Pölöskey István Mindenkinek lehet házi filmarchívuma? Avagy a DVD filmek forradalma

James Bond 007
James Bond 007
67 KByte

Néhány évvel ezelőtt egy leleményes reklám szlogen arról tudósított, hogy Kovács úr megvette élete első autóját. Az egyik elektronikai mega cég most arról igyekszik meggyőzni leendő vásárlóit, hogy "Kovács Filmszínház" névtáblával az ajtaján, Kovács úrnak saját mozija lehet az otthonában. Nem kell mást tennie, mint megvásárolni az új házimozi rendszerek egyikét. Az új típusú tévék, nagyteljesítményű erősítők, hangfalak és DVD lejátszók erdejéből kiragadva én egyetlen elemmel szeretnék most részletesebben foglalkozni, ez pedig nem más, mint a filmek hordozója, a DVD lemez.

Az eltűnt játékfilmek nyomában

Vizsgáljuk meg először, hogy egy átlagos, filmeket kedvelő nézőnek /az egyszerűség kedvéért nevezzük filmrajongónak / milyen esélyei vannak arra, hogy kedvenc mozifilmjeit újra és újra megnézhesse. A nyolcvanas évek közepén úgy tűnt, megszületett a megoldás, a VHS kazetták begyűjtésével. A recept egyszerű volt: végy egy olcsó asztali lejátszót és böngészd hetente át a műsorújságokat, így néhány év alatt összegyűjtheted, házi videotékád számára a kedvenc opusokat. Az évtizedek múlásával azonban két problémával is szembe kellett néznie a filmbarátoknak: az egyik, hogy a filmek már az első felvétel után is veszítettek a képminőségükből és a hangminőségükből /a műsoros VHS kazetták minőségéről ne is beszéljünk / plusz az évek múlásával a felvett mágneses jelek szép lassan tünedezni kezdtek a szalagokról, amivel a nézhetetlenség határát is el lehetett érni, nem is beszélve a szalagok anyagának elöregedéséről, gyűrődéséről és szakadásáról.

Ennél azonban még nagyobb problémát jelentett az a kérdés, hogy amit felveszünk a kazettára, mennyiben hasonlít az eredetileg moziban vetített filmalkotáshoz. Az évtizedek múlásával ez a mutató is egyre romlott, hála a kereskedelmi televíziók áldásos tevékenységének /reklámokkal megszakított jelenetek, az eredeti képformátum szabad szabdalása, a vége főcím teljes likvidálása, rosszabb esetben a befejező képsorok elhagyása /, de a közszolgálati televízióval sem jártunk jobban, ugyanis az egy filmre jutó egyre rövidebb szinkronizálási idővel, és a nevesincs stúdiók beindításával sikerült egyre rosszabb szinkronokat produkálni. És akkor még nem beszéltünk annak a következményéről, amikor a tévécsatornák filmjogot vásárolnak a meglévő hiányos, kifakult, nézhetetlen archív kópiájukhoz / pl: Gyilkosság az Orient Expresszen, Rózsaszín párduc visszatér / - aki véletlenül belenézett ezekbe a kópiákba felfedezhette az állandóan szitáló esőt és a hamísítatlan londoni ködöt, holott ezek az eredeti verziókból még hiányoztak.

Ilyen előzmények után joggal örülhettek 1997 őszén az amerikai forgalmazók az új hordozó, a DVD /Digital Versatile Disk/ piacra kerülésének. Ez a változás sokkal nagyobb horderejű, mint a hanglemez piacon a műsoros kazettákat felváltó CD-k /Compact Disk/ megjelenése. A hasonlat már csak azért is helytálló, mert a DVD-k és a CD-k formátuma ugyanaz a méret, és a hordozóra történő digitális rögzítés elve is sokban hasonló, amiből rögtön következik egy előny: a DVD lejátszó alkalmas a hanghordozó CD-k lejátszására.

Mit tud egy DVD lemez?

  • High-Quality digitális videó minőség. Mit jelent ez? Az 1982-ben bevezetett CD 650 MB-os tárolókapacitásával szemben egy új, nagyságrendekkel nagyobb kapacitású optikai adathordozóval állunk szemben, amely - a számok bűvöleténél maradva - 17 GB tároló kapacitással bír. Így minden szempontból lekörözi a videót és a LaserDiscet, mind a kép mind a hangminőség tekintetében.
  • Az eredeti képformátumok megtartása. A DVD-n megjelenő szélesvásznú filmek nem a megcsonkított, 4:3-as tévéképhez igazított formában, hanem az eredeti 1.85:1 /16:9/ ill. a 2.35:1/Cinemascope/ képaránnyal láthatók. A hagyományos 4:3-as tévéken persze alul-felül fekete ott a fekete csík, de az új 16:9-es televíziókon a teljes képmezőt kitölti az anamorf képrögzítéssel felvett film. Ez azt jelenti, hogy a szélesvásznú filmeket hosszában megnyújtva , a tévékészülékek maximális sorbontását /576 sor / kihasználva rögzítik, tehát nem digitalizálják a képpel együtt az alsó és felső fekete csíkokat. Ha ezeket a filmeket hagyományos /4:3-as/ készüléken nézzük a fekete csíkokat a DVD lejátszó adja hozzá a képhez. A tévében vetített filmek esetében sokszor tapasztalhattuk, hogy a főcím alatt még cinemascope kép, hirtelen 4:3-as formátumba "ugrik át", jól érzékeltetve a nézővel, hogy a következő másfél órában a képmező mintegy felét láthatja csak. Különösen izgalmas ez a mai filmeknél már ritkán alkalmazott megosztott képmező esetében. Aki látta néhány évvel ezelőtt a Magyar Televízióban vetített Woodstock című filmet, az három órán keresztül gyönyörködhetett a gitárosok jobb csuklójának és bal felkarjának játékában, csak épp az arcukkal nem találkozhatott a megosztott képmező középső, fél-fél szegmensének kiválasztása miatt. Néhány DVD kiadvány még azt a luxust is megengedi magának, hogy ugyanazt a filmet kétféle képformátumban is rögzíti a lemez egyik, illetve másik oldalára. Ha valaki megnézi a Warner Bros. által, DVD-n kiadott John Ford filmet, Az üldözőket, pontos képet alkothat arról, hogy a 4:3-as képarány után, a szélesvásznú változatot látva, egy másik western képvilága tárul fel a szeme előtt.
  • Vége a megfakult színeknek! A közhiedelemmel ellentétben a DVD előnyeit igazán élvezők, nem a mai akciófilmek kedvelői, hanem a régebbi szerzői filmeket gyűjtők. Ha valaki ma moziban megnézi a Mátrixot, az DVD-n a film kicsinyített mását láthatja viszont. Aki viszont moziban látta - az utóbbi húsz évben - a Szelíd motorosokat, a Taxisofőrt, a Haragban a világgalt, vagy a My Fair Ladyt, az Ózról és a Sárga tengeralattjáróról nem is beszélve, annak a filmek DVD-n való megtekintése megrázó élményt fog nyújtani. A forgalmazók ugyanis vették a fáradságot és egy filmet csak akkor jelentetnek meg DVD-n, amikor az eredeti alkotógárda közreműködésével /ha még élnek /, digitálisan felújították a kópiát. Nincsenek karcok, nincsenek ugrások és a színek a premier állapotát tükrözik. Még egy érv, ami a szerzői filmek kedvelőit erősíti:
  • A vágatlan verziók. "Nemegyszer előfordult már: az ember boldogan beteszi a lejátszóba a frissen beszerzett DVD-t, már előre izgul a kedvenc jelenetén, aztán pedig jön a kétségbeesés: hiányzik a levágott fej, nem látszik a szörnyű seb, a vérforraló meztelenségnek is nyoma veszett, pedig pontosan ezek miatt vettük meg a baromi drága DVD-lemezt."- olvashatjuk a Cinema 99/11-es számában fw/bp tollából. A cenzúra nagy úr, de abban biztosak lehetünk, ha az Amadeus borítóján kis áthúzott olló rajzát látjuk, akkor azon az első kockától az utolsóig mindent megtalálunk, amit Forman oda álmodott.
  • Hangformátumok. A legújabb filmek Dolby Digital 5.1 tökéletes térhatással szólalnak meg annak, aki ezt a multiplexekben megszerette, és van a technikára félmilliója. Amit annak idején monóban vettek fel, az természetesen a DVD-n is monóban is szól.
  • 8 nyelvű szinkron lehetőség. Természetesen ez a maximum, de magára valamit is adó DVD legalább három szinkronváltozaton szólal meg. Ezeket lejátszás közben is lehet váltogatni, ami körülbelül akkora technikai érzéket követel meg a kezelőtől, mintha a tévécsatornákon szörfölne. A legnagyobb előny, hogy a film eredeti hangja biztos, hogy rajta van. Jó példa erre a My Fair Lady, ahol a film készítői Audrey Hepburn dalbetéteit egy képzettebb hangú énekesnővel utószinkronizálták. A DVD-n pluszban megtalálható két jelenet, amin Audrey a saját hangján énekli a dalokat. A magyar szinkron ma még ritka a lemezeken, de ezért kárpótolnak a 32 nyelvű felirat lehetőségek. A lejátszás közben is cserélhető feliratok közül egy átlagos DVD korongon biztosan szerepel az angol, német, francia, spanyol, olasz, holland, finn, dán, norvég feliratverziók mellett az arab, a török, a görög, héber, cseh, lengyel verzió is. Sajnos itt meg kell jegyezni, hogy a magyar forgalmazók sokkal később ébredtek fel, mint a lengyelek és a csehek, így az európai piac számára főleg Németországban gyártott lemezekről még sokszor hiányzik a magyar felirat. Egyre több DVD-n szerepel speciálisan halláskárosultak számára készült felirat változat. Ez nagy segítséget jelent az idegen nyelveket tanulók számára is, hiszen a filmeket egyszerre tudják nézni pl. angol nyelven és angol felirattal.
  • Jelenetválasztás. Ez a mára már általános követelménnyé vált funkció lehetővé teszi a néző számára, hogy a neki tetsző jelenetnél nézhessen bele a filmbe. Ennek az oktatásban is hasznát vehetik a mozgókép elemzésével foglalkozók. Megszűnik a hosszú percekig tartó, kínos kazettacsévélés, helyette a jól áttekinthető, álló ill. mozgóképpel illusztrált jelenetsorok közül rögtön kiválasztható és elindítható a kívánt jelenet.
  • Extrák a DVD-n. Mivel a lemezre sokkal több információ fér, mint a hagyományos CD-re, így megvan a lehetőség, hogy a filmhez kapcsolódó dokumentumok is felkerüljenek a DVD-re. Ezek könnyebb elérést segíti az
  • Interaktív menürendszer. Mozgó és álló jelenetrészletek, látványos képkockák könnyítik meg a DVD tartalmában való tájékozódást. A távkapcsoló segítségével gyerekjáték a menürendszer kezelése. Az egyik legszellemesebb interaktív menürendszerrel a James Bond filmeket látta el az MGM. Arra, hogy milyen lehetőségek rejlenek egy-egy film esetében, nézzük meg Steven Spielberg, Cápa című filmjének extráit: három eredeti filmelőzetes, 50 perces dokumentumfilm a film forgatásáról, 11 percnyi kimaradt jelenet, rontott jelenet, 720 fényképből, ill. rajzból álló fotóalbum a forgatásról, produkciós információk, az alkotók életrajza, filmográfiája, képernyővédők, Ki tud többet a cápákról? - kvíz-játék.

Mit nem tud a DVD?

  • Azért a mozi élményét még a DVD sem éri el, mivel nem tartalmaz olyan mennyiségű képinformációt, mint a celluloidszalag. A digitális technika gyakran eltünteti a finom árnyékokat és átmeneteket. A kontrasztok nagyon élesek, így bizonyos felvétek élethűbbnek látszanak a képernyőn, mint a moziban. A tájfelvételeknél és a nagytotáloknál azonban rengeteg információ elvész az adatrögzítés során.
  • A DVD-lemezeket azonosító területkóddal látták el, amely megakadályozza, hogy az R-2-es területen kívül megjelent lemezeket lejátszhassuk. Hatféle területkódra osztották fel földünk országait: 1-es Kanada és USA, 2-es Japán, Európa, Dél-Afrika, Közel-Kelet és Egyiptom, 3-as Délkelet-Ázsia, Kelet-Ázsia és Hongkong, 4-es Ausztrália, Új-Zéland, Óceánia, Közép-Amerika, Dél-Amerika és a karib-tengeri szigetek, 5-ös a Szovjetunió utódállamai, India, Afrika, Észak-Korea és Mongólia, 6-os Kína. Így ha valaki föld körüli útra indul, nem mindegy, hogy melyik országban vásárol be a DVD-lemezekből.
  • Ma még nálunk, szinte kizárólag amerikai stúdiók filmjeit forgalmazzák magyar felirattal, de reménykedjünk, hogy a piac fokozatos bővülésével egyre több európai film is megjelenik DVD-n. Példamutatóak a német ARTE csatorna kiadványai: Leni Riefenstahl, és Chaplin filmjeit is kiadták DVD-n.
Matrix
Matrix
69 KByte
Matrix
Matrix
71 KByte
Taxisofőr
Taxisofőr
76 KByte
My Fair Lady
My Fair Lady
62 KByte
Óz
Óz
77 KByte
Cápa
Cápa
51 KByte
Cápa
Cápa
68 KByte

 

hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár fórum fórum mozgóképtár linkek repertórium levelek FILMKULTÚRA '96-'98 tartalom címlap