Filmkultúra: Szemle: Lapszemle 1999. 06. 17.

Báthory Erzsi	Lapszemle 1999. 06. 17. - 1999. 07. 02.
kritika beszélgetés gondolatok tudósítás riport forgatnak filmszakmai események, hírek

kritika

...A Pattogatott kukorica című filmet nagyon nehéz végignézni. Sajnálom, hogy ezt kell róla írnom: tulajdonképpen nem létezik. Nem létezik, mert igazából semmi sem történik benne. Természetesen van benne mindenféle akció, csak éppen semmi nincs, ami kiemelné az unalomig ismert reális világból. Nincsenek súlypontjai, nem tudjuk meg, hogy Gábor Pétert mi értekelte ebben a közepes történetben, hacsak nem a bántó amatőr színészettel való kísérletezés. A jópofáskodó civilek írdatlan hangsúlyaikkal, kikacsingató kellemkedésükkel módszeresen szétzilálják az amúgy is laza filmet. Köszönet csupán a feleséget alakító szereplőt illeti, aki képes aurát teremteni, van tekintete, és gondol is valamit a kamera előtt. A rendező viszont besétált a csapdába. A kínos felkészületlenséget erőteljes fésületlenségnek, a szerkesztetlenséget pedig filmes vagánykodásnak gondolta...
... a Pattogatott kukoricából naív és vadregényes alkotás kerekedett, olyan, mint egy indiánkönyv.

Dajkamese
Népszabadság, 1999.06.17. Orsós Jakab László

... Gábor Péter első opusza jó film egy rossz világról... A film főhőse - a "gengszterváltás" idején utcára lökött -, Pénzes Géza is elköveti azt a hibát, hogy rendes munkával akarja megkeresni a kenyerét. Betéti társaságot alapít, fizeti a tízféle adót vagy tébét. Az efféle magatartás nálunk soha nem maradt megtorlatlanul...
... Ugyanazt az eseményt végig két verzióban látjuk, ahogy történt, s amit mondanak róla. Valóság és hazugság tragikomikusan rétegződik egymásra, amikor például hőseink azt mesélik a riporternek, hogy udvariasan kopogtattak, s közben a képen látjuk, amint berúgják az ajtót...
... de Binder Károly hátborzongatóan egzotikus zenéje, a rengeteg izgalmas kép- és nyelvrontás, eredeti vizuális trükk, a verbális és képi ötlet nem lenne több, mint formai kellék, ha nem szőné át végig a filmet egy jófajta emberséges humor...

Vadkeleti gengszterváltás
Pattogatott kukorica
Magyar Hírlap, 1999.06.18. Stark R. László

... a lágyszívű szegény ember nem harcra született, megkéri hát az erős, bátor lovagot, Terminátort, a Fradi-szurkolót, hogy segítsen rajta...
... első nézésre egy darabig én is azt hittem, hogy riportfilmet látok. Igaz, a közepe táján kapcsolódtam be a filmbe, amikor Terminátor kerül a történet középpontjába, és a tolvajokat üldözve bejárja a nyolcadik kerületi kocsmák, szórakozóhelyek, peep show-k prostituáltaktól hemzsegő világát. Terminátor és haverja teljesen otthonosan mozog ebben a közegben, fesztelenül beszélgetnek, esznek, táncolnak, verekednek a kamera előtt... Gábor Péter legnagyobb dobása az volt, hogy megnyerte magának és a filmnek Karsai Ferencet alias Terminátort. Nem csak a fradisták számára vált ő a film főszereplőjévé. Egyszerűen lejátssza a vászonról a kukoricást alakító Tóth J. Tamást...
... Ebben a megvilágításban a Pattogatott kukoricát néző fradisták magatartása is jobban érthető: nem pusztán egyik képviselőjüket láthatják a vásznon, hanem a testi erő megdicsőülését a maga konkrétságában, kézzelfoghatóságában, az amerikai akciófilmek stilizálása nélkül... A tanulság így, hogy a gyengék és szerencsétlenek művészileg sem tudnak az erősek fölé kerekedni. Legalábbis ebben a filmben.

Terminátor itt és most
Élet és Irodalom, 1999.07.02. Stőhr Lóránt

... Kisfaludy András dokumentumfilm-rendező egykor a Keks (sic! b.e.) dobosa volt. Mi sem természetesebb, hogy éppen ő készítsen három évtized múltán mozgóképet e legendás együttesről és mindenekfölött a legendás Baksáról (két részben, egy-egy órában sugározta a Duna TV)... A film két szálon fut ezért, s mint kordokumentum kétszeresen érdekes így: Baksa-ügyek, ahogy emlékezők visszanéznek rájuk, s a Baksa-ügy, ahogy a korabeli titkos rendőrségi megfigyelők írásos jelentései kísérik, három esztendőn át...

Baksa-legendárium (Elszáll egy hajó a szélben)
Népszabadság, 1999.06.18. CS.K.

...Kex-sleppet vertek a külvárosi fiúk a Kassák Klub előtt. Megannyi ötven körüli faszi meséli hasonló habitusú történeteit két részen át ebben a dokumentumfilmben, amelynek első részét az idei filmszemlén is volt szerencsém látni...
... páratlan ezeknek az embereknek a jelenlegi nagypolgári életükből fakadó, hipokrita, nosztalgikus infantilitása. Főleg így, hogy - feltehetőleg rendezői utasításra - reprodukálásszerűen kell jeleneteket rögtönözniök, amelyek főszereplője a Kex egykori énekese...
... megnyugodtam, hogy ennek a zseniális ötvenéves gyermeknek ott a távoli Berlinben egyáltalán nem történelem a "rókajárás", és nem az van, hogy tesz ő magasról az egykori zenésztársaira, hanem vele folyamatosan történik valami, ezért még nem kell az emlékeiből élnie.

Elkúrta a szél (Elszállt egy hajó a szélben I-II)
MaNcs, 1999.06.25. -sisso-

beszélgetés

... Most olyan időszakot élek, hogy semmiben sem vagyok biztos. Sok minden átértékelődik bennem, a helyére kerül. Csak egyvalamit tudok: a főiskolai létben, a külvilágtól való többéves, hermetikus elzártságban, a tanítási módszerben, abban, ahogy dolgozunk, van valami eleve beteges, sötét és egészségtelen. Nem akarnám újra végigcsinálni. Ugyanakkor olyan sok mindent adtak nekem a tanáraim, olyan élményekkel bombáztak, amiért egy életen át hálával tartozom - noha az egészben nem volt egy csepp szeretet sem. Salamon András volt az első ember, aki meglátta, hogy milyen vagyok, pedig azt gondoltam, négy év alatt, a nap huszonnégy órájából húszat összezárva töltve, már nem maradhatnak titkok, mindenkiről kiderül minden...

Szédítő iramban
Hujber Ferenc sínen van
Magyar Nemzet, 1999.06.29. Horeczky Krisztina

... Ha rendezni kezdek, általában egy-két hét alatt elfelejtem, hogy ismerem az írót. Tréfából azt mondom a színészeimnek, hogy tegnapelőtt beszéltem a szerzővel, és azt mondta, csak csináljam azt, amit akarok. Komolyra fordítva a szót: igyekszem az írót gyorsan elfelejteni, hogy úgy tekinthessek a darabra, mintha idegen embertől kaptam volna. Néha sikerül...
... Magyar a kutyám. Tudja, milyen nevet adtam neki? Hapsi. Burgenlandban vettem. Egészen fiatal puli.

A Tábori-akta
Népszabadság, 1999./25. hét TV-magazin. Szabó G. László

... Hát lehet, hogy egy született halott vagyok. El kellett játszanom ezt a szerepet, mert tükörbe néztem, mások is mondták, a hanghordozásom is olyan, a gesztusaim is. Az egész egy ijesztgető játék... Annak idején a Szirtes például meglátta bennem a Marquis de Sade-ot, és sokan annyira plasztikusnak találták a film után, amelyben pedig csak beszéltem, hogy azt gondolták, szadista módon nőket szabdalok fel vaginájuktól a torkukig, pedig egyetlen mozdulat sem utalt rá, hogy én ezt elkövetném...
... A darab egy esszé a terrorról, amelynek olyan a természete, hogy nem tudja figyelembe venni a másik felet, mert egyszerűen nem létezik benne a másik fél...
... Annak idején behívtak a Gyorskocsi utcába. Amíg mentem felfelé, azon gondolkodtam, hogy mit fogok mondani a színházról, ha kérdez a smasszer, és mikor minden emeleten becsapódott egy vasajtó mögöttem, akkor már úgy megrendültem, hogy ki is ment a fejemből, és csak arra gondoltam, hogy itt bármit megtehetnek velem. Olyan eszközökkel hozzák létre ezeket a hatásokat, ami nekem álmomban sem jutna eszembe. Az életünk tele van ilyen terroreszközökkel, villamosjeggyel, határőrrel, mindenki hordozgat a zsebében ilyen kis terrorakciót kicsiben, és akinek egy kis hatalma van, az vissza is tud élni vele...

Interjú a vámpírral
Halász Péter színész, rendező
MaNcs, 1999.07.01. Sz. Szilvia

... A kis stúdiók, azt hiszem, csak úgy tudnak megélni, ha minél gyorsabban és olcsóbben készítenek el egy-egy filmet. A minőségi munka ki van zárva. Sok a rosszul beszélő, ismeretlen vállalkozó, akik nem átallják magukat szinkronszínésznek neveztetni... Régen, mielőtt elkezdtük a szinkronmunkát, megnéztük a filmet. Megismertük a figuránkat. Próbáltunk is a felvétel előtt. Igazi műhelymunka volt. Aztán egyre felületesebbé, gyorstalpalóbbá vált a műfaj. Fülünkre csapjuk a fejhallgatót, aztán hajrá. Hallom az idegen színész hangját, látom a száját, kezemben a szöveg, és ha egy kis ritmusérzékem van, egy-két próbálkozás után kész a tekercs...

... Most nem a művészet a fontos, hanem a kenyér...
Császár Angéla színész
Magyar demokrata, 1999/26. Farkas Adrienne

gondolatok

... A nagy lapkiadó vállalatok közül egyedül a HVG Rt. és a Népszabadság Rt. tart el egy-egy értelmiségi folyóiratot (a 2000-et, illetve a Kritikát), a többieknek ez nemcsak nem bolt, de szívügy sem. Ily módon az alapítványi kuratóriumok fő terepe, legfontosabb módja pedig a személyes kapcsolatok ápolása és a pályázatírás. Leginkább négy alapítványtól eshet le valami, a Szabad Sajtó Alapítványtól és a József Attila Alapítványtól évi tiz-egynéhány millió forint, ennek több mint tízszerese a Nemzeti Kulturális Alap(program)tól és a Soros Alapítványtól...
...A 90-es évek közepére némileg lassult a folyóirat-alapítási láz, egyesek eltűntek a színről (a szociálliberális Hiány, a 3. Part "teljességügyi értesítő", a kényszerűen internetre költözött Filmkultúra), ám újak is születtek (egymást követő szépírónemzedékeket hozott fel a Törökfürdő és a Sárkányfű, markáns pályatársat kapott a Balkon képében az Új Művészet, az Ellenfény és a Jump révén a Színház, a Filmkultúra helyére lépett a Metropolis...)...

Változó lapjárás
Kulturális folyóiratok
MaNcs, 1999.07.01. Szőnyei Tamás

... A mozihalált egy Amerikából származó divat (némelyek szerint kór) okozza, amelyet úgy hívnak: multiplex. Végigsöpör az egész világon, legelébb Európán...
...a papa mozija búcsúzik. Ahol a papa először csókolta meg a mamát. Ahol még azért voltak szűkek és kényelmetlenek az ülések, hogy közelebb legyünk egymáshoz. Ahol az első sorokban szotyolát, hátrább perecet rágtak vagy cukorkát szopogattak. Ahol mindenki és minden hallható, érezhető volt, senki és semmi sem süppedt a magány hűvös csöndjébe...

Mozihalál
Népszabadság, 1999.06.17. Varsányi Gyula

tudósítás

... magam sem vagyok biztos benne, mi az, ami tovatűnt: a magyar animáció régi dicsősége, vagy csupán e művészet nagy reményekre jogosító ifjúsága enyészett el...
Az idősebbek klasszicizálódtak, és betokozódtak, jöjjenek a szépreményű ifjak, a huszonéves Jankovicsok, Cakók, Reisenbüchlerek, így van ez rendjén. Ám ebbe az irányba tekintve a vászon üres. Tehetséges ifjak előbukkannak, de sehol egy átütően eredeti,vérlázítóan szemtelen, lázadó új film...
... szomorúan mondom ezt, abban a reményben, hogy a jövő rámcáfol: hogy valahol egy kis szobában ismeretlen, tehetséges ifjak már rajzolják az új Szüsziphoszt.

Á la recherche... (animációs filmfesztivál, Kecskemét)
Élet és Irodalom, 1999.06.25. Báron György

Még a nevét sem tudom. Rajzfilmstúdió - így nevezzük. Többször is nevet váltott, gondolom, intézményi keretet is... Hírességek jönnek, de vékony vászonnadrágban, lenge ingben. Egy stilizált kecskefej mindenütt. A fesztivál Pócs Péter tervezte emblémája. Kecskefej kecskefej hátán, de megunhatatlanul. Most a kecskefej emblémán még egy rövidítés is: KAF, KAF...

Kecskefej kecskefej hátán
Magyar Nemzet, 1999.06.21. Pintér Lajos

... Ez a Megyik János képzőművész ötletéből született nagyszabású rendezvénysorozat a perspektíva, azaz a háromdimenziós tér sík felületen való ábrázolásának ötszázéves történetét vizsgálja... A film megjelenése révén a kép újabb dimenzióval bővült: az idővel, amelynek rendkívül változatos kezelésmódját fogja érzékeltetni a Műcsarnok és az Örökmozgó Filmmúzeum Vetített távlat című filmsorozata a mozgókép történetének néhány kiemelkedő alkotásával...

A perspektíva évszázadai
Nemzetközi médiaművészeti és -történeti kiállítás a Műcsarnokban
Magyar Hírlap, 1999.06.29. Bl.L.

riport

... Idén már második saját gyártású filmjük forog, az első a szemledíjas Grunwalsky-mozi, a Visszatérés, a második a Jadviga párnája című regény adaptációja. A filmről már tárgyaltak külföldi forgalmazókkal, a biztonságos értékesítés kezdeti lépéseit megtették. A Mafilm nem szűnt meg mint szolgáltató, de a forrásait a jövőben nem szeretné csak kis beszállásokra szétforgácsolni... A lehetséges kedvezmények tekintetében racionális, előremutató és nagyon komoly változásokat hozó szabályozásra - mégpedig a médiatörvénynél lényegesen jobbra - vár a magyar filmszakma...

Feltápászkodik a Mafilm
Magyar Hírlap, 1999.06.22. Albert Mária

... A városmajori Lord Major étteremben Bedő Iván papírrégiséggyűjtő féltett kincsei közül látható néhány, a dohányzás témaköréhez kapcsolódó ritkaság... A megnyitón ott volt Jancsó Miklós filmrendező, a Füstölgők Társaságának tiszteletbeli elnöke is...

Egy pakli Budapest
Plakátok, dohányzási kellékek kiállítása
Népszabadság, 1999.06.28. T.Z.

... Várhegyi Attila szerint súlyos felelősség terheli az előző parlamenti ciklus kulturális politikájának irányítóit, amiért előnytelen, egyoldalú szerződést kötöttek a Mafilm-vagyonról...

Újra vita tárgya a Mafilm-vagyon
Várhegyi Attila ellenzi, hogy további vagyonrészeket adjanak magánkézbe
Népszabadság, 1999.06.24. V.Gy.

- Boldog Özséb története mit mond az ezredvég emberének. Mit a Pilisben élő magyarnak és mit a világpolgárnak?

- Mindenekelőtt azt, válaszolja Pozsgai Zsolt, hogy az embert meg lehet szeretni abban is, aki egészen más nézetet vall, mint mi magunk. Özséb is megkedveli, lelkébe, szívébe fogadja a pogány közösség vezetőjét (táltosát?), Szente Pétert meg a húgát, Rékát, és ezen a szereteten át kezdi szemlélni saját hitét és egyházát...

Boldog Özséb - két világ határán
Kalandfilm vatikáni-magyar koprodukcióban?
Magyar Nemzet, 1999.06.25. Lőcsei Gabriella

... Az Uránia mozi bejárati ajtaján hetek óta ez olvasható: " A filmszínház üzemeltetése ideiglenesen szünetel."...
... Csakhogy az átalakítás újabb komoly befektetést igényelne. Kálmán András úgy véli, mintegy 90-200 millió forintot emésztene fel. Azt sem döntötték még el, hogy egy főként nyereséges mozikat üzemeltető cég profiljával összeegyeztethető-e az éjszakai szórakozóhely, zenés színház vagy kabaré üzemeltetése...
...Szerettük volna megtudni Hámori Annamáriától, a Színház- és Filmművészeti Főiskola gazdasági igazgatójától, vajon mit kezdenek most az Uránia mozival. Hogyan érinti a főiskolát a bérleti díj kiesése...

Szép csendben lepusztul?
Továbbra is gazdátlan az Uránia mozi
Magyar Hírlap, 1999.06.24. Balogh Gyula

forgatnak

...Mészáros Márta saját történetének megfilmesítéséhez szerettei köréből választotta a legfontosabb szereplőket. Egykori magát, a címszereplő Kisvilmát tizenegy esztendős unokája, Ladányi Cleo alakítja, és szerepel a filmben két fiúunokája is, ők német gyerekeket játszanak. Mészáros László, az apa szerepét Lukasz Nowickira, Jan Nowicki huszonnyolc éves színész fiára bízta...

Kisvilma a kirgiz hegyek között
Mészáros Márta unokájára bízta egykori önmaga megformálását
Magyar Nemzet, 1999.06.19. Hanthy Kinga

Mától forog" a Kisvilma
Mészáros Márta és csapata Kirgiziában
Magyar Nemzet, 1999.06.29. (h.k.)

Film készül egy Márai-regényből (A gyertyák csonkig égnek)
Magyar Hírlap, 1999.06.23.

Madaras József a kamera előtt (A másik ember iránti féltés diadala, Duna Műhely, r: Igor és Iván Buharov, Horváth László, Nyolczas István)
Magyar Hírlap, 1999.06.23.

filmszakmai események, hírek

... Szomjas György, a Film- és Tv-művészek Szövetségének főtitkára egyelőre nagyon bizonytalannak tartja, megrendezhető lesz-e a jövő évi filmszemle. Szerinte még olyan filmek sem biztos, hogy elkészülnek, amelyek finanszírozása most megoldottnak látszik...

Aggodalmak a filmszemléről
Népszabadság, 1999.06.22. V.Gy.

Mozis világcsúcskísérlet Budapesten
Népszabadság, 1999.06.17. Cs.L.

... Ezt egészítik ki egyebek között dráma- és szépprózaírói, zenei, könyvkiadói, színházi, filmes pályázatok. Az utóbbi keretében például az idén hét nagyjátékfilm, két animációs és hat dokumentumfilm elkészítését támogatja a tárca. A legnagyobb összeget - 150 milliót - a Szent László királyról szóló Sacra Corona című produkció kapja, amelynek forgatókönyvírója Nemeskürty István, rendezője Koltay Gábor...

Tizenkét milleniumi döntés
Népszabadság, 1999.06.25. V.Gy.