A 31. Magyar Filmszemle életműdíjasa: Herskó János rendező

 

Herskó János rendező
(Budapest, 1926. április 9. - , )

A Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult filozófiát, esztétikát, művészettörténetet. 1945-ben a Gertler Viktor vezette magán-filmiskola, majd annak megszűntével a Színház- és Filmművészeti Főiskola növendéke volt, 1949-ben kapott filmrendezői diplomát. Ekkor már készített rövid-dokumentumfilmeket. A moszkvai filmfőiskolán aspiránsként töltött esztendő után, 1953-ban ő készíthette el a metróépítésről szóló filmet (A város alatt), s a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára lett. A hatvanas évek elején ő indította el a főiskolán a népszerű-tudományos kisfilm-rendezői szakot. Ettől kezdve főszerepet játszik a főiskola irányításában, a filmgyártásban és a szakmai közéletben is. Párbeszéd című filmje (1963) a hatalom és az értelmiség közötti dialógus lehetőségének első megjelenítése. Saját közéleti meghasonlásáról szóló filmje, az N. N. a halál angyala (1970) után elhagyta az országot. Svédországban él, az ottani filmfőiskola egyik átszervezője, tanára és rektora volt. A kilencvenes években újra tanít a budapesti főiskolán és filmekben is játszik (a Kis Vakondban női főszerepet). Tanítványai 1993-ban a legjobb tanárnak járó Nyakkendő-díjjal ismerték el kivételes pedagógusi képességeit. Felesége Herskó Anna operatőr. Kitüntetései: Balázs Béla-díj I. és II. fokozat (1961, 1964), érdemes művész.

Filmográfia

A város alatt (1953) - rendező
Vasvirág (1958) - rendező
Két emelet boldogság (1960) - rendező
Párbeszéd (1963) - rendező, forgatókönyvíró;
Álmodozások kora (1964) - stúdióvezető;
Ha egyszer húsz év múlva (1964) - dramaturg, stúdióvezető;
Igen (1964) - stúdióvezető;
Kár a benzinért (1964) - stúdióvezető;
Özvegy menyasszonyok (1964) - stúdióvezető;
A pénzcsináló (1964) - stúdióvezető;
Butaságom története (1965) - stúdióvezető;
Fény a redőny mögött (1965) - stúdióvezető;
Nem (1965) - stúdióvezető;
A tizedes meg a többiek (1965) - stúdióvezető;
Apa - egy hit naplója (1966) - dramaturg, stúdióvezető;
Büdösvíz (1966) - stúdióvezető;
És akkor a pasas... (1966) - dramaturg, stúdióvezető;
Nem szoktam hazudni (1966) - stúdióvezető;
Változó felhőzet (1966) - stúdióvezető;
Bohóc a falon (1967) - stúdióvezető;
Bolondos vakáció (1967) - stúdióvezető;
Fiúk a térről (1967) - stúdióvezető;
Lássátok feleim (1967) - dramaturg, stúdióvezető;
Szevasz, Vera (1967) - rendező, forgatókönyvíró, stúdióvezető;
Tanulmány a nőkről (1967) - stúdióvezető;
Ünnepnapok (1967) - stúdióvezető;
Elsietett házasság (1968) - dramaturg, stúdióvezető;
Feldobott kő (1968) - stúdióvezető;
A hamis Izabella (1968) - dramaturg, stúdióvezető;
Isten és ember előtt (1968) - stúdióvezető;
Az utolsó kör (1968) - stúdióvezető;
Bűbájosok (1969) - stúdióvezető;
Egy őrült éjszaka (1969) - stúdióvezető;
Ismeri a Szandi mandit? (1969) - konzultáns, stúdióvezető;
Pokolrév (1969) - stúdióvezető;
Szemüvegesek (1969) - stúdióvezető;
Szeressétek Odor Emíliát! (1969) - stúdióvezető;
Történelmi magánügyek (1969) - dramaturg, stúdióvezető;
Gyula vitéz télen-nyáron (1970) - stúdióvezető;
Ítélet (1970) - stúdióvezető;
N.N. a halál angyala (1970) - rendező, forgatókönyvíró, stúdióvezető;
Szerelmesfilm (1970) - stúdióvezető;
Szerelmi álmok I-II. - Liszt (1970) - stúdióvezető:

Kiss Vakond (1993) (Irén) - szereplő,
Országalma (1997) (Mátyás király) - szereplő.

díj(ak): Budapest (1995) Magyar Filmkritikusok Díja, a legjobb karakteralakításért - Kiss Vakond (1993).
(Forrás: Komár Erzsébet: Mozgóképtár 5. 1999)

 

Sajtó-válogatás
Összeállította: Báthory Erzsi

 

... a Gólyaáruházban megalakult presszóban dolgoztam, mint vízhordó és kukoricamálé-hordó, amikor a Nagymező utca sarkán megláttam egy plakátot, hogy megnyílik az első magyar filmiskola a Haraszti-féle tánciskolában. Ez volt a “gertler”. Én oda jelentkeztem 1945 nyarán. A felvételi vizsgára, illetve előkészítő tanfolyamra pénzt kértek, egy gramm tört aranyat. Szerencsére az unokatestvérem, aki a szappangyárban dolgozott, hozott két félkilós szappant, azt el lehetett adni aranyért, így járhattam az előkészítő tanfolyamra. Egy évig jártunk a József Attila utcába, majd átkerültünk a Rozsnyaiék lakásába, az Arizonába ... Én 47 elején jártam a Gertler-féle, akkor már szakszervezeti iskolába, és jártam a Radványihoz a főiskolára, s az egyetemre filozófia-esztétika-művészettörténet szakra. Akkoriban mindent lehetett hallgatni ... A főiskolán egészen ‘59-ig azt volt a szokás, hogy két-három évig beszéltek a filmről. Mi a Gertlernél egy fából készült Debrie-t tologattunk, a főiskolán meg a Radványi mesélt, aztán mindenki résztvett a filmjének, a Valahol Európábannak a forgatásán ... A feleségemmel mi is bekönyörögtük magunkat, két kiló kenyérrel meg egy fél oldal szalonnával lementünk mi is Várgesztesre, s végigcsináltuk a filmet. A végén ketten maradtunk a Makk Karcsival, mi vittük vissza a film elején látható dombormű-térképet a Vakok Intézetébe, s mivel nem volt pénzünk, többet kértünk s kevesebbet mondtunk, s a maradékból elmentünk egy kisvendéglőbe a stúdióval szemközt ebédelni ...

(Részlet - Herskó Jánossal egy 1986-ban videóra készült beszélgetésből (Bíró Zsuzsa lakásán készítette: Péterffy András, Kurucz Sándor, Báthory Erzsi)

 A város alatt, 1953
... E mozi a metróépítés alkalmából készült, s az említett finomságok ellenére is vérbeli sematikus akció-propaganda. Van benne minden, mint a búcsúban: generációk, életszemléletek csapnak és fognak össze, helyt van állva a munka frontján, szemérmes szerelem szövődik, épül-szépül a főváros, Szirtes Ádámnak annyira becsületes az arca, hogy szinte fáj ... és az összes figura (intrikus inkluzíve) oly naív, mintha húsz éves koráig egyikük se jött volna fel a keszonból.

Két emelet boldogság, 1960
... Vígjáték egy újonnan épült házról, ahova fiatal párok költöznek be, akadályokat kell leküzdenie, mert családon és házon belüli konfliktusok adódnak, a néző sokat röhög. Kritikának álcázott blődli, blődlinek álcázott kritika ... A film egyik legmulatságosabb jelenetsora a bevezető rádióriport: nyálas műsorvezető tényeken és embereken egyként átgázolva, felületes-szervilisen ünnepli a “megvalósult beruházást”... ... Ha kicsit erőltetem a tartalmakat, akkor lehet ez rejtjelezett önvallomás, segélykiáltás, éppúgy lehet azonban a mély cinizmus megnyilvánulása is ...

Párbeszéd, 1963
... Két dologról szól: magánéletről (szerelmi háromszög) és történelemről (kommunista szemmel), s bár nagyjából annyi kétséget kelt, ahány képkocka van benne, feltűnik, milyen elegánsan egyben marad a két téma, ami pedig a hasonló magyar filmeknek ritkán szokott sikerülni ...
... Egyrészt az a film eleje, hogy a rákosizmus tönkretette az embereket, másrészt az, hogy a kádárizmus viszont megmenti őket. Egyrészt, másrészt - persze hogy a Kádár-éra legfontosabb szavai. A Párbeszéd valóban beszélni akar, s bizonyos pontjain sikerül is neki, de rossz szellemként kísért tovább benne a propagandisztikus szándék ...

Szevasz, Vera, 1967
... Mintha azt keresgélné, mit is kell keresgélnie. Én úgy láttam, éppen a bizonytalanság változtatja a film bizonyos hibáit erényekké ... ... Pokoli magyar bacchanália, eszelős hang- és képzavar, melyben részben számos lelki történés zajlik, részben kapunk egy olyan pillanatképet kis hazánkról, amit sem tisztán játékfilmes, sem tisztán dokumentumfilmes eszközökkel nem lehetett létrehozni. Ez a film sok mindent észrevesz, amit a korábbiak nem vettek észre. Véletlenül sem minősít, csak bámul, hogy a pártiroda mellett nyílik a plebánia, hogy a násznép egy beatkoncertet követően gyors egymásutánban népdalokat, kuplékat, magyar nótát és mozgalmi dalokat énekel ... Elég messzire kerültünk A város alatt bociszemű odaadásától, mely szerint: “Itt mindenki olyan becsületes!”

N.N., a halál angyala, 1970
... Nincs már szó mozgalomról és termelésről, közelről nézzük a magánéletet. Az N.N. nem elkötelezett film, hanem a mindennapok elmebajának és élhetetlenségének abszurd leképezése. Korszerű neurózis ... néhol abszurditásba forduló nemzedéki önvizsgálat ...
(Herskó-filmek - Nádori Péter: Gran Turismo Filmvilág, 1996/9)

 

... Keleti Márton osztálya negyedéves, amikor 1961-ben Herskó János indít osztályt a főiskolán, ahová nyolc év után került vissza. A hatvanas évek eleje a “népszerű tudományosság” korszaka is, Herskó tanári megbízása arra szól, hogy már diplomás, vagy valamilyen szakmában gyakorlatot szerzett fiatalokat képezzen népszerű-tudományos kisfilmek rendezőivé. A művelődési miniszterhelyettes személyesen véglegesíti az osztály névsorát. Herskó közéleti pályája felívelőben, hamarosan főigazgatóhelyettes lesz a főiskolán, 1963-ban stúdióvezető, 1964-ben már a főiskola reformján dolgozik ..

. “A tanárnak nem az a feladata, hogy a saját ‘iskolája’ tagjává tegye a növendéket, hanem hogy olyan növendékeket képezzen, akik majd mind-mind egy külön ‘iskola’ alapítói lesznek a szó filozófiai és művészi jelentésében egyaránt ... Az elméleti oktatásban az esztétikai neveléssel egyenrangúnak, sőt talán még döntőbbnek tartjuk, amikor a növendék az eddig megszerzett rendszerezett ismeretek alapján egy-egy elméleti kérdésben már önálló kutató munkát is végez, ezt tanáraival és társaival megvitatja, és végül önálló disszertáció keretében megvédi ... Ha a növendékeinkbe sikerült beoltani a tények iránti odaadó érdeklődést, ha sikerül őket megtanítani arra, hogy a tények csoportosításában megkeressék azokat a törvényeket, amelyek a tényeket szülik, ha nem nyugszanak sohase bele abba, hogy előregyártott elméletekhez alkalmazzák a tényeket, hanem a valóság ismeretéből kívánják levonni az emberi viszonylatok szükségszerűségeit, akkor megtettük a döntő lépést ahhoz, hogy valóban szocialista realista művészeket neveljünk ...” - írta a Változások és követelmények című tanulmányában 1964-ben ...

... 1963-ban készített Párbeszédjében van egy villanásnyi jelenet ... ... a vonaton utaznak a filmesek, és a társaságban maga Herskó mesél viccet a bennszülöttről, aki abba őrült bele, hogy vett egy új bumerángot, de nem tudta eldobni a régit ...

... Herskót egyre több támadás éri tanítványai miatt. ‘Zseniket nevel’, ‘tanítványai szabadosak, mindent megengednek maguknak’. 1966-ban fegyelmi büntetést kap egy vizsgafilm miatt ...

... Herskó János utolsó Magyarországon készített filmje, az N.N., a halál angyala a hatvanas évek legvégéről néz vissza az évtizedre. Korin tanár úrnak egy tragikomikus kaland következményeként halálhíre kél, így észrevétlen tanúja lehet az őt halottnak tudó tanítványai gyászolásának. Milyennek látták őt, mit éreztek iránta? Halála időben jött, a léggömb kipukkadni látszott ... mert folyton nyüzsgött, ablakokon ugrált ki ... szeretett fejjel menni a falnak, miattuk is ... persze hiúságból ... Ezért szerette az egyik, utálta a másik. Korin tanár úr hallgatja a róla szóló fesztelen, könnyed és kegyetlen fecsegést a lépcsőházban. A tanítványból lett munkatárs szánalmasan vergődik a kötelezőnek érzett hála és az alig titkolt karrierizmus diktálta irányváltás kínjai között. Korin a tükör előtt vallja be - magának, és a sok nő közül a számára legfontosabbnak - kielégítetlen szeretetéhségét, magányát, szorongásait, élete csődjét ... Korin tanár úr viharos életritmusa, eredményei és pótcselekvései, magabiztossága, sikeressége és bizonytalanságai, szorongásai és emberi kapcsolatai (tanítványokkal, a nőkkel, a munka- és vetélytársakkal, a közélettel, a valósággal) az évtized ellentmondásait hordozzák. Ő a modern babitsi Gólyakalifa, akit úgy kerít hatalmába a megérintett valóság, hogy belehal.
Báthory Erzsi :A zenekar a próba végeztével átmegy a klubszobába, Filmkultúra,1988/6)

 

Csala Károly: ... Herskó János a stockholmi Drámai Intézet éléről ment nyugdíjba 1992. január 1-jével; 1988-ban rektorhelyettese, utána rektora volt az intézménynek. Most meg ismét oktat a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán.

Gazdag Gyula hívott vissza egy félévre, hogy mutassam be a videó segítségével történő, gyakorlati filmes képzésem módszerét, amiről írtam is, és híre kelt Európában. Aztán Gazdag elment Amerikába, és rám testálta az osztályt. Vállaltam végig őket, most fognak diplomázni.

Csala Károly: ... Mi volna a filmszakmai képzésben a “Copyright Herskó János”? ...

A filmiskolákban a tanítás lutri volt korábban. Úgy tanították a filmet, hogy nem lehetett vele naponta dolgozni, mert ahhoz túl drága volt. Akinek ilyen körülmények között évente egyszer valami sikerült, abból rögtön ügyeletes zseni lett, akinek nem sikerült elsőre, az hiába volt esetleg tehetségesebb, kihullott a rostán. Nem létezett meggyőző kontroll, napi ujjgyakorlat. Én kidolgoztam egy módszert, amit az tett lehetővé, hogy van most már videó, fillérekért lehet naponta dolgozni, gyakorolni, ellenőrizni, javítgatni, tanulni. Így a lényeg már nem az, hogy a tanár beszél a dologról, hanem hogy a tanulók hozzák mindig a saját anyagukat. Azzal foglalkoznak, ami az életben érdekli őket, arról tanulnak filmmel elbeszélni valamit. És ezt közösen megvitatjuk. Ha van “Copyright Herskó”, az csak annyi: a hangos mozgóképet (nemcsak a filmezést, hanem videózást, televíziózást) nem “általában” elsajátíttatni, hanem úgy, ahogy a gyerek a nyelvet szokta kiskorában. Igyekezve kifejezni azt, ami őt - és nem a tanítóját - érdekli ...

(Csala Károly: ... miért nem filmrendezőként tért vissza Herskó János Magyarországra? ... )

Egyszerű: csakugyan hetvenéves vagyok. Örülök, hogy nem kell már beállnom a túl kevés fókáért marakodni a túl sok eszkimó közé ...
(Csala Károly: Herskó visszatérése, Népszabadság, 1996.04.09.)

 

hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár fórum fórum mozgóképtár linkek repertórium levelek FILMKULTÚRA '96-'98 tartalom címlap