1. Fényimádat és árnykultusz egy ezredvégi századelőn
1.1. Történeti keretek
1.1.1. A magyar film születése
1.1.2. A prosperitás évei
1.1.3. Elmaradt művészi korszak
1.1.4. Nemzetközi filmkarrierek
1.1.4.1. Kertész Mihály Bécsben
1.1.4.2. Korda Sándor Bécsben
1.1.4.3. Így filmeztek ti!
1.1.5. Az újjászületés
1.2. Elméleti alapok
1.2.1. A műfaj- és stílustörténet poétikai alapjai
1.2.2. A magyar filmstílus eredete
1.2.2.1. A magyar filmstílus kulturális gyökerei
1.2.2.2. Filmstílus és életstílus
1.2.2.3. A némafilm hagyatéka l.: Voyeurizmus és halálmágia (Az őseredeti filmélmény keresése. A némafilm-élmény archeológiája)
1.2.2.4. A némafilm hagyatéka 2.: A magyar némafilm formája
1.2.2.5. A hang hatása a mozimitológiára
1.2.3. Általános stílustendenciák
1.2.3.1. A harmincas évek korstílusa
1.2.3.2. A glamúrfilm lényege (Az édeni mámor mint esztétikai alaphangulat és a köznapi világnézet)
1.2.3.3. Glamúrfilm és vágyesztétika (Az álomgyár erotikus melankóliája és a nemi idealizáció)
1.2.3.4. Glamúrfilm és boldogságmitológia
1.2.4. A korstílus problémája a komédia aranykorában
1.2.4.1. A hőskorszaktól a tömegprodukció koráig
1.2.4.2. A szakmásodás két oldala
1.2.4.3. A magyar hangosfilm drámai formája
1.2.4.4. Olcsó filmek kultúrája
1.2.4.5. Ízléstelenségek
1.2.4.6. Író, rendező és producer viszonya
1.2.4.7. A magyar komédiák formanyelvi sajátosságai
1.2.5. A komédia mérlege (Az uralkodó műfaj szellemi arculata)
1.2.5.1. A komédia aranykora és a klasszikus boldogságmitológia
1.2.5.2. A könnyek mozija a komédia aranykorában
1.2.5.3. A magyar film "lelke"
1.2.5.4. Szorongás és módszer: a magyar film szelleme
1.2.6. Film és politika (A preventív antirasszizmus konnotációs rendszere)
1.2.7. A magyar filmtörténet szerkezete
1.2.8. A régi magyar filmkultúra hermeneutikája felé
2. Hazai és külföldi rejtelmek /Három krimikísérlet/
2.1. A magyar hangosfilm születése és A kék bálvány
2.1.1. A krónikus kisigény öröksége
2.1.2. A korabeli filmszükséglet természete
2.1.3. Műfaji útkeresés
2.1.4. Az úrfogalom elpolgáriasítása
2.1.5. Hamupipőke úr színre lép
2.1.6. Fel Nyugatra fiatalember!
2.1.7. Tétova ifjonti hév és temperamentumos meglett kor
2.1.8. Kriminális krimiállapotok
2.2. Repülő arany (A krimi és a gengszterfilm között)
2.2.1. Az elhibázott kezdet és a figurák léhasága
2.2.2. A kompozíció léhasága
2.3. Kísértetek vonata (A miszteriózus krimi kísérlete)
2.3.1. A vasút fotogéniája
2.3.2. A miszteriózus krimi
2.3.3. Egy magyar James Bond
2.3.4. Rökk Marika kudarca
2.4. A magyar filmgyártás kezdetei és a nemzetközi konfekciós film
2.4.1. A kezdet stílusproblémái
2.4.2. A kezdet műfajproblémái
3. A társadalomkritikai komédia kezdetei
3.1. A magyar hangosfilm-stílus születése (Hyppolit a lakáj)
3.1.1 A hangosfilm európai útja és a magyar stílus
3.1.2 A ló és az autó
3.1.3 Anyarém és sznobkultúra
3.1.4 Lakájszellem és szolgalélek
3.1.5 A lecsúszott úr vonzó sztoicizmusa
3.1.6 A bárhölgy és a polgárlány
3.1.7 A társadalmi rétegek vitája a műalkotás "rétegeiben"
3.1.8 Bevezetés a trickster ("selyma") mitológiájába
3.1.9 A népi kapitalizmus kabosi-székelyi utópiája
3.1.10. Egy amerikai Hyppolit-variáns
3.2. A társadalomkritikai komédia elbizonytalanodása és a szenior-film születése (A vén gazember)
3.2.1. A rút esztétikája
3.2.2. A paraszt rehabilitációja a rendi előítéletekkel szemben
3.2.3. Az úr rehabilitációja az osztályharcos előítélettel szemben
3.2.4. A nagyapa-melodráma felé
3.2.5. Visszaesés a nemzetközi kultúripar steril formavilágába
4. A vidéki idilltől a parasztdrámáig
4.1. Heimatfilm, népszínmű, parasztdráma
4.1.1. "Népi film" és Heimatfilm
4.1.2. Heimatfilm és népszínmű
4.1.3. A nagyvárosi populizmus mint a Heimatfilm alternatívája
4.1.4. A kisember mítosza
4.1.5. A parasztidill válsága
4.2. A pesti nő és a falusi ártatlanság (Csak egy kislány van a világon)
4.2.1. Az utolsó utáni sansz mint kegyelmi ajándék
4.2.2. Frontháromszög és szenvedélydráma
4.2.3. A szerelmi háromszög vétkét büntető ellenháromszög vagy a megcsalt megcsaló
4.3. A népszínmű és a kabaré között (Csókolj meg, édes!)
4.3.1. A komikum segélyével megmentett idill
4.3.2. A komikumból kinőtt bölcsesség
4.4. A népi legenda kísérlete (Tavaszi zápor)
4.4.1. Az élet máshol van (A kizártak mitológiája)
4.4.2. A bukott nő sztereotípiája és a vulgáris bordélyromantika művészi adaptációja
4.4.3. Az álszentek és a felmagasztosulás
4.5. A paraszttragédia és a folklór-show között (Ítél a Balaton)
4.5.1. A múlt elmúlt, a jövő nem jött el
4.5.2. Atyai parancsuralom és lázadó szenvedély
4.5.3. A középkori istenítélet átalakulása a nagylelkűség melodrámájává
4.5.4. Eltűnt magyar paraszteposz (Kommentárok a külföldi variánsokhoz)
4.6. A sárga csikó (A népdráma és a betyárfilm között)
4.6.1. A szenior-síkra szökött konfliktus és az apaszerep válsága
4.6.2. A rossz "jó apa" mint agyagember és a jó "rossz apa" mint titán
4.6.3. Az apa mint a beavatás démona
4.6.4. A titán kompromisszumkészsége és a mítosz összeomlása
5. A bohózati konfliktus és a kabaréstílus fogságában (Az önmagát komolyan nem vevő művészet. Egy kisebbrendűségi érzés történetéhez)
5.1. Partnercserén alapuló erotikus bohózat (Piri mindent tud)
5.1.1. A vakvéletlen dramaturgiája
5.1.2. A visszavonás szelleme
5.2. Poligám vágyak és nemi konkurenciaharc az erotikus komédiában (Vica a vadevezős)
5.2.1. A szerelmi kód változásai
5.2.2. Kacérkodás az erotikával
5.2.3. A pesti kávéház mint világállapot
5.3. Az első szerelmi üldözési komédia (Az ellopott szerda)
5.3.1. Az idiotizmus tolongása és a szépség nosztalgiája
5.3.2. Szórakozott szépségtörekvések
5.4. Ossziáni köd és bukjfelszoknya (Egy éj Velencében)
5.4.1. Különcök, élhetetlenek
5.4.2. A lakásügyi komédia kezdetei és a második választás
5.5. A klasszikus operett és a Hollywood-revű között ( Bál a Savoyban)
5.5.1. Hotelfilm Greta Garbo árnyékában
5.5.2. Az ízléstelenség mint a pikantéria prűdsége
6. A huszárfilm mint katonai western
6.1. A süllyedő világ tragikus románca (Rákóczi induló)
6.1.1. Székely István hazatérése
6.1.2. A nemzeti kód és a katonai western
6.1.3. A szegény szerelmesek mint angyalok Babylonban
6.1.4. A türelmetlen idők előérzete és a tragikus románc
6.2. Western vagy lányportré? (Emmy)
6.2.1. A romantikus komédia mint szerelmi tanfolyam
6.2.2. A léha múlt és a benyújtott számla
6.3. A huszárfilm hanyatlása (A királyné huszárja)
7. Konjunktúra-hangulat a modernizációs komédiában
7.1. A szerelmi üldözési komédia (Márciusi mese)
7.1.1. Az 1934-es konjunktúra és a nemzetközi-nagyvárosi tematika fellendülése
7.1.2. Tétova szerelemmel kombinált háromszögviszonyok
7.1.3. A szerelmi jóvátételi komédia és a bölcs türelem
7.1.4. A harcos szűz mint a férfi üldözője
7.2. Az erotikus modernizációs komédia születése (Az új rokon)
7.2.1. A familiáris terror és a kallódó emberek
7.2.2. Erotika és idegenség
7.2.3. A társadalmi helyzet újratermelése mint happy end
8. Idegen nő a lakásban ( Szorongás a másik nemtől )
8.1. Az ember, aki nem mert hozzányúlni (Az erotikus komédia melodramatikus átszellemítési kísérlete: Ida regénye)
8.1.1. A misztifikált impotencia (A férfi narcisztikus sérülése mint szerelmi akadály)
8.1.2. A frigiditás poétikája (A nő mint nebáncsvirág)
8.1.3. Két sérült ember túl a szerelmen
8.1.4. Az erotikus tabu szerepe a szerelmi házasság restaurációjában
8.2. Az ember, aki nem vette észre ( Az erotikus komédia midcult-stílű átszellemítési kísérlete: Lila ákác)
8.2.1. A nagyvárosi legenda és a búcsúzó békevilág
8.2.2. A meg sem nézett imádott és az ödipális konkurencia
8.2.3. A választás kínja és a vágyak ambivalenciája
8.2.4. A szerelemfelismerés képtelensége és a beteljesületlenségek halmozódása
8.3. A behatolás szemantikája ( Köszönöm, hogy elgázolt)
8.3.1. A szerelmi üldözési komédia és a lakásügyi vígjáték egymásra találása
8.3.2. Ballépések és második választás
8.3.3. A belekeveredés dramaturgiája és a csapdává vált otthon
8.3.4. A Hyppolit-téma felfokozása: a lakájdiktatúra
8.3.5. Szerelemfelismerés és feminitás
8.3.6. A happy end mint gázolás
8.4. A nő mint megszálló ( Ez a villa eladó )
8.4.1. A férfi mint menekülő ember
8.4.2. A lakájdiktatúrától a gengszterhatalomig
8.4.3. A polgár-nélküli kapitalizmus és a lumpenstílű modernizáció
8.4.4. A női erotika felszabadulása mint az apokalipszis szekundér "haszna"
9. AZ ÚJRAFELFEDEZETT MÚLT ELPOLGÁRIASÍTÁSA (A SZENIOR-FILM FEJLŐDÉSE)
9.1. Az anyamelodráma maszkulin transzformációja és a második válság ( Helyet az öregeknek)
9.1.1. Apák és fiak
9.1.2. A magyar Dallas
9.1.3. Polgáridillek ( A meseautó előzményei Gaál szenior-filmjében )
9.1.4. Gaál Béla Hyppolit-variánsa
9.2. Lányok, anyák, nagyanyák : a szenior-film női változata (A nagymama)
9.2.1. Az apa- és anyaimágók defenzívája a mindennapi kultúrában és a populáris mitológiákban
9.2.2. A szerelemfelismerés eredete és a tudattalan grófkisasszony
9.2.3. A nagy mésalliance-drámák nosztalgiája és a szerelmi jóvátétel
9.2.4. A plebejus dac mint újkeletű szerelmi tilalomforrás
9.3. Az "okos ember" mint szappanopera-hős ( Az okos mama )
9.3.1. Utolsó tangó asszonymódra
9.3.2. A szappanopera születése a komédia betétjeként
9.3.3. A régimódi szerelmek nosztalgiája mint privatizált múlttisztelet
9.3.4. A házasságterápia és a házasság mint terápia
10. A szerelmi karrier mitológiája (Az álomgyártól a szociobiológiáig )
10.1. A szerelmi karrierfilm diadala ( A meseautó )
10.1.1. A karriermítosz karrierje és a magyar masscult formamegtalálása
10.1.2. A boldogtalan bankár mint szegény gazdag
10.1.3. Az autó-erotika fotogéniája
10.1.4. A kisemberi humor mazochizmusa ( Az elmúlt idő és a profimunka mint komikus bűnök )
10.1.5. Hamupipőke és Harún al Rasíd szerelmi farsangja
10.1.6. A kisemberek kapitalizmusa és a week-end-szocializmus konvergenciája
10.1.7. A polgár mint saját árnyéka és önnön szerelmi konkurense
10.1.8. A gyűlölet mint végső szerelmi bizonyíték
10.1.9. A Lovagias ügy előzményei A meseautóban
10.1.10. Előzmények: Mesék az írógépről
10.1.11. Ősök: Mese a varrógépről
10.1.12. A gépírókisasszony, a showgirl és az ápolónő
10.2. A szerelmi karrier szociobiológiájától Hamupipőke pszichoanalíziséig (Címzett ismeretlen)
10.2.1. A mostoha világ komédiája és az árvaság mint korstílus
10.2.2. Székelyi stílusú Gaál-film
10.2.3. A nyugtalan playboy, a míz kis nő és az álmos vidéki csend
10.2.4. A románc-nagyforma behatolása a komédiába a giccses slágeren keresztül
10.2.5. A mazochista önlefokozás mint kimenő a társadalmi helyzetből
10.2.6. A metakomplementaritás mint a szerelmi próbatétel struktúrája
10.2.7. Romantikus ideál és komikus szkepszis munkamegosztása
10.2.8. A magánélet utópiája kapcsolatot teremt a szociális utópiával
10.3. Az irónia Hamupipőkéje ( Barátságos arcot kérek )
10.3.1. A férfinaiva mint áltörtető
10.3.2. Az apa mint bohóc
10.3.3. Az édesélet-filmek éve
10.3.4. A romanticizmus cinikus modernizációja és a Ráday-hős
10.3.5. A self made man búcsúja
10.3.6. A Hamupipőke-történet komikus átértelmezése
10.3.7. A modern Hamupipőke mint fordított Sámson
10.3.8. A Hamupipőke-lényeg visszanyerése
10.3.9. Jól jár-e a kérő Hamupipőkével?
10.4. Hamupipőke múltja és jövője
10.4.1. Hamupipőke és a hipergámia
10.4.2. Hamupipőke mint a krízis hősnője
10.4.3. Optimális csalódás, életöröm, tevékeny élet
10.4.4. Hamupipőke és a kollektívlélek
10.4.5. Szexhamupipőke vampmostoha ellen
10.4.6. Hamupipőke és a pszichoanalízis
10.4.7. Hamupopóka
11. Bengáli tűz és tiltott szerelem (Édesélet-filmek 1935-ben)
11.1. Egy nap a világ? ( Budai cukrászda)
11.1.1. Az "egy nap a világ"-hangulat története
11.1.2. Az újraálmodott Perczel-image tavaszmitológiája
11.1.3. A létezés inflációja vagy az élet csendje?
11.1.4. Trianon mint narcisztikus sérülés és a hiperaktív reakció
11.1.5. A megtagadott csók és a táruló ajtók
11.1.6. A kor hőse: a csábító
11.1.7. Az öneldobás mámora mint csúcspont
11.1.8. Új boldogságkoncepció: lemaradni a vonatról
11.1.9. A kisembermítosz alkalmazkodási reakciói
11.1.10. A magyar ugaron miért csak egy nap a világ?
11.2. Teoréma 1935 ( Nem élhetek muzsikaszó nélkül )
11.2.1. Móricz Zsigmond és a film
11.2.2. Luxusvilág és anglománia
11.2.3. A nosztalgikus népszínmű-tradíció keretében felújított úri endogámia
11.2.4. A tradicionális nagyasszonytól a modern hisztérikáig és vissza
11.2.5. A félig realizált házasság és a kétszer születő pár
11.2.6. A férj találkozása a feleség múltjával
11.2.7. A sírvavigadás rejtélye
11.2.8. A látogató (A szerelem, a barátság és a család válsága)
11.2.9. A fegyvertelen revolverhős
11.2.10. A kiküszöbölt harmadik bukása és az erotika leértékelése
11.2.11. Megváltó hazugságok dicsérete
12. A nemi szerepválság kiéleződése a munkanélküli-komédiákban
12.1. Az erotikus komédia újjászületése Muráti Lili személyi varázsából (A csúnya lány)
12.1.1. A "régi szép világ" és a nőgyűlölő nőbolond
12.1.2. A tökéletesen átracionalizált élet mint a banalitás világa
12.1.3. Egy lovagiatlan ügy avagy a pofozkodó szépség
12.1.4. A kétarcú nő és a negatív metamorfózis
12.1.5. A kínzó szépség (A szerelmi geometriától az intimitás negatív teológiája felé)
12.1.6. Hyde kisasszony és a megtalált jelen
12.2. A munkanélküli-komédia és a termelési film találkozása ( Elnökkisasszony)
12.2.1. Ludas Matyi mint munkanélküli
12.2.2. Szolid magyar Frankenstein
12.2.3. A Muráti-hősnő a műfajok labirintusában ( Az Elnökkisasszony mint termelési film, emancipációs komédia és erotikus komédia)
12.2.4. Szerelmes pótapák az apátlan társadalomban
12.2.5. Az Ida-komplexus visszatérése
12.2.6. A kafkai világ komédiája
12.2.7. A gyűlölet mint szerelmi bizonyíték
12.2.8. A nő mint gépromboló és hazárdjátékos
12.2.9. Fuldokló boldogság
12.3. A boldogságmitológia kezdeti elbizonytalanodása és a glamúrfilm válsága ( Havi 200 fix)
12.3.1. Megindul a Meseautó-mítosz ironikus lebontása
12.3.2. A pofon motívumtörténetéhez
12.3.3. Az iparmágnás és az első éjszaka joga
12.3.4. Partrencsere és fantomizáció
12.3.5. Őrjöngő Orlando mint a zsiványkapitalizmus ellenszere
12.3.6. A munkanélküli komédia múltja és jövője
13. Emberségből elégtelen avagy a megbukott buktatók (Magyar nevelőintézeti filmek a Mädchen in Uniform és a Zéro de conduite korában)
13. 1. Hungarian Graffiti ( Iglói diákok)
13.1.1. Békebeli nyáréjszakák
13.1.2. Az öregúr mint vén zsarnok és a bácsi mint bölcs öreg
13.1.3. Az "irredenta film" mint műfaj- és stíluselméleti probléma
13.2. A gyermeklélek idézése ( Légy jó mindhalálig)
13.2.1. Az álomgyár a művészfilmről álmodik! ( A kommerszfilm óvatos flörtje az irodalommal )
13.2.2. A gyermekség története a filmben
13.2.3. A középszerűség kora és a kiválás genezise
13.2.4. Középosztályi közösségiség és paraszti individualizmus
13.2.5. A lutriszerencsévé halványult sors és a banalitássá fakult szerelem
13.2.6. A puha diktatúra, a tessék-lássék konstruált per és a krémeslepénybe fojtott ellenállás
13.3. Pókasszony rózsanyoszolyán (Pókháló)
13.3.1. Effie Briest és Lolita között
13.3.2. A tulajdonságok nélküli szűz titkos útjai
13.3.3. Fölösleges emberek (Antiromantikus alakok, komikus figurák)
13.3.4. A pszichoanalitikus komédia lehetőségei
13.3.5. A happy end mint kalap
14. A kővé vált ember és a megfagyott gyermek (A Shirley Temple-kor gyermekmelodrámáinak nevelési eszménye)
14.1. A nő, aki nagyon szeretett volna anyává válni (Édes mostoha)
14.1.1. Balogh Béla világa
14.1.2. Vidéki csend, szeszélyes nyár (A melodráma lappangó nagyformája és a némafilm öröksége)
14.1.3. Az apaszerep korai-felszíni és az anyaszerep késői-lényegi megtámadottságának következményei
14.1.4. Az aggszűz mitológiája
14.1.5. Kacérkodás a Gonosz mitológiájával
14.1.6. A megtalált évektől a megtalált gyermekkorig (Harc az anyaarchetípus feltámadásáért)
14.1.7. A korlátozott szeretetfelismerés melodrámája és a gyűlölet episztemológiája
14.1.8. Az előítélet kezelése és a mély-én ősterápiája
14.1.9. A revüblokk mint a klasszikus Hollywood-revüről szóló mozgóképi tanulmány
14.1.10. Az anyaarchetípus feltámadása
14.2. A magyar Twist Olivér avagy a lelki jégmezők kis lovagja (Tomi, a megfagyott gyermek)
14.2.1. Slágerfilm, de nem "örökzöld"
14.2.2. A középosztály-kép változásai
14.2.3. Az előtörténet: a városépítő és a sanyarú ország
14.2.4. A "cigánybáró"-romantikától az "új ember" pátoszáig
14.2.5. A lakájterror introjekciója mint középosztályi szellem (A lakájszimbolika és a konstruált perek szimbolikája között)
14.2.6. A tétova Superman és a mennyország kulcsa
14.2.7. Amerikai "keresztapa" 1936-ból
14.3. A szentimentalizmus nosztalgiája és a katasztrófafilm előérzete (Méltóságos kisasszony)
14.3.1. Balogh Béla Hyppolit-variánsa
14.3.2. A Meseautóval keresztezett Hyppolit
14.3.3. Balogh Béla új álompárt avat
14.3.4. A munka szenvedélye a gyermeki szeretet és a szerelmi szenvedély ellen
15. Kis nagyfilmek (A kosztümös történelmi presztízsfilmek középszerűsége)
15.1. A művészmelodráma mint múltfilm és a művészet mint csábítás a jövőre (Szerelmi álmok)
15.1.1. A koprodukciós stílus
15.1.2. Az alkotó mint cseléd és a kultúra mint vasárnapi vendég
15.1.3. A depresszív grófkisasszony és a frigiditás mint lázadás
15.1.4. A művészmelodráma kombinálása a mésalliance-melodrámával
15.1.5. A megmámorosodott jellemnagyság dicsőítése (A kiugrás a társadalmi osztályból és a szenvedélyes kontaktus a tárggyal)
15.1.6. Tonio Kröger női változata
15.1.7. A szerelmi lázadástól a társadalmi behódolásig és vissza
15.1.8. Természet és művészet egymásra lelnek (A művészmelodráma beteljesülése)
15.2. Az álom a történelemről mint szorongó és bizakodó jóslat (Az új földesúr)
15.2.1. A történelmi legenda műfajalapítási kísérlete
15.2.2. A magyar Doktor Zsivago felé (A posztapokaliptikus történelmi katasztrófafilm és a vesztesek legendája)
15.2.3. Úri sztoicizmus és paraszti szkepticizmus
15.2.4. A nagy öregek és a "nagy ábránd"
15.2.5. A komprádorburzsoázia indiszkrét bájtalansága
15.2.6. Szabadság, szerelem... (Nemzeti legenda és szerelmi románc)
15.2.7. Asszimilációs melodráma és társadalmi utópia
15.3. Az Aranyember-paradigma és a Gaál-variáns
15.3.1. Hamupipőke-ország Csipkerózsika-álomban
15.3.2. A fátyol története
15.3.3. Három lányportré
15.3.4. Az aranyember és az Iszony
15.3.5. A kosztümös filmregény és a kalandos akciófilm között
15.3.6. Egy öngyilkos nyerskapitalizmus lélekelemzése
15.3.7. A sziget és a szuperhős
15.3.8. A kölcsönadott hulla és az elcserélt élet (A Gonosz szerepe a kibontakozásban)
15.4. A történelmi elégia mint antieposz (Pogányok )
15.4.1. Herczeg Ferenc és a film; Kispéter Miklós és a Pogányok
15.4.2. Történelmi-mitológiai film vagy honfoglaláskori western?
15.4.3. Hipokrízis és népképviselet
15.4.4. Az előretolt helyőrség és a nő izgatott várása
15.4.5. A gálya szűze és a nagy lovaglások asszonya
15.4.6. Ezer éves "Ida regénye"
15.4.7. A per és a vég
16. Az aszfaltdzsungel és a rút esztétikája
16.1. A nagyvárosi utcafilm és a bűnügyi melodráma között (Ember a híd alatt)
16.1.1. A deklasszálódási tematika radikalizációja és az utcafilm
16.1.2. Francia és német hatások (Stiláris alternatívák)
16.1.3. Orvos mint betörő
16.1.4. A megváltó atya sztoikus méltósága és a munka szerelme
16.1.5. Nagyvárosi totem és tabu (Az ödipális háromszögtematika a kétéletű ember melodrámájában)
16.1.6. A feminin hisztéria a maszkulin mánia ellen
16.1.7. A számlát benyújtó múlt a jogtalan szenvedély ellen
16.1.8. A szenvedélyek hatalma és a tilos szerelem ünnepe
16.1.9. A vallomáskényszertől a bukás kényszeréig (Az örök visszatérés mítoszától a Gonosz örök visszatérése felé)
16.1.10. A kiút a szerelemből mint a férfikor nosztalgiája
16.2. A női önérzet passiójátéka és a félkommersz Hamupipőke ( Én voltam)
16.2.1. Asszonykrimi művészfilmi ambíciókkal
16.2.2. Stiláris és műfaji ambivalenciák (A harmincas évek magyar krimi-vitája)
16.2.3. A krimi szelleme és megalkuvása
16.2.4. Az asszonyi áldozat melodrámája
16.2.5. A szerelemfelismerési konfliktusok elmélyülése (Az érzés félreismerésétől a személy félreismeréséig)
16.2.6. A szerelmi hőstett értelmetlensége ( A patetikus hősnőtől a megtört asszonyig)
16.2.7. Lehetséges-e a magyar thriller?
16.2.8. A meseautó visszavonása
16.3. Az aszfaltdzsungelen túl, az ipari pokol kapujában (Két ember a bányában)
16.3.1. A poéndramaturgia és a szociális kérdés
16.3.2. A jellegzetesen polgári katasztrófaérzések megjelenése és a gyári miliő (A termelési film kombinációja a katasztrófafilmmel)
16.3.3. Hiány, különbség, gyűlölet, viszontgyűlölet
16.3.4. Van-e kiút a gyűlölet társadalmából?
16.3.5. A szerelemfelismeréstől a gyűlöletfelismerésig
16.4. Pál utcai fiúkba oltott Psycho (A titokzatos idegen)
16.4.1. Elvetélt kémfilmkísérlet
16.4.2. A psychothriller ikertestvér-tematikája
16.4.3. A politikai krimi korai kísérlete
17. A melodráma nagyformája
17.1. Székely István magyar Casablancája (Café Moszkva)
17.1.1 A filmdráma rejtett hatáselemei, a siker hajszálgyökerei
17.1.2. A Café Moszkva műfaji és stílusproblémái
17.1.2.1. Stílusteremtő melodráma
17.1.2.2. Tendencia és műfaj
17.1.2.3. A háborús film mint férfifilm és a bajtársiasság mitológiája
17.1.2.4. A háborús melodráma mint a harc világába visszahozott nő története
17.1.3. A kalandfilm rejtett nőgyűlölete explicitté válik
17.1.4. Találkozás és búcsúzás (A Café Moszkva lokáljelenete)
17.1.5. Két ember, aki mindent ért mert mindenen átesett ( A boldogságfeltételek problémája)
17.1.6. A háború poétikája
17.2. A melodráma nagyformája és a pszichoanalízis trivializálódása (Évforduló)
17.2.1. A szerelem félbeszakadt "koncertje"
17.2.2. A féltékenység dramaturgiája
17.2.3. Borderline-szimptómák (A lelkibéke és a józan elme határain)
17.2.4. A morális felháborodás mint az asszonyi érzékenység csődje ( A Tisztelet a kivételnek ellenfilmje)
17.2.5. A film noir előzményeinek triviális preegzisztencializmusa
17.2.6. Férfiak egymás közt (A barátság szemérme a szerelem neurotikus igényei ellen)
17.2.7. Féltékenységi dráma vagy narcisztikus sérülés? (Az ősjelenet rekonstrukciója)
17.3. A melodráma meghódítja a közönséget (Mária nővér)
17.3.1. A szerelem ars poeticája a művészmelodrámában
17.3.2. A promiszkuus exhibíció orgiája és a nő mint menekülő lélek
17.3.3. A művész útja a lélek társas eksztázisától a szellem narcisztikus eksztázisáig
17.3.4. Banális éden, csalódott idill
17.3.5. Melodrámában oldott tragikus románc
17.3.6. Az üvegszilánk esztétikája
17.3.7. Az élet mint betegség, a házasság mint kórház és a nő mint gyógyszer
17.3.8. A szeretet önfelismerésének katarzisa az anyamelodrámában
17.3.9. Film és zene
18. Szegény szerelmesek krónikái.
18.1. Az erotikus tinédzserfilm és a legenda között (Szent Péter esernyője)
18.1.1. A naiv idill nosztalgiája és a legenda legendája
18.1.2. A szatíra kudarca, a bohózat befulladása és az elrontott tinédzserfilm
18.1.3. Asszony és arany; rivalitás és boldogság
18.2. Szegény szerelmesek krónikája a citromok és a neorealizmus honában (Nászút féláron)
18.2.1. A glamúrfilm és az éjszaka melodrámája; Székely és Gaál szerepcseréje
18.2.2. A glamúrfilm lépéseket tesz a neorealista komédia felé
18.2.3. A szegény szerelmesek krónikája mint A meseautó glamúrfilmi visszavonása
18.2.4. A nemi idealizáció kulturális terhei és történelmi frusztrációi a komédiában
18.2.5. Az ügyeskedő szerelmesek és a cinizmus mint szemérmesség
18.2.6. Az utazás mint menekülés a Tatárpuszta-komplexusból
18.2.7. A szerelem mint tortúra (A screwball comedy kibontakozása)
18.2.8. Az "Ida"-paradigma és az "egy nap a világ" hangulat
19. A melodráma nagyformájával versengő komédia
19.1. Szindbád és fia (Három sárkány)
19.1.1. A komédia újjáéledése
19.1.2. A "lágy" diktatúra végnapjai (Bornírt uralom és lázas elvágyódás)
19.1.3. A "kemény" adósságtól a Kaméliás hölgy megfordításáig
19.1.4. A földbirtok romantikája
19.1.5. A bohémélet és az elveszett férfiasság keresése
19.1.6. A romantikus komédia melodramatikus szubsztanciája (Avagy: miért a nő vall magának szerelmet a férfi nevében?)
19.1.7. A középre húzó társadalom utópiája és a dinasztiaalapító pionírnő
19.1.8. A szocialista munkamítosz behatolása a boldogságmitológia édenkoncepciójába
19.2. Fürdőző szépségek a thriller árnyékában (Tisztelet a kivételnek)
19.2.1. A szerelmes menedzser és a hétvégi társadalom
19.2.2. A nő mint fürdőző szépség és a férfi mint igaz barát
19.2.3. A nők nőideálja (Tolnay Klári Jean Harlow és Gréta Garbo ellen)
19.2.4. A légytudatú pók harca a póktudatú léggyel
19.2.5. A félszűz
19.2.6. Egy "száraz" nő a vízben
19.3. A sikerszerző vallomásfilmje (Dunaparti randevú)
19.3.1. A rettenetes após mint modernizált párbajhős
19.3.2. A lánglelkű férfitől a lánylelkű férfiig (Az író archetípusa)
19.3.3. Alapfokú szerelem, felsőfokú marketing
19.3.4. Az erkölcsi próbák helyére lépő erkölcstelenségi próbák mint házasságfeltételek
19.3.5. Úr-e a sikeres ember?
20. Összefoglalás
