![]()
|
![]() 61 Kbyte |
Élő zenei kíséret: "Ünnepi filmeposz" az 1917-es petrográdi eseményekről, John Reed naplóregénye alapján. Az októberi forradalom 10. évfordulójára rendelték, hogy "másodszor is megrendítse a világot". Ám a mű nem lett kész határidőre az állandó kényszerváltoztatások, javítások, ismétlések, pótlások és húzások miatt. Az 1927. november 7-i díszbemutatón a Nagyszínházban csak egy nyers musztert vetítettek az Október Jubileuma Kormánybizottság parancsára, Edmund Meisel zenekíséretével. Valójában a filmet soha nem is fejezték be, Eisenstein beletörődött, hogy az 1928. március 14-i hivatalos, nyilvános bemutatón az 5000 méteres, kétrészes tervből töredékeket forgalmaznak, alkalmi zenebonával (1967 óta Dmitrij Sosztakovics szól alatta). A "forradalmi események hű filmkrónikájának" több látványos montázskompozíciója vándorol azóta is filmről filmre, mint "dokumentumfelvétel", például a soha meg nem történt "Téli Palota ostroma". A megrendelők azt szerették volna, ha az alkotók Lenint valódi képdokumentumokból applikáják bele a filmbe (például amikor szónokol a Finljandszkij pályaudvaron), a rendező azonban a stilizált színészi attrakció mellett döntött, igaz, a vezérre nagyon hasonló amatőr, Nyikandrov munkás személyében. A hasonmás közreműködése egyébként botrányok között zajlott le, mert a "feltámadt Lenin", miközben a frászt hozta a be nem avatott járókelőkre, gyakran került illuminált állapotba, és ilyenkor a forgatás leállításával zsarolta a stábot, míg meg nem kapta vodkautánpótlását. Bűntetésből jelenetei nagy részét a belügyi szervek elkobozták. (Ezért látható most is gyanúsan kevés beállítás róla, közelkép szinte alig van.) Más okból vágták ki a filmből a Szovjetek Második ülésének több beállítását. Itt ugyanis a hadügyi népbiztost, Lev Trockijt is eljátszották. A legutóbbi időkig csak irodalomból tudjuk, hogy szerepelt egyáltalán. És még valamit: vadonatúj zenét, élő koncertet, mai hangulatot kapunk a halhatatlan képekhez.
| ![]() 97 Kbyte |