnoki mama elől Velencébe szöknek, Alice azonban csak nehezen tud választani édesanyja és Poole között, főképp az után, hogy Poole bevallja bűnöző múltját. Némileg édeskés, romantikus, Írországhoz nem sok szállal fűződő film.

 

hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár fórum fórum mozgóképtár linkek repertórium levelek FILMKULTÚRA '96-'98 tartalom címlap