Báthory Erzsi Lapszemle 1999. 07. 01. - 1999. 07. 15.
kritika  riport  beszélgetés  tudósítás  vélemény  filmszakmai események, hírek  forgatnak  búcsúzunk 

kritika

... A Morel fiú tehát sajátos, "harmadik utas" alkotás, tipikus független produkció, s ezzel akár új korszakot is nyithatna a rendszerváltás utáni magyar filmtörténetben. Erről azonban szó sincs: a film - szimpatikus koncepciója ellenére - ezerszer látott panelekből építkező, rövid, de annál unalmasabb közhelyszótár...
... A filmvászonra több évtized után visszatért Darvas Iván eleganciája még e nem túl hálás szerepben-közegben is lenyűgöző; ettől eltekintve azonban a Morel fiú szinte az összes létező csapdába belesétált, ami egy magát művészinek álcázó kommersz filmre egyáltalán leselkedhet.

A Morel-csapda
Magyar Hírlap, 1999.07.01. Retkes Attila

x

... remek forgatókönyv-alapanyag lehet(ne) egy bevásárlóközpont. Ugyanis Xantus János új (és egyben Meskó Zsolt producer első) filmje, A Morel fiú éppen itt bukik meg: a forgatókönyvön. Mert ugyan az alapötlettel nincs semmi baj: nézzünk a kulisszák mögé, hogyan is működik egy szupermarket. Még a hangvételt is sikerült eltalálni: régi, szép hagyománya van e földön a groteszknek, Xantus sem veti meg, példa rá számos filmje, fogjunk hát egy csomó figurát a cseh újhullám vagy Szomjas filmjeiből, pakoljuk be őket egy high-tech díszletbe, fejeljük meg a dolgot egypár bizarr, sőt börleszkbe illő motívummal, adjunk hozzá egy kis érzelmet, aztán majd meglátjuk...
... Tipikus slaptick-hiba, az ötletemberek túlteljesítettek, de mindez egyszerűen nem fér be A Morel fiú harmincvalahány percébe. Így aztán nincs mód elsimítgatni a szálakat, megtartani a lendületet, a film meg-meglódul, meg-megzökken, hogy helyenként teljesen le is álljon...
... egyes megátalkodott kritikusok szívesebben néznek egy másik közértes elsőfilmet: a Fekete Pétert. Ja, és a címről: a legkedvesebb poénért érdemes végigülni a végefőcímet.

Csigidicsá!
A Morel fiú
Filmvilág, 1999/7. Vasák Benedek Balázs

x

Úgy kezdődik, mint egy mese, és úgy végződik, mint egy szomorú, átlagos bűnügyi krónika... A Pattogatott kukorica újabb magyar bűnfilm, a Gengszterfilm ikertestvére, helyszíni beszámoló a pesti utcákról, a nyolcadik kerület mozgóképen mind gyakrabban megörökített dzsungeléből. Ismerős a helyszín, hitelesek a karakterek... Itt történik minden a szomszédban, a hátsó udvarban, a kocsmában, a szemünk láttára, mégis megállíthatatlanul... ...Ezredvégi mese egyszeri és egyszerű szereplőkkel...
... A formai sokféleség játékosságot, humort és lazaságot csempész az erőszakkal nem fukarkodó történetbe. E keretezős, folyton idősíkokat és műfajokat váltogató elbeszélőszerkezet azonban túlságosan bonyolult; több dramaturgiai problémát okoz, mint amennyi poén és irónia fakad az egymásra feleselő jelenetekből...
...Úgy kezdődött, mint egy mese, mint egy mai sikertörténet, azután hamar lázálomba fordult. A Pattogatott kukorica groteszk, fekete mese, egyszerre valós és megemelt, natúr dráma és humoros stilizáció, jól áll rajta az áldokumentumfilm köntöse.

Fekete mese
Pattogatott kukorica
Filmvilág, 1999/7. Varga Balázs

x

... Talán tényleg elindult valami, talán tényleg lesz foganatja a Fiatal Filmesek Fórumán elhangzott igényeknek és vágyaknak, és végre tényleg lehet majd látni rövidfilmeket, ifjú magyar és nem magyar filmesek alkotásait a mozikban. Magyar vagy nem magyar, ezt a kérdést a fenti három filmmel szemben értelmetlen felvetni, amikor a Keresztutak rendezője, Győrik Mihály svájci magyar, a Biztosításé, Antal Nimród amerikai magyar, Daniel Young pedig amerikai, aki filmeket készítve végigkóborolta Európát, és ennek az útnak egyik állomása Magyarország és a Roarsch...
... Három rövidfilm, három merőben eltérő hozzáállás. Várom a folytatást.

Pest nyilt város
Élet és Irodalom, 1999/27. Stőhr Lóránt

x

... A generációm. A jövő nemzedéke - gondoltam, ahogy elballagtam a főváros leglepusztultabb mozijába. És aztán csalódtam másfél órán át, nonstop...
... a Keresztutak... fényképezése bántóan művészkedő... Ars poeticája nyilvánvaló: "Nem baj, ha nincs értelme. Csak jól mutasson!" A Keresztutaknak mása sincs, csak a képei meg Lajkó Félix zenei aláfestése...
... A második film, a Roarsch... kellemetlen vizuális élmény... A film jól hangzó, de üres szövegei, valamint a retinaromboló fényképezés helyenként sikeresen leplezik, hogy a Roarsch nem szól semmiről...
... A jól induló film (Biztosítás)... kellemetlen fordulatot vesz, és a legbelső félelem bemutatásából a maszkmesterek produkciója lesz: fröcsög a vér, és a reszkető főhős vízióiban megjelenik tolókocsiban, cafatos hússal az autóösszetörésben megrokkant jó barát...
... Csalódtam a három filmben. Azt vártam, a Hunniában megtalálom azt az ellenkultúrát, melyet szívből lehet ajánlani, ha valaki éppen hanyagolná néhány órára az amerikai vagy európai filmeket. Nincs mit ajánlani...

Múló rosszullét
Népszabadság, 1999.07.08. Dóka Péter

x

... ebben a könyvben mindent megtalálhatunk, ami a magyarok számára az elmúlt száz év során emlékezetesnek és fontosnak bizonyult. Kizárólag a színházi élet ismertetését olvasva támadt hiányérzetem: ha már az István, a király című rockopera hét egész sort kapott, legalább ennyit megérdemelt volna a Kaposvári Csiky Gergely Színház is. Igaz, előadásaira talán nem voltak olyan sokan kiváncsiak, mint a Marica grófnőre vagy a Birodalom visszavág című filmre, amelyeket a szerző megemlít, mégis sikerült meghatározó hatást gyakorolnia nemzedékemre...
A mi XX. századunk (Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században, Osiris, 1999. 636 oldal, 3480 Ft)

Ketten egy új könyvről
Élet és Irodalom, 1999.07.02. Hahner Péter

x

... A XX. században az egymást követő politikai berendezkedések mindegyike az előző rezsim tagadására épült. Ebből következett aztán a többszöri radikális elitcsere és az ezt kisérő erőszak. Romsics Ignác könyvéből azonban az is kiderül, hogy a hatalomra jutott új elitek gyakran intellektuálisan alacsonyabb színvonalat képviseltek a korábbiaknál, és az elitváltás az alsóbb szinteken már egyre kevésbé érvényesült...

A tagadás százada
Ketten egy könyvről (Romsics Ignác: Magyarország... )
Élet és Irodalom, 1999.07.02. Varga Péter


riport

... Mozivédők hírdettek tüntetést csütörtök estére a bezárt Uránia elé. Voltunk vagy huszan: ácsorgó kívülállók bámészkodtak, egy lelkes kezdő bohóccsapat szórakoztatott, fiatalok süteményeket osztogattak, közösségi rádió mindenese nyomott mikrofont az orra alá, meg néhány kollega jegyzetelte a szervező, Éliás András szavait, aki felolvasta levelezését és képeslapjai szövegét...
... Senki nem akart már tüntetni egy bezárt moziért. Az Urániáért sem. Akkor sem, ha az 1899-ben épült mór stílusú palota a tízes évektől mostanáig folyamatosan moziként üzemelt...
... Akkor kellett volna tiltakozó tüntetést szervezni a Városháza elé, amikor a kulturális alpolgármester nyilatkozataiban arról győzködött minket, hogy az Atrium és a Metro megszüntetése elkerülhetetlen lesz, ha mellettük nemsokára megnyit a multiplex...
... akad világváros, ahol csak a külvárosban engedélyeznek multiplexet, mert a gyárak odavalók, és fontosnak tartják megőrízni a belvárosi mozijaikat...
... Szóval lehetett volna tüntetni, tiltakozni, felháborodni, nyomást gyakorolni ezerszer. De 1999-ben már csak siratni lehet azt, ami végleg elveszett.

Mozivédők kései tüntetése
Népszabadság, 1999.07.03. Sós B. Péter

x

... "Tavaly a Magyar Filmintézettel közösen mutattuk be a szakmának, hogy digitális filmparkunk segítségével a film újra "kiszínezhető", a teljes felújításhoz azonban 40-50 millió forintra lenne szükség."
... A Magyar Filmlaboratórium az elmúlt években - a hazai filmszakma anyagi válsága ellenére is - megőrízte gazdasági stabilitását...

A versenyhez még több tőke kellene
Digitális trükk-, utómunka- és hangstúdió a Magyar Filmlaboratóriumban
Magyar Hírlap, 1999.07.13. Retkes Attila


beszélgetések

... ki tudja, meddig hajlandók játszani az emberrel a gyerekei. A fiam már húszéves, a kislányom most megy iskolába. Szóval ezúttal is győzött a munka, mert hát nagyon szeretem csinálni azt, amit csinálok. Igaz, remekbe szabott kerékpártúráról mondunk le a fiammal, aki velem fog dolgozni. A család hölgytagjai, a feleségem és a kislányom azonban elmennek arra a baráti körünkkel már nem először tervezett útra, amely a tervek szerint a Fekete-erdőtől Passaun keresztül a Duna mentén vezet majd Linzig...

A címlapon Ragályi Elemér
RTV újság, 1999/28. Jálics Kinga

x

... Nagyon szerettem és sokat dolgoztam együtt Huszárik Zoltánnal. Ott volt például a Csontváry-film, ami hosszú ideig, két és fél évig készült. Hétezer méter filmszalagból kellett végül összevágni a filmet. Csodálatos élmény volt egy nagyszerű ember oldalán. Huszárik halála, azt gondolom, máig ható nagy veszteség a filmszakmában... Két évtizedet töltöttem a filmgyártásban. Körülbelül ötven nagyjátékfilmben, illetve televíziós filmben dolgoztam. Néhány olyan koprodukciós filmben is, mint amilyen az Operaház fantomja volt...

A portréfotóhoz két ember kell
Markovics Ferenc meg a Fényképtár
Magyar Nemzet, 1999.07.01. Szénási Zsófia

x

... "Rajzfilmrendező, művelődéstörténész, mesekönyv-illusztrátor, jelenleg NKA-elnök" - ily módon kísérelte meghatározni önmagát Jankovics Marcell legutóbb a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban az olvasók számára, ahol könyveket fogadott örökbe...
... Most épp a paradicsom (sic! szerk.) (Édenkert címmel) és a római szín (Herkules válaszúton) készül, anyagi okok miatt kissé nehézkesen, mert jelenleg is hiányzik hétmillió forint. Sokan azt hiszik, hogy a rajzfilmgyártás olcsóbb a játékfilmeknél - ez sajnos nem igaz. Itt közel egymilllió forintos költséggel készül el egypercnyi anyag és ez akkor még igen olcsónak számít...
...Most nagy kárpótlás, hogy Szörényi Leventével dolgozhatom együtt e feladaton, tisztességes költségvetés (kétszázmillió forint áll rendelkezésre) mellett, és van elegendő időnk, három évünk...

"Menetelek a magam feje szerint"
Jankovics Marcell csodálatos világa
Magyar Nemzet, 1999.07.03. Bagdi Marianna

x

... Amióta NKA-elnök vagyok, ez a legnagyobb botrány, és nekem meg kell találnom a precedenst, hogy hogyan viselkedjek. A Kiscelli Múzeum mellett megyek el naponta, és megdöbbentő igazolva látni tézisemet, hogy az emberek vérszomjasak, hogy kiváncsiak a kiállításra, pedig a művészeteknek, a kultúrának és a vallásnak az a feladata, hogy ezt az állati, ösztöni lényünket valamilyen módon javítsa...
...A világ nem engedhető teljesen szabadjára, meg kell mondani, mi a jó és mi a rossz...
... Következményeit tekintve még nem tudom eldönteni, hogy szerencsés volt-e ez. Nekem személy szerint kellemetlen a botrány. Nem biztos, hogy baj, hogy a magyar nép szembesül ezzel, mert így ítéletet tud alkotni. Arra jó volt, hogy megossza a társadalmat. Nekem az a fontos, hogy személyes meggyőződésem is kapcsolódjék ahhoz, amit hivatalosan mondok...
...Ha egy jó ügyet tiltunk be, akkor megbuktunk. Ha egy rossz ügyet hagyunk érvényesülni, akkor az magától bukik meg. Nitsch bukása nyilvánvaló: ha megnézi valaki A Hét műsorát, láthatja, hogy művészete kimerül a véres lószarban dagonyázásban...

"Az emberek pedig szeretik a vér látványát"
Jankovics Marcell, az NKA elnöke a Nitsch-botrányról
MaNcs, 1999.07.15. Varró Szilvia

x

... A három barát, a szlovák, a magyar és a zsidó története fontos szála a filmnek is, tehát nemcsak szerelmi történet, nemcsak a házasság története, nemcsak a szenvedélyek története - bár a forgatókönyvben ezek a fő motívumok. De a film egy legénybúcsúval kezdődik, amelyen ott van a három barát, ezt én találtam ki, Pali írta meg, és olyannak képzeltem el, mint a fiúk jelenetét a Romeó és Júliában, amikor Romeó még nem találkozott Júliával...

Jadviga választása
Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Filmvilág, 1999.7. Bori Erzsébet

x

Mészáros Márta:... nagyon kevés eredeti nőfigura van a magyar filmekben. Egy időben Fábri Zoltán vagy Máriássy Félix filmjeiben megjelent egy-két érdekes női alak Törőcsik Mari vagy Ruttkai Éva személyében, de a magyar filmekben a nők általában jelentéktelenek, dekorációk csupán...
Neményi Mária: Azt is mondhatnánk, hogy a valóság is ez, hiszen a magyar nők szerepe körülbelül ennyi a társadalomban: eléggé alárendelt szerep. Szerintem azonban vakság: mert amíg a világ kétnemű, és amíg a szerelmi aktust nemcsak a férfi, hanem női szemszögből is át lehet élni, addig kitől-kitől a saját beszámolója a hitelesebb...

A láthatatlan nem
Magyar nők filmen (beszélgetés Mészáros Márta filmrendezővel és Neményi Mária szociálpszichológussal)
Filmvilág, 1999.7. Mihancsik Zsófia


tudósítás

... Karlovy Vary, régi nevén Karlsbad ma is őrzi a monarchiabéli fürdőhelyek auráját, a sétányok sóillatát, a fanyar Becherokák zamatát, akár a szomszédos, szintén békebeli Marienbad vagy a közeli középkori város, Cheb, régi nevén Éger, középpontjában Európa egyik legrégibb épen maradt épületével. Idén Jancsó Miklós, Hernádi Gyula és Grunwalsky Ferenc Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten című szürrealista költői filmszkeccsfolyama, Szomjas György sokkoló Gengszterfilmje és a kolozsvári Tompa Gábor remek abszurd filmballadája, A kínai védelem képviselte hazánkat. Jancsóék halál- és életközeli víziókban, Szomjas György a valóság naturalista ábrázolásával vall arról az iszonyatról, amely az ezredvégi embert körülveszi...

Sóillatú, Becherovka-ízű fesztivál
Franco Zeffirelli életműdíjat kapott Karlovy Varyban
Napi Magyarország, 1999.07.13. Pósa Zoltán

x

... Ami a filmek megmérettetésében Hollywood, Cannes és Velence, az a rajzfilmek esetében Kecskemét. Nem annyira méretei, hanem inkább rangja és színvonala miatt. Az animációs filmek fesztiválvárosa háromévenként találkozóhelye a hazai és külföldi szakmának...
... Egy héten át igazi fesztiválhangulat uralkodott a saját rajzfilmeseire is méltán büszke alföldi városban. Egymást érték a vetítések, szakmai konferenciák, találkozók... Eljött Los Angelesből a nyolcvanas éveiben járó Jules Engel, aki Budapesten született, és ma az animáció nagymestereként tisztelik Amerikában. Hozzá hasonló érdemeket szerzett a rajzfilmgyártás kecskeméti szülötte, Mátis Kálmán, aki első művével 1936-ban Londonban nyert nagydíjat. Ő sajnos már nincs az élők sorában...

Kecskemét, a hirös rajzfilmváros
Nők Lapja, 1999/27. Vadas Zsuzsa

x

... Kánban ismét csak történnek a dolgok, olajozottan, lazán és jól. Aligha véletlenül van így. A külsőségek terén ugyanis minden létezhető komolytalanság megengedett-kötelező (a klubmozinak otthont adó tűzoltószertár szerényen a Filmpalota nevet kapja a keresztségben, a szabadtéri vetítés helyszínének bejáratánál három darab, kétdimenziós világsztár ad folyamatosan zsíros fotótémát az odavetődő honi paparazzóknak, feliratok, dumák, miegyéb): az elvi kérdésekben, a fő szándékban azonban nincs humorizálás...
... Vetített filmek: Hyppolit, a lakáj...a többire sajnos nem emlékszünk...

Rejtőzködők
II. Káni Filmfesztivál
MaNcs, 1999. 07.15. -boda-nyulasi-

x

... a Mediawave egyre sorvadó támogatásból próbálja hozni a világban elfogadott színvonalát. 1999-ben a tavalyi költségvetés feléből rendezte meg - véleményem szerint fönnállása óta - legszínvonalasabb fesztiválját. A pénz hiányát a meghívott vendégek szerényebb serege jelezte, de azért itt volt Eva Bitova Prágából, Ausztráliából a Necks trió, Heinz Sobota író-strici Münchenből, a Szürke Farkasok nevű punkok Kínából, kongások Ghánából, s persze a magyarok is, Szelevényi Ákos Párizsból, Tolnai Ottó Jugoszláviából, s persze Dresch Mihály Budapestről...
... A magyar-magyarok közül ebben az évben nem Kotnyek István vagy Csáky László okozta a szívdöbbenést, hanem Tóth Pál, aki a Független Filmszemle után itt is begyűjtötte a legjobb animáció díját. Digitális animációja tökéletes, tiszta és egyszerűségében filozofál. Egy tömlőről szól, aki reggel felkel, felveszi a lábát, a kezét... ... Emlékeznek még Nyakó Julira? Él, sőt sokkal szebb, mint valaha, leginkább Psychére emlékeztet. Ezt Cs. Nagy Sándor - Pólik József Lamm című nyomasztójából tudom, hol Nyakó Juli a legjobb színészi alakítást tudta "elsőre" besöpörni...

Feléből többet
Mediawave
Filmvilág, 19997. Bakács Tibor Settenkedő


vélemények

... Készültek régen is leleplező dokumentumfilmek. Botrányt is kavartak. Be is tiltották őket, gondoljunk csak Ember Judit, Gazdag Gyula vagy Dárday István társadalomkritikus, olykor szatírikus dokumentumfilmjeire vagy Schiffer Pálnak a cigányok sorsát feltáró munkáira... Csakhogy azok arról szóltak, hogy a hatalmon néha lehet röhögni, lehet belelátni, lehet másként gondolkodni, lehet olyan jelenségről is beszélni, amit a média elhallgat, aminek nyilvánosságra hozatala kényelmetlen a hivatalos politika számára...
... miről szólnak ezek a mostaniak? A szereplők túlnyomó többsége cigány. Egy három éve készült felmérés szerint arra a megállapításra, hogy a "bűnözési hajlam a cigányok vérében van", a megkérdezettek 67 százaléka igennel voksolt... Az MTV odadobja a két filmet a tévé milliós közönsége elé. Nem lehet nem feltenni a kérdést: vajon milyen hatást keltettek ezek az olyan országban, ahol a lakosság jelentős része előitéletesen gondolkodik a cigányságról és más kisebbségekről? Valószínűleg sem a rendező, sem a műsorszerkesztő nem gondolkozott el azon, hogy vajon ezek a művek nem éppen fokozzák-e az előitéleteket. Ők "merészen" megmutatták, mi van ebben a társadalomban. "Hősiesen" bemerészkedtek a gazdagok közé...
... De mit akarunk mi, műsorszerkesztők, rendezők, újságírók, médiában dolgozók, közszereplők? Az előítéletek megerősődését, vagy pedig olyan országban szeretnénk élni, ahol nem kell attól tartani, hogy ránk is sor kerülhet?

"A cigányok már ilyenek"
Két életben; Csintó
MaNcs, 1999.07.15. Surányi Vera

... Rezignáltan idejegyzem: a nő kihalóban. Aki nem hiszi, járjon utána: a magyar moziból már kihalt. Ha felbukkan egyáltalán, már csak a partra vetett nőt látjuk: a Csajokban, a Presszóban egyedül a hisztéria maradt a tegnapi nőiségből, a vergődés kétségbeesett gyönyöre...

Hűlt hely

Magyarország, szerelem

Filmvilág, 1999.7. Schubert Gusztáv


filmszakmai események, hírek

Mi is szerepelünk Karlovy Varyban
Metró újság, 1999.07.01.

x

Három magyar film Karlovy Varyban (Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten, Gengszterfilm, Kínai védelem)
Magyar Nemzet, 1999.07.02.

x

Jancsót ünnepelték a filmfesztivál nézői (Karlovy Vary)
Metró újság, 1999.07.07.

x

Jancsó sikere Karlovy Varyban
Magyar Hírlap, 1999.07.07.

x

Az Eurimages, az európai filmek támogatására hivatott szervezet krakkói ülésén úgy döntöttek, két olyan alkotást támogatnak, amelynek koprodukciós cége magyar: 2,1 millió francia frank támogatásban részesítették a szlovák, lengyel, francia és a magyar Focusfilm produkciójában készülő Sokolár Tomás című filmet, amelynek rendezője Václav Vorlicek. A török, francia, valamint a magyar Objektív Filmstúdió együttműködésében készülő Kardelen című film gyártásához 1,6 mlllió frankot ítéltek meg. Rendezője Zeki Okten. Fehér György Szenvedély című filmjének a holland filmmúzeumban történő bemutatását 20 ezer francia frankkal támogatja az Eurimages.
Magyar Nemzet, 1999.07.03.

x

Föld Ottó neve fogalom volt a magyar filmszakmában... (Tipri-Tupri Hollywoodban című mesekönyve megjelenik a Korda Sándor Alapítvány támogatásával)
Nők Lapja, 1999/28.

x

Groó Diána másodszor nyerte el a legjobb főiskolás filmnek járó díjat a június 18.-25. özött megrendezett trencsény-teplici nemzetközi fesztiválon Kazinczy utca című filmjével. A díjat Sophia Loren adta át a rendező szakos hallgatónak...
Magyar Nemzet, 1999.07.01.

x

Tudományos filmek fesztiválját tartották (Budapesten)
Metró újság, 1999.07.02. (MTI)

x

„Nem elég, hogy..."
Ennyi..., Budapest-Bécs-Hollywood: a magyar filmes emigráció - Magyar Zsidó Múzeum
MaNcs, 1999.26. Greff András

x

Mészáros Márta munkásságának elismeréseként a New York-i Modern Művészet Múzeuma retrospektív vetítéssorozatot tart a rendezőnő 11 filmjéből július 22. és augusztus 3. között...
Mai Nap, 1999.07.09.

x

Ámbár tanár úr videón
Magyar Hírlap, 1999.07.14.

x

A Szél Sao Paulóban
Magyar Hírlap, 1999.07.14.

x

Egyházi tulajdonban a Sport mozi
Nem vetítenek erőszakos, pornográf filmeket
Magyar Nemzet, 1999.07.12. (sz.sz.)


forgatnak

Hernádi Gyula skótszoknyát húz (Drakula, rendező Gábor Zabo)
Blikk, 1999.07.12. szs

x

Ennivaló Mariann
Xantus új filmje csak CD-ROM-on és az interneten
Mai Nap, 1999.07.13.

x

Jadviga filmje
Népszabadság, 1999. 27. szám, Szabó G. László

x

Hollywood vevő az Ambrus sztorira
Magyar Nemzet, 1999.07.14.

x

Forgatják a Hyppolitot
Eperjes Károly játssza a lakájt
Mai Nap, 1999.07.08. Szilágyi Ágnes


búcsúzunk

Meghalt Szeleczky Zita
Mai Nap, 1999.07.13. (s.e.)

x

Meghalt Szeleczky Zita
Magyar Nemzet, 1999.07.13. (r.k.)

x

Elhunyt Szeleczky Zita
Magyar Hírlap, 1999.07.13. (MTI)

x

... a szőke vadmacskaarc megvénülten szíven ütötte a nézőt. Különösen, hogy a riportfilm után valamelyik szerelmi csatározását vetítették le. Szeleczky Zita politikai megítéléséről annyi elmondható: rossz helyen volt rosszkor. Sirassuk most mégis a színház- és filmművészeti kitűnőséget, a hivatásának élő művészt, akitől a történelem elvette azt a jussát, hogy idős korában is erős tehetségének jogán nagy magyar színésznőként búcsúztathassuk el.

Meghalt Szeleczky Zita
Népszabadság, 1999.07.13. M.G.P.


 

hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár fórum fórum mozgóképtár linkek repertórium levelek FILMKULTÚRA '96-'98 tartalom címlap