Fantasztikus technikai találmány vagy átok? Új lehetőség, hogy a játékfilmeket eredeti formájukban lássuk viszont vagy egyszerűen egy újabb üzleti fogás amivel megbolondítják a filmrajongók millióit? Egy ismerősöm mesélte, hogy él Afrika egyik legszegényebb, éhínséggel sújtott országában egy bennszülött, aki Krzysztof Kieslowski filmjeit gyűjti VHS kazettákon. Azt, hogy a film nemzetközi nyelv és nem ismer országhatárokat, már a Lumiere fivérek óta tudjuk /a franciák már az ő filmjeiket is kiadták DVD-n, Bertrand Tavernier narrációjával/, de ugyanakkor azt is tapasztalhattuk, hogy a filmtörténet remekművei egyszer és mindenkorra eltűntek a mozivásznakról a mozikkal együtt. A multiplexekben már a tavalyi filmek is csak halvány emléknek számítanak, hiába készültek azok is dolby surronddal. Nem marad más, mint a filmek házilagos begyűjtése és otthoni nézegetése.

• Mi az, amire figyelni kell, ha DVD-filmet vásárolunk?
• A DVD-lemezek erényei csak akkor érvényesülnek, ha a gyártók élnek is velük és ezek felhasználásával dobják piacra termékeiket. A tapasztalatlan vásárlót gyakran éri csalódás, amikor végre megjelenik az üzletekben a várva várt film és csak az otthoni lejátszáskor derül ki, hogy közönséges video másolatot tettek rá a DVD-re.
• A lemezek ára sohasem irányadó. Jelenleg a DVD-k fogyasztói ára 4500- és 16000-forint között mozog. A hazai forgalmazók /Intercom, UIP Duna Film/ által behozott filmek általában olcsóbbak, mint a Fotex hálózatban is kapható egyedi beszerzésű filmek. A Warner Bros. filmek a legolcsóbbak, de ezek között is találunk remek kiadványokat /Haragban a világgal, Mátrix, My Fair Lady, Száll a kakukk fészkére, Szárnyas fejvadász, Szemtől szemben, hogy csak néhányat említsünk/. Ugyanakkor tízezer forintért megvásárolható a Metropolis VHS minőségű változata egyedi importból.
• Ha nincs többféle szinkron, csak egyetlen felirat, az mindig gyanús. Az európai cégek, amikor látták az amerkai studiók terjeszkedését gyorsan rátettek egy csomó mozikópiát, egy az egyben DVD-re. Így nálunk is megvásárolhatók Francois Truffaut filmjei, francia nyelven, levehetetlen angol felirattal. Viszonylag olcsón beszerezhető a Szarvasvadász holland felirattal. Ezek a kópiák elkerülték a digitális felújítást is, így semmiben sem különböznek a VHS műsoros kazetták színvonalától.
• A kis kiadóktól óvakodni kell! A kalózkodás még nem jellemző a hazai DVD piacon, az írható üres DVD ára 6000- forint körül mozog, tehát nem érdemes kísérletezni. Sok sikerfilm jelent meg a német piacon úgy, hogy csak egy szinkron verzió található a lemezen. Ez még nem megy okvetlenül a minőség rovására, inkább a piacokat akarják behatárolni - német piacra csak németnyelvű kiadványok. Hasonló törekvések nálunk is megfigyelhetőek - A tehetséges Mr.Ripley /UIP Duna Film/ csak magyar és héber feliratot tartalmaz, a DVD-lemez is magyar kiadás, a 16:9-es képarány helyett csak 4:3-mal ellátva, a filmről készült előzetes viszont 16:9-es képpel látható, így egy komolyabb tévén rögtön összevethető, hogy mennyit veszítünk az olcsó hazai verzióval. Hiányossága még a kiadványnak, hogy a film eredeti címe sehol sincs feltüntetve.
• Vannak cégek, amelyekre érdemes figyelni. A Criterion Collection /bővebb információ a www.critrionco.com honlapon/ Bergman, Fellini, Kuroszava és még több jelentős rendező filmjeit adja ki DVD-n, digitális restaurálással, kitűnő képminőségben. Ízelítőül álljon itt néhány példa a gyűjteményből: Tarkovszkijtól az Andrej Rubljov, 205 perces rendezői változatban látható /a televízióban vetített, cenzúrázott változat hossza 177 perc/. A filmhez tartozó audio kommentárt a Harvard egyetem filmtanszakának professzora, Vlada Petric adja elő. Az angol felirat 40%-al több információt tartalmaz, mint a korábbi kópiák feliratai. Itt kell megjegyezni, hogy a Criterion kiadványokon hiába keressük a magyar feliratot, csak az eredeti nyelv + angol szinkron és felirat található a lemezeken. Az áruk 30 és 40 $ között mozog. A magyarországi üzletekbe egyedi beszerzésen keresztül kerülnek. A hazai DVD árakhoz képest drágának számítanak, de a magas ár itt valóban tükrözi a minőséget. Fellini Amarcordját is digitális restaurálással készítették el, az ínyencek kedvéért több snitten be is mutatják a restaurálás előtti és utáni állapotot. Természetesen a film szélesvásznú változatban látható. Az ismertebb neveken kívül olyan rendezők filmjeit is felújították, mint Samuel Fuller, Hiroshi Inagaki vagy a "free jazz" gengszterfilm atyja, Seijun Suzuki. A három lemezt tartalmazó, speciális kiadású Terry Gillam: Brazil az internetes DVD "Oscar-on", az 1999-es év legjobb DVD-je címet kapta.
• Példamutatóak még az ARTE csatorna németországi kiadványai: Leni Riefenstahl, és Charlie Chaplin filmjeit is kiadták DVD-n.
• A DVD flipper nem játékszer. A kétrétegű korongok korában, szerencsére már egyre kevesebb a "flipper" felirattal ellátott DVD. A "the flip side" - a "lemez másik oldala" kifejezés azt jelenti, hogyha a lemez egyik oldalának a végére értünk, meg kell fordítani és a másik oldalon kell folytatni a lejátszást, mert csak így fért rá a teljes film /néhány DVD ezek közül: Nagymenők, Michael Collins, A Pelikán ügyirat/. A többrétegű lemezeknél automatikusan történik a váltás, kivéve ha rossz vágási pontra helyezték a rétegek közötti ugrást, mert akkor ott kimerevedik a kép egy pillanatra /A tehetséges Mr.Ripley esetében a 77. percnél figyelhetjük meg ezt a jelenséget/.
• Figyeljük a területkódokat! Nálunk is kapható az üzletekben elég sok egyes kóddal ellátott, amerikai kiadású film. Ezekre vagy felragasztottak egy nagy fehér mezőben bekeretezett egyest, vagy a borító hátsó oldalán jelölik az R-1 régiót, ezekből csak akkor vásároljunk, ha a DVD lejátszónk eltér az R-2-es, európai szabványtól. Japán DVD-ket viszont bátran vehetünk, ezeknek három ismérvük van: akkora tokban vannak, mint a zenei cd-k, soha nincsen rajtuk magyar felirat és iszonyú drágák /Leon, a profi, Jacques Tati filmjei, Zazie a metróban nálunk is kapható japán DVD-n/. Szerencsére a zenés filmek, a szerzői filmek és az ismeretterjesztő filmek nagy része nincs kódolva, tehát minden régióban lejátszhatók.

Nem kell megvárnunk, hogy mit tartogat számunkra a jövő évtized, a válasz már most egyértelműen IGEN. Ennek igazolására álljon itt néhány példa:

• Laura Mars szeme - a hetvenes években készült lélektani thrillert korábban még nem láttam, így érdeklődve néztem a hosszú, két egymástól elütő részből álló főcímet. A film után nézegettem a fotógalériát, ami alatt döbbenten hallom a DVD változat producerének narrációját, mely szerint, túl rövidnek érezte ő a film eredeti főcímét és ezért jó három perccel meghosszabbította, így a kedves néző most már az idők végezetéig ebben a változatban gyönyörködhet.
• Men in Black - sötét zsaruk - "Remélem, hogy ez a különleges DVD megjelenés lehetővé teszi, hogy olyan formában jusson el a nézőkhöz a film, ahogy mi szerettük volna." - írja Barry Sonnenfeld rendező a DVD-hez mellékelt füzet bevezetőjében. Na jó, de itt a játékfilm a lemez egyharmadát teszi ki. Három jelenetet a filmből mi magunk is összevághatunk, a speciális effektusokat meg a fázisrajztól a végkifejletekig végigkísérhetjük, ezek különben sokkal érdekesebbek mint maga a film. A kérdés csak az, hogy amit annak idején a moziban láttunk az a teljes film vagy csak a produkció egy része, hiszen még a rendező is azt állítja, hogy teljesebb formájában szerette volna a filmet eljuttatni a közönségéhez, csak akkor még gyerekcipőben járt a DVD kiadás.
• Az interaktív menük rárakódnak a filmre - nézed a Jurassic Parkot, vagy az Eleveszett világot, amik nem a főcímmel kezdődnek, hanem a filmek hangulatához illő, rohangáló, emeletek közt ugráló, kirakatokon áttörő, háromdimenziós raptorokkal és dinókkal, amelyek a monitor belső falának ugorva segítenek, hogy előbbre juss az extra menük vagy a nyelvek és feliratok kiválasztásában. Kinek fontos ezek után az, hogy hányadik percben látja meg először a filmbeli dinoszaoruszokat, amikor még a főcímzene indítása előtt, félelmetes őslényekkel találkozhat? Vagy itt van a Tágra zárt szemek interaktív menüje, istenemre jobban van megvágva, mint a film nyitójelente. A menüben például nem engedik, hogy Kidman ruhája egészen lecsússzon a testéről, így a nyitó jelenet vetkőzését nemcsak előkészítik, hanem hatástalanítják is /amit nem látunk teljesen, az mindig izgalmasabb/. Szegény Kubrick, már nem láthatta a DVD változatot, ő aki annyira vigyázott életében arra, hogy ne piszkáljanak bele a filmjeibe.
• Melyik filmről beszélünk, avagy van-e filmeknek magyar címük? Ez a speciális probléma nemcsak a DVD kiadásnál jelentkezik, hanem a video és tévé premier esetében ugyanúgy probléma. A DVD maradandóbb hordozó, mint a VHS kópia, ezért talán megkönnyíthetnénk gyermekeink és unokáink életét azzal, hogy ugyanannak a filmnek nem adunk ötféle magyar címet. Az idei csúcsot a mosóporos TV2 döntötte meg akkor, amikor Cassavetes Szeretetáradat című filmjét, A szeretet ereje címre keresztelték. Az Intercom azért ügyes forgalmazó, mert a kereskedőknek szánt DVD címlistáján valóban csak a filmcímek szerepelnek abc sorrendben, így a Nagy álom című Humprey Bogart filmet öt év múlva már senki sem fogja megtalálni, mert ők a Hosszú álom címet adták neki, a regény után szabadon, a korábbi moziforgalmazás és a Filmarchívum adattárára fittyet hányva.
• Hány perces egy játékfilm? Fritz Lang Metropolis /1926/ című filmje a kedvenc példám ebből a szempontból. Sokan látták a filmet az elmúlt évzizedekben, de vajon ugyanazt a filmet láttuk-e? Az MTV "Száz éves a mozi" sorozatában egy magyar inzertes, 78 perces változatot vetítettek. Francis Ford Coppola restauráltatott és virazsíroztatott egy 83 perces változatot, amihez Giorgio Moroder szerkesztett zenét. A német filmarchívum különböző országok filmarchívumaiból összeválogatta a legjobb minőségben fennmaradt kópiarészeket és ezekből felújított egy 115 perces kópiát, amit az osztrák televízió is levetített. Most egy angol cég az Eureka egy 139 perces változatot adott ki DVD-n. Sok jelenetrészlet hiányzik ebből is, amely viszont megtalálható a 115 perces változatban. Egy-két jelenet kihagyása még nem változtatja meg talán egy film egészét, de egy órányi különbség már egy másik filmet hozhat létre.
• Te melyik Brazilt láttad? Terry Gilliam 1985-ben készült remekművét tripla DVD-n adták ki. Az első korong címe: Brazil - Az utolsó vágás, ezen a rendezői változat található, 142 percben. Rögtön a nyitó képsor különbözik a televízióban vetített változattól. A második lemezen egy 56 perces és egy 30 perces dokumentumfilmen kívül még rengeteg dokumentumot találunk, például olyan 30-as, 40-es évekbeli divatfotókat, amik alapján a kosztümöket megvarrták, plussz olyan ötvenes évekbeli hidegháborús gázmaszkokat, szkafandereket, amik alapján a "Tájékoztatási hivatal" katonáit öltöztették fel. A harmadik lemez címe: Brazil - A szerelem mindent legyőz, ez egy 94 perces televíziós változat, amelynek más a nyitójelenete és happy enddel zárul. Ezeken kívül még több eltérés is van az eredeti változathoz képest, bár majdnem egy órával rövidebb ez a verzió, mégis tele van a megértést könnyítő, közbeiktatott jelenetekkel /pl. minden álomjelenet előtt látjuk az alvó Sam-et, segítő névtáblák az ajtókon/. Kis túlzással a Brazil - Idióta tévénézőknek címet is adhatták volna ennek a változatnak. De mit fog szólni az, aki csak ezt az átvágott filmet látta?
• Összegzésként elmondhatjuk, hogy a DVD egyrészt remek játék a filmekkel, másrészt remek alkalom a készítőknek és a gyártóknak, hogy belenyúljanak és átalakítsák az eredeti alkotások szövetét. Egy jól sikerült DVD változaton majdnem akkora stáb dolgozik, mint magán a filmen. Ezek a stábok azonban csak ritka esetben fáradoznak azon, hogy a filmtörténet értékeit mentsék meg az utókor számára. Gyakoribb az az eset, amikor szándékosan megbolondítják különböző extrákkal a filmeket, a nagyobb üzleti haszon reményében. A játékfilmek nagy része ma már eleve video forgalmazásra készül, moziban csak akkor mutatják be, ha kiemelkedő üzleti sikerre számíthat.Érdekes eljátszani a gondolattal, hogy vajon milyen lesz a csak DVD forgalmazásra készült játékfilm, vagy inkább filmjáték. Az a technikai előny, hogy egy DVD-film lejátszás közben bármikor átállítható könnyen maga ellen fordítható azzal, hogy a film dramaturgiáját állandóan megszakítva, újabb és újabb alternatív jelenetek iktathatók be, amelyek esetenként már teljesen digitális úton, számítógépes grafikával készülnek, és ezáltal a filmek egyre inkább kezedenek majd hasonlítani a számítógépes játékokra. Ezért legyünk résen és ne feledjük, nem minden DVD, ami fénylik!