|
kritika
...Egyszóval: Morel az egész világ. A Morel fiú sóhajtásnyi betétjeiben jellegzetesen mai
helyzetekre ismerünk. A morál groteszk tükrében különös
pofák, szikrázó bohóságok villannak fel.
Összetéveszthetetlenül 1999-es capricciót látunk. Az alig
több mint félórás opus szerkezete nem egységes, a
"sztori" önmagukban hatásos, bár egymáshoz nem mindig
szervesen illeszkedő különszámokból áll, a hangvétel üde
(az első perctől az utolsóig), mert könnyed játékosság
hatja át. A műnek nem a történet a lelke...
... A Morel fiú
forgalmazási kísérlete (kedvező közönségfogadtatása)
arról tanúskodik: a kisjátékfilm igenis "piackonform"...
Morel és morál ... A történet lehet, hogy abszurd, de
végső formájában játékfilmnek azért kicsit kevés. Ezt
helyenként a bonyolított elbeszéléssel tudják ugyan
feledtetni, de nem sokáig. Maga az eseménysorozat drámai - a
lakásra és gyerekre tisztességesen összegyűjtött pénzt
tisztességtelenül ellopják, ezért önbíráskodás jön,
végül elnyeri büntetését minden rossz, jók meg úgy
sincsenek...
Ott vannak minden kilométerkőnél ... A görcsösen összehurkolódó
végtagok balettjének, a testállapotok pillanatainak
megragadása mellett így lesz a jelentésgenerálás fontos
eszköze a fotografikus tér egyéni kezelése. ...Grunwalsky objektívjának hősévé az ide-oda
pöckölt, a körülményekkel mégis dacoló bogár válik...
Test-tér ... A valóság varázsa az is, hogy ez a
film egy hisztérikus látomás, a csirkelábakon szaladgáló
kislány és a vak gyermek okos arca, hihetetlenül pontos
helyzetfelismerés a rét, ahol az operatőr végig nagyon szép
képei jóvoltából szaladnak valami boldog önfeledtségben,
miközben egy rozsdás tűzhelyen bizonyára valami magyarosan
zavaros étel, például gulyás fő a koszlott falak mellett, az
egészséges nagyfiúk tartózkodó viselkedése, az apa néma
csüggedésbe süppedt arca (azelőtt jobb volt, olcsóbb volt a
kenyér), a kilátástalanság eszméletlen, morbid szépsége,
valami a gyermeki lélek melegségéből elűzi viszolygásunkat,
és a végére már szeretjük őket, a három nyomorult gyermek
nagyon szép, kifejező arcát, a vak kislány filozofikus
megnyilvánulásait, a nevetéseiket, komolyságukat, most még
többek, mint a felnőttek, őszinték...
Egy más világ boldogsága ... "igyunk a belgákra" - mondja a
film egyik szereplője, és talán jól tesszük, ha hallgatunk
rá. Az említett húszasok közé tartozván, nekem nem jött be
igazán a szóban forgó opus, viszont azt sem mondhatnám, hogy
- Ferivel szólva - "fizikailag rosszul vagyok" tőle. Az
biztos, hogy öt éve az a csaj (film) minden belterjessége és
eXhibicionizmusa ellenére is "nagyobb hatással volt rám".
Igaz, már akkor is érdekes dolgokat takart ki a kamera elől a
Miklós, a Péter, az Attila meg a satöbbi, azt a filmet mégis
megdobta, végigvitte Klöpfler Tibor invenciózus
fényképezése...
Elvonó ... Körülbelül négyezer oldalnyi
szakirodalom foglalkozik ezzel az oroszlánnal. Először is
azzal, hogy miért beszélünk egy oroszlánról? Szemmel
láthatóan három oroszlánunk van, egy alvó, egy kicsit
acsargó, meg egy nagyon acsargó, valahonnan az ogyesszai
lépcső mellvédjéről. Hogy mégis egynek látjuk,
lényegében ideológiai meghatározottságoktól és
intellektuális színvonaltól függetlenül - ez a montázs
hatalma. Mert a montázs hatalmas erő, legyűrhetetlen gólem,
amely minduntalan visszatér, hiába győzetik le időlegesen...
A tápászkodó oroszlán
elmélkedés
... Amerika, mint alkotmányát komolyan
vevő állam-építmény, polgárainak születésüktől máshol
elképzelhetetlen szabadságot ígér, az egyén szabadságát,
annyit és akkorát, amekkorát csak a korlátok eszelős
döntögetésében kétszáz éve tökéletesedő jogrend a
polgárjogi érzékenység aktuális állása szerint megenged.
Ez a nagyon nagy szabadság egyszerűen nem
egyeztethető össze azzal, hogy az egyént, az állam
dédelgetett kedvencét egyenruhába bújtatják és elküldik
meghalni...
... A televíziók kamerái nyugatias
arcokat választanak ki az albán menekültek arctalan
tömegéből, ismert márkájú edzőcipők közelképeit
mutatják - hagy érezzen valami újat a néző, amihez hasonlót
nem érzett az egzotikus Irak, Ruanda, Szomália hasonló
tárgyú mozgókép-híradásait fogadva. Érezze meg, hogy
ezúttal tényleg lehetne fordítva is...
... Lehet-e erre a finom
különbségtételre, a rokon-kultúrájú áldozatok és
ellenségek ideájára hollywoodi forgatókönyvet írni? Be
lehet-e például vallani, meg lehet-e majd filmen mutatni, hogy
akárcsak a menekültekkel, majd a szerbekkel is összeköt
minket az a bizonyos edzőcipő-márka?...
Rambo a Balkánon ... Egy zsarnok megállításának talán
mégsem az a legrövidebb útja, ha kilőjük alóla az
országot. Marad a vak erő. A tisztán technológiai alapon
elgondolt háború azonban szükségképpen fantasztikus horror
formáját ölti: gépek harcolnak emberek ellen. Végre egy
egészen könnyű kis háborút akartunk vívni és megbombáztuk
Nándorfehérvárt, Mira nénit, Juga bácsit, Sandrát, Dragant,
Nemanját. Minden jó, ha jó a vége: estére már adásban
lesznek.
Egy tiszta háború
beszélgetés ...
Spiró: De az egy másfajta
társadalom. A 12.-13. század környékén tartanak,
megspékelve némi huszadik századi technikával, meg a
csempészettel. De másfajta életet élnek, mint a szerbek,
például. Több évszázados civilizációs különbség van
köztük. Úgyhogy rengeteg dolgot le kell tagadni a médiában:
például a konfliktus genezisét is, nemcsak a háborús
veszteségeket. Szövegben elmondják, például a CNN-en, hogy
itt pestis és mindenféle járvány lesz, mert semmi sincs,
legkevésbé víz...
... - Ehhez képest azok, amiket mi
látunk, valóban nem képek...
Grunwalsky: Nem képek, abban az
értelemben, ahogyan mi ezt a szót használjuk. Nem minőségi
okokból, hanem azért, mert tudatosan arra a számítógépen
és számítógépes játékokon felnőtt közönségre
építenek, amelyik hozzá van szokva, hogy ilyen képeket lát.
Tehát nem veszi komolyan őket. És van egy szörnyű gyanúm:
hogy a vezérkar is erősen elszámította magát a
számítógépes szimulációkat tekintve...
Makai: ... azt sem igazán tudjuk, mi
történik Jugoszláviában: ne tévesszenek meg bennünket azok
a képek sem, amelyeken azt látjuk, hogy a polgárok spontán
módon és nagy tömegekben vonulnak ki a hidakra. Az elnök
feleségének a pártja szervezi a demonstrációkat, és bizony
nem mindenki megy ki. A szerbekre nézve az egyik
legkártékonyabb fordulatnak tartom azt a jelszót, hogy
Szerbiában most 11 millió Milosevics van. Csak egy van...
A pusztulás ködképei ... Hernádi, Grunwalsky és én sok
ötletet hoztunk össze, s körülbelül 15 epizódot írtunk
meg. Közülük - kettő kivételével - azokat a jeleneteket
választottuk ki, hagytuk meg, amelyekben a Mucsi-Scherer kettős
szerepel. (Az eredeti elképzelés szerint minden epizódban
mások lettek volna a főszereplői.) Úgy képzeltem, a
főszereplő Mucsi lesz, Scherer csak másodhegedűs, de már a
második napon rájöttem, hogy ez a két gyerek két
hihetetlenül nagy bohóc, és az egész filmet rájuk kell
építeni...
... Hülyeség volt, hogy nem adták ki se
a nagydíjat, se az első filmes díjat, se a kísérleti díjat.
Három nagydíjat is ki lehetett volna adni ,mert akkor három
irányzat mellett is kiállt volna a zsűri. A 6:3-nak azonban
nem merték adni, a Simon mágust - pedig tökéletes film - nem
tartották igazán társadalminak, és Grunwalsky is letett
valamit az asztalra... A magyar filmművészetnek vége, de a
filmgyártásnak nem. A filmművészetet egyébként nagyon
helytelenül szembe szokták állítani a filmgyártással... A
film azonban film marad, akárminek nevezzük is. A hatvanas
évektől, amikortól kezdett öntudatára ébredni a magyar
film, és kezdték azt a rendezők, kritikusok, teoretikusok
művészetnek tartani, a magyar filmesek direkten-indirekten
szinte mindig arról beszéltek... , hogy a társadalmat meg
lehet javítani, épülhet egy jobb világ. Én is hittem ebben.
Még az úgynevezett rendszerváltás után is. Ez a mondanivaló
azonban ma már nem érdekel senkit...
"Öreg vagyok már, bunueli korban" ... Már a forgatókönyv írása közben
kitaláltam a film formáját. Természetesen sok mindent nem
lehetett elfelejteni: melyik az a közeg, amelynek a film
készül, mik a lehetőségek a forgalmazásra, közvetítésre.
Ám az első perctől kezdve áldokumentumfilmet szerettem volna
készíteni. Ennek különböző okai vannak. Tudtam, hgoy csak
alacsony költségvetésű produkciót lehet egy ilyen
történetből csinálni, hogy nem versenyezhetek például az
amerikai produkciókkal, így inkább olyan eszközöket akartam
használni, amik talán erényeivé válhatnak a történetnek...
... A beszélt stílus miatt a nézők azt
hihetik, hogy ez az állandó rögtönzések filmje, pedig az
általam megírt dialógusok hetvenöt százaléka
szövegpontosan ugyanúgy jelenik meg a filmben...
... Ez a film persze nem általánosan
közönségfilm, de mégis azt látom, hogy aki megnézi, azt
megérinti, függetlenül attól, hogy ez pozitív vagy negatív
reakciókban nyilvánul meg. Szerintem a film alkalmas arra, hogy
bizonyos célközönséget megérintsen, gondolok itt a
középiskolásokra, főiskolásokra és egyetemistákra, akikkel
a film kapcsán nagyon sok mindenről lehetne beszélgetni....
Keretbe feszítve ... Hegyi Barbara néhány hónapig nem
szórja a Púdert a királyi televízióban, amiként feladja
ügynöki szerepét is a Kisvárosban. Ugyanis pénzhiányra és
egyéb változásokra hivatkozva egyelőre szünetel az MTV1
népszerű műsorainak forgatása...
Mindenhova magával viszi lányát ... Otthon vagyok ebben a világban ,a
nyolcadik kerületben nőttem fel és ma is ott lakom.
Ismerősök az emberek, ismerős az utca nyelve. S ezzel a
filmmel azt akartam elérni, hogy minden valóságos legyen. A
történet, a szereplők, a helyszínek. Karsai Ferit egy
riportfilmben láttam először, amely a Fradi-szurkolókról
készült. Őt nem lehet csak is felkeresni, közvetítőkön
keresztül léptem kapcsolatba vele. Végül sikerült
találkoznunk. Először visszautasított, mondván, hogy a
közszereplés nem igazán az ő műfaja: mert mi lesz a film
után? Az ő életformája nem nyilvánosságbarát...
A kukoricás terminátor ... Nemcsak a színészek játszanak. Az
emberek többsége különböző játszmákban vesz részt, és
felvesz különféle szerepeket. Vannak olyan színészek, akik
az életben is nagy spílerek, de találkoztam már olyan
"civillel" is, aki a színészi eszközök őrületes
palettájáról válogatott. A színészek persze gyakorolják a
szakmát, ezért könnyebben tudnak bánni a saját
érzéseikkel, gesztusaikkal...
... Nem tudok jól sakkozni, de nagyon
szeretek játszani. Legfeljebb egy-két lépésre tudok előre
gondolkodni. Menet közben találom ki a lépéseket, és
iszonyatosan izgulok. Annyira felzaklat ez a játék, hogy attól
félek, egyszer a sakktábla mellett agyvérzést kapok...
Még nem a végzet asszonya (Marozsán
Erika) ... Jancsó Miklóssal nem játékfilmet
vágtam, de egy csodálatos alkotást. Az volt a címe, hogy
Budapest, zene. Az olasz tv felkérésére forgatta. Szöveg egy
sor, annyi nem volt benne, csak zene és kép. Nagyon
megkomponált volt az egész, azt hinné az ember, hogy
Jancsótól szokatlan. Meg is lepődtem, amikor vágtam, mert azt
hittem, hogy ő nagyon lezser rendező, sokat improvizál, de
ebben kőkeményen ki volt dolgozva minden apró részlet.
Szakmailag szenzációs élmény volt...
... Mernéd minősíteni a közszolgálati
televízió mai állapotát?
- Miért ne merném. Dübörög a
dilettantizmus!!! Nekünk vágóknak talán azért sikerült még
megmaradnunk, mert kell valaki, kellenek valakik, akik a
szakértelmetlenséget valahogy helyrepofozzák. Általunk még
összefésülődnek a dolgok...
... Elképesztő, hogy a harmincévesnél
fiatalabb hazai színészgenerációt már én sem ismerem. Tíz
éve alig van magyar tv-játék-gyártás. Pedig kellene.
Remélem, lesz is még.
"A szakma nem, csak a technika
változott." (Palotai Éva, vágó) ... Elolvasták a forgatókönyvet, és azt
mondták, nem értenek egyet a felfogásunkkal, de mégis
hozzájárulnak a forgatáshoz, mert segítik a fiatal
tehetségek kibontakozását. Ez a Cora-imidzs. Ettől persze nem
lett rokonszenvesebb előttem ez a kereskedelmi szisztéma,
legfeljebb kiderült: ennek működtetői is emberek, méghozzá
olyanok, akiknek köszönettel tartozom...
... Saját kis rendezvényszervező cégem
a forgalmazó, megpróbálom új ötletekkel csalogatni a
közönséget. A filmről a moziban nyolcoldalas ismertető
kiadványt kínálunk, amely játékot is tartalmaz,
nyereményekkel. Ilyen akció magyar filmet még nem kísért...
A Morel fiú esete ... Azt hiszem, "borotvaélen"
táncoltunk. Vallai kiválóan olvas fel Kornis- és
Esterházy-szövegeket. Máté kicsit komolyabb, de ő is ért az
iróniához. Nem akartunk sértőek lenni, hiszen miért is
néznénk le ezt a kort, amely a magyar történelem szerves
része, és amelyben szüleink fiatalok, mi pedig többnyire
óvódások voltunk... A filmintézettől "fél áron" kaptuk
a filmeket. Tamási Miklóssal együtt írtuk a forgatókönyvet,
a vágó pedig Kékesi Attila volt.
Életképek a 60-as, 70-es évekből (Papp
Gábor Zsigmond: Budapest retró... )
riport
... A paródia szeretetteljes volt, de az
idők zordak. A színház, mely tizenhét esztendeig a
tudományos ismeretterjesztést szolgálta, 1916-tól kezdve
filmszínházi műsorok bemutatására tér át. A tudományos
előadások délutánra szorultak, majd idővel teljesen
megszűntek. 1928-ban mentegetőzve írta az ötvenéves Pesti
Hírlap jubileumi albuma, hogy az Uránia Színház
mindazonáltal megtartotta azt az "előkelő tendenciát",
azt a "disztingvált nívót" - amelyet a tudomány diktált
számára...
Az Uránia a pesti mozik Nemzetije volt ... vajon miért nem otthon, a saját
épületeiket fotografálják a német, olasz vagy amerikai
filmesek? A magyar producer szerint főként azért nem, mert
más nagyvárosokban gyakran kevésbé készségesek a
tulajdonosok és a hatóságok a közterek átengedésében,
másrészt az ezért járó díj is magasabb...
Budapest: kamera indul! ... Jancsó Miklóssal Hegelről
vitatkoztunk, amikor odajött egy asszisztens, és azt mondta:
Varga, hozzon egy kávét nekem - meséli vállalkozóvá
válásának történetét. - Jancsó azt mondta, ne haragudjon,
de éppen beszélgetünk. Az asszisztens erre azt válaszolta, a
segédasszisztensnek nem az a dolga, hogy a rendezőt
szórakoztassa. Kiléptem a cégtől, alapítottam egy
filmstúdió gmk-t. Reklám-, oktató- és referenciafilmekre,
majd alapítványi finanszírozású dokumentumfilmekre kaptunk
megrendeléseket....
Az egysörös versek költője (Varga
Rudolf, borsodi költő és pesti filmrendező)
tudósítás
Az Agresszivitás a képernyőn -
agresszivitás a gyermekben című tanácskozáson
politikusok, pszichológusok, filmesek vesznek részt, a
vetítéseken az animációs filmművészetet szerető világ
apraja-nagyja...
... Jules Engel megismerése után
alighanem át kell írni a magyar filmanimáció történetét...
A majommese és a mennyország kulcsa ... Jó hangulatú, hibátlanul szervezett
fesztivál volt a kecskeméti, ahol sajnos nem volt meglepetés.
Hogy mi lett volna a meglepetés? Bármi. Abban a
mozgóképművészetben, melyet évről évre abszolút
értékben is kevesebb pénzzel támogatnak, amit ennek ellenére
valamennyi pénzvisszatartó kultúrhatóság, valamennyi
megrendeléstől, sőt sugárzástól is elzárkózó köz- és
kereskedelmi televízió azért nem átall évente barátságosan
hátba veregetni, senki sem várhat egy - csak neki kedves -
meglepetésre...
Innen szép győzni ... Meglehet, abban igazuk van, hogy itthon
egyelőre valóban nincs üdvös középút, de ha ez így marad,
jobb, ha elfelejtjük Cannes-t, és továbbra is nézhetik
egymás filmjeit, ha másért nem, szolidaritásból. Ha az új
generációnak lázadnia kellene valami ellen, hát itt van
rögtön ez a szemlélet...
... Az elvárt és tisztes számban
megjelenő közönség mindenesetre végig meglehetősen
kirekesztettnek érezhette magát, több okból is. Mást ne
mondjunk, a két panelbeszélgetés során a moderátorokban fel
sem merült, hogy illene legalább név szerint bemutatni
önmagukat és beszélgetőpartnereiket...
Harminc ezüst ... Az 1972-es diagnózist az idő
próféciává érlelte. A kritikus a múltba nézett, s a
jövőt pillantotta meg: a nagy reményű csikócsapat sorsát.
Aztán már reménykedni sem volt miben. Fel-felbukkantak új
tehetségek, erős, jó filmekkel - Enyedi, Xantus, később
Janisch, Szász -, de új nemzeték nem lépett porondra. Csak az
állóvízbe dobált kavicsok vetettek fodrokat, azt véltük -
balgán - a légmozgás jelének.
S most talán újra leírható a három
évtized előtti mondat: ante portas... Nemzedék a kapuk előtt.
Váratlanul, mintha az Alpokból teremten volna itt,
elefántháton...
Ante portas? ... Engem most sokkal jobban érdekel, hogy
a most húszas-harmincasok miért oly kényesen reflektívek
magukat és műveiket illetően. Iróniájukban miért oly kevés
a lélegzet, s a konzervativizmusuk szabadsághiányból vagy a
szabadság fölös többletéből fakad-e? Persze, ezt én
kérdezem, ők mást gondolnak, hát ezért beszélgettünk...
Hátulról valaki bekiáltotta, beszélgessünk minden
hónapban...
Szájtépés ... Korábban az erőteljes
érdekérvényesítés volt jellemző a filmesekre a különféle
szervezetekben, döntési folyamatokban. A mostani generáció
inkább szakmai problémáiba zárkózik. Nem lázad, nem tör
utat, nem akarja fenekestől fölforgatni a világot. Csak
ellenne magában, hagyják békén. Ez azonban azt a veszélyt
hordozza, hogy élményei pusztán a művészetből, leginkább a
filmből származnak...
Élet helyett filmélmények ... Grunwalsky azon kevés kivételesek
közé tartozik (Jancsóval együtt), akiknek véleményét
elfogadják a zöldfülű filmkészítők. Felnéznek rá, adnak
a szavára. Érdemes idézni Grunwalsky tavaly augusztusi,
Filmvilágba adott nyilatkozatát:" Meg kell szegnem azt a
mára már érthetetlen hallgatást, szinte közönyt, amivel a
szakma az új, fiatal alkotók műveit tudomásul veszi... "
... Teljes elbizonytalanodás alakult ki a
résztvevőkben, amikor arról esett szó, hogy mikor és hol
láthatók majd legközelebb a fórumon vetített produkciók.
Egyre kevesebb remény van arra, hogy a televíziós csatornák
műsorukra tűznék bármelyiket is...
Szájtépés filmszakadásig
emlékezés
... Ott álltak az üres filmgyári
nagyvetítőben, és nem szólt senki egy szót sem: nem volt
tolmács... S akkor föltűnt az ajtóban Máriássy Félix. Illés repesve üdvözölte: De jó, hogy jössz,
Félix, te tudsz vele beszélni! -
Máriássy szótlanul, lassú léptekkel odament a terem
közepén várakozó csoporthoz, körbejárta a kétméteres
vendéget, akár egy szobrot, majd ugyanazzal a ritmussal
folytatta sétáját az ajtó felé. Döbbenet. Az ajtóból egy
pillanatra visszanézett, és csak akkor válaszolt Illésnek,
imigyen: - Ha akarok! - S azzal kiment.
Erkölcs és önérzet
Népszabadság, 1999.06.04. Veress József
Pattogatott kukorica
MaNcs, 1999.06.17. -ga-
Grunwalsky Ferenc fotókiállítása
Kritika, 1999.16. Stőhr Lóránt
Pipacsok
Filmvilág, 1999/6. Tar Sándor
Cukorkékség
Filmvilág, 1999/6. Somogyi Marcell
Szergej Mihajlovics Eisenstein: Válogatott tanulmányok
Filmvilág, 1999/6. Vasák Benedek Balázs
Hollywood háborúi
Filmvilág, 1999/6. Hirsch Tibor
NATO-show
Filmvilág, 1999/6. Schubert Gusztáv
Beszélgetés háborúról, médiáról (Grunwalsky Ferenc
rendező-operatőr, Makai József újságíró, Spiró György
író, szlavista, 1999. április 28-án.)
Filmvilág, 1999/6. Mihancsik Zsófia
Beszélgetés Jancsó Miklóssal
Kritika, 1999/6.Gervai András
Gábor Péter filmrendező (Pattogatott kukorica)
MaNcs, 1999.06.17. -ga-
Hegyi Barbara senkit sem akar utánozni, csupán önmagára akar
hasonlítani
Vasárnapi Blikk, 1999.06.13. S.T.
Népszabadság, 1999/22. V.V./P.G.
Nők Lapja, 1999/22. Bus István
Médiatechnika, 1999/506. Gál Jolán
A producer a néző szeme - vallja a pályakezdő Meskó Zsolt
Népszabadság, 1999.06.15. Varsányi Gyula
Népszabadság, 1999.06.10. Pogonyi Lajos
Népszabadság, 0999.06.03. Erki Edit
Párizstól a Harlemig itt minden helyszín megtalálható
Népszabadság, 1999.06.05. Varsányi Gyula
Népszabadság, 1999.06.14. Romhányi Tamás
Nemzetközi animációs filmszemle Kecskeméten
Magyar Nemzet, 1999.06.09. (lőcsei)
Ötödik Kecskeméti Animációs Filmfesztivál
Népszabadság, 1999.06.14. Hirsch Tibor
Szájtépés filmszakadásig - Fiatal Filmesek Fóruma
MaNcs, 1999-06.10. Orosz Ágnes
Élet és Irodalom, 1999/23. Báron György
magyar ugar
Élet és Irodalom, 1999/23. Bakács Tibor Settenkedő
Vita a fiatal filmesek arculatáról
Népszabadság, 1999.06.07. Varsányi Gyula
Magyar Hírlap, 1999.06.08. Balogh Gyula
Emlékezés Máriássy Félixre
Népszabadság, 1999.06.03. Csala Károly