Báthory Erzsi Lapszemle 1999. 06. 04. - 1999. 06. 19.
kritika  elmélkedés  beszélgetés  riport  tudósítás  emlékezés  filmszakmai események, hírek 

kritika

...Egyszóval: Morel az egész világ. A Morel fiú sóhajtásnyi betétjeiben jellegzetesen mai helyzetekre ismerünk. A morál groteszk tükrében különös pofák, szikrázó bohóságok villannak fel. Összetéveszthetetlenül 1999-es capricciót látunk. Az alig több mint félórás opus szerkezete nem egységes, a "sztori" önmagukban hatásos, bár egymáshoz nem mindig szervesen illeszkedő különszámokból áll, a hangvétel üde (az első perctől az utolsóig), mert könnyed játékosság hatja át. A műnek nem a történet a lelke...

... A Morel fiú forgalmazási kísérlete (kedvező közönségfogadtatása) arról tanúskodik: a kisjátékfilm igenis "piackonform"...

Morel és morál
Népszabadság, 1999.06.04. Veress József

X

... A történet lehet, hogy abszurd, de végső formájában játékfilmnek azért kicsit kevés. Ezt helyenként a bonyolított elbeszéléssel tudják ugyan feledtetni, de nem sokáig. Maga az eseménysorozat drámai - a lakásra és gyerekre tisztességesen összegyűjtött pénzt tisztességtelenül ellopják, ezért önbíráskodás jön, végül elnyeri büntetését minden rossz, jók meg úgy sincsenek...

Ott vannak minden kilométerkőnél
Pattogatott kukorica
MaNcs, 1999.06.17. -ga-

X

... A görcsösen összehurkolódó végtagok balettjének, a testállapotok pillanatainak megragadása mellett így lesz a jelentésgenerálás fontos eszköze a fotografikus tér egyéni kezelése. ...Grunwalsky objektívjának hősévé az ide-oda pöckölt, a körülményekkel mégis dacoló bogár válik...

Test-tér
Grunwalsky Ferenc fotókiállítása
Kritika, 1999.16. Stőhr Lóránt

X

... A valóság varázsa az is, hogy ez a film egy hisztérikus látomás, a csirkelábakon szaladgáló kislány és a vak gyermek okos arca, hihetetlenül pontos helyzetfelismerés a rét, ahol az operatőr végig nagyon szép képei jóvoltából szaladnak valami boldog önfeledtségben, miközben egy rozsdás tűzhelyen bizonyára valami magyarosan zavaros étel, például gulyás fő a koszlott falak mellett, az egészséges nagyfiúk tartózkodó viselkedése, az apa néma csüggedésbe süppedt arca (azelőtt jobb volt, olcsóbb volt a kenyér), a kilátástalanság eszméletlen, morbid szépsége, valami a gyermeki lélek melegségéből elűzi viszolygásunkat, és a végére már szeretjük őket, a három nyomorult gyermek nagyon szép, kifejező arcát, a vak kislány filozofikus megnyilvánulásait, a nevetéseiket, komolyságukat, most még többek, mint a felnőttek, őszinték...

Egy más világ boldogsága
Pipacsok
Filmvilág, 1999/6. Tar Sándor

X

... "igyunk a belgákra" - mondja a film egyik szereplője, és talán jól tesszük, ha hallgatunk rá. Az említett húszasok közé tartozván, nekem nem jött be igazán a szóban forgó opus, viszont azt sem mondhatnám, hogy - Ferivel szólva - "fizikailag rosszul vagyok" tőle. Az biztos, hogy öt éve az a csaj (film) minden belterjessége és eXhibicionizmusa ellenére is "nagyobb hatással volt rám". Igaz, már akkor is érdekes dolgokat takart ki a kamera elől a Miklós, a Péter, az Attila meg a satöbbi, azt a filmet mégis megdobta, végigvitte Klöpfler Tibor invenciózus fényképezése...

Elvonó
Cukorkékség
Filmvilág, 1999/6. Somogyi Marcell

X

... Körülbelül négyezer oldalnyi szakirodalom foglalkozik ezzel az oroszlánnal. Először is azzal, hogy miért beszélünk egy oroszlánról? Szemmel láthatóan három oroszlánunk van, egy alvó, egy kicsit acsargó, meg egy nagyon acsargó, valahonnan az ogyesszai lépcső mellvédjéről. Hogy mégis egynek látjuk, lényegében ideológiai meghatározottságoktól és intellektuális színvonaltól függetlenül - ez a montázs hatalma. Mert a montázs hatalmas erő, legyűrhetetlen gólem, amely minduntalan visszatér, hiába győzetik le időlegesen...

A tápászkodó oroszlán
Szergej Mihajlovics Eisenstein: Válogatott tanulmányok
Filmvilág, 1999/6. Vasák Benedek Balázs


elmélkedés

... Amerika, mint alkotmányát komolyan vevő állam-építmény, polgárainak születésüktől máshol elképzelhetetlen szabadságot ígér, az egyén szabadságát, annyit és akkorát, amekkorát csak a korlátok eszelős döntögetésében kétszáz éve tökéletesedő jogrend a polgárjogi érzékenység aktuális állása szerint megenged. Ez a nagyon nagy szabadság egyszerűen nem egyeztethető össze azzal, hogy az egyént, az állam dédelgetett kedvencét egyenruhába bújtatják és elküldik meghalni...

... A televíziók kamerái nyugatias arcokat választanak ki az albán menekültek arctalan tömegéből, ismert márkájú edzőcipők közelképeit mutatják - hagy érezzen valami újat a néző, amihez hasonlót nem érzett az egzotikus Irak, Ruanda, Szomália hasonló tárgyú mozgókép-híradásait fogadva. Érezze meg, hogy ezúttal tényleg lehetne fordítva is...

... Lehet-e erre a finom különbségtételre, a rokon-kultúrájú áldozatok és ellenségek ideájára hollywoodi forgatókönyvet írni? Be lehet-e például vallani, meg lehet-e majd filmen mutatni, hogy akárcsak a menekültekkel, majd a szerbekkel is összeköt minket az a bizonyos edzőcipő-márka?...

Rambo a Balkánon
Hollywood háborúi
Filmvilág, 1999/6. Hirsch Tibor

X

... Egy zsarnok megállításának talán mégsem az a legrövidebb útja, ha kilőjük alóla az országot. Marad a vak erő. A tisztán technológiai alapon elgondolt háború azonban szükségképpen fantasztikus horror formáját ölti: gépek harcolnak emberek ellen. Végre egy egészen könnyű kis háborút akartunk vívni és megbombáztuk Nándorfehérvárt, Mira nénit, Juga bácsit, Sandrát, Dragant, Nemanját. Minden jó, ha jó a vége: estére már adásban lesznek.

Egy tiszta háború
NATO-show
Filmvilág, 1999/6. Schubert Gusztáv


beszélgetés ...

Spiró: De az egy másfajta társadalom. A 12.-13. század környékén tartanak, megspékelve némi huszadik századi technikával, meg a csempészettel. De másfajta életet élnek, mint a szerbek, például. Több évszázados civilizációs különbség van köztük. Úgyhogy rengeteg dolgot le kell tagadni a médiában: például a konfliktus genezisét is, nemcsak a háborús veszteségeket. Szövegben elmondják, például a CNN-en, hogy itt pestis és mindenféle járvány lesz, mert semmi sincs, legkevésbé víz...

... - Ehhez képest azok, amiket mi látunk, valóban nem képek...

Grunwalsky: Nem képek, abban az értelemben, ahogyan mi ezt a szót használjuk. Nem minőségi okokból, hanem azért, mert tudatosan arra a számítógépen és számítógépes játékokon felnőtt közönségre építenek, amelyik hozzá van szokva, hogy ilyen képeket lát. Tehát nem veszi komolyan őket. És van egy szörnyű gyanúm: hogy a vezérkar is erősen elszámította magát a számítógépes szimulációkat tekintve...

Makai: ... azt sem igazán tudjuk, mi történik Jugoszláviában: ne tévesszenek meg bennünket azok a képek sem, amelyeken azt látjuk, hogy a polgárok spontán módon és nagy tömegekben vonulnak ki a hidakra. Az elnök feleségének a pártja szervezi a demonstrációkat, és bizony nem mindenki megy ki. A szerbekre nézve az egyik legkártékonyabb fordulatnak tartom azt a jelszót, hogy Szerbiában most 11 millió Milosevics van. Csak egy van...

A pusztulás ködképei
Beszélgetés háborúról, médiáról (Grunwalsky Ferenc rendező-operatőr, Makai József újságíró, Spiró György író, szlavista, 1999. április 28-án.)
Filmvilág, 1999/6. Mihancsik Zsófia

X

... Hernádi, Grunwalsky és én sok ötletet hoztunk össze, s körülbelül 15 epizódot írtunk meg. Közülük - kettő kivételével - azokat a jeleneteket választottuk ki, hagytuk meg, amelyekben a Mucsi-Scherer kettős szerepel. (Az eredeti elképzelés szerint minden epizódban mások lettek volna a főszereplői.) Úgy képzeltem, a főszereplő Mucsi lesz, Scherer csak másodhegedűs, de már a második napon rájöttem, hogy ez a két gyerek két hihetetlenül nagy bohóc, és az egész filmet rájuk kell építeni...

... Hülyeség volt, hogy nem adták ki se a nagydíjat, se az első filmes díjat, se a kísérleti díjat. Három nagydíjat is ki lehetett volna adni ,mert akkor három irányzat mellett is kiállt volna a zsűri. A 6:3-nak azonban nem merték adni, a Simon mágust - pedig tökéletes film - nem tartották igazán társadalminak, és Grunwalsky is letett valamit az asztalra... A magyar filmművészetnek vége, de a filmgyártásnak nem. A filmművészetet egyébként nagyon helytelenül szembe szokták állítani a filmgyártással... A film azonban film marad, akárminek nevezzük is. A hatvanas évektől, amikortól kezdett öntudatára ébredni a magyar film, és kezdték azt a rendezők, kritikusok, teoretikusok művészetnek tartani, a magyar filmesek direkten-indirekten szinte mindig arról beszéltek... , hogy a társadalmat meg lehet javítani, épülhet egy jobb világ. Én is hittem ebben. Még az úgynevezett rendszerváltás után is. Ez a mondanivaló azonban ma már nem érdekel senkit...

"Öreg vagyok már, bunueli korban"
Beszélgetés Jancsó Miklóssal
Kritika, 1999/6.Gervai András

X

... Már a forgatókönyv írása közben kitaláltam a film formáját. Természetesen sok mindent nem lehetett elfelejteni: melyik az a közeg, amelynek a film készül, mik a lehetőségek a forgalmazásra, közvetítésre. Ám az első perctől kezdve áldokumentumfilmet szerettem volna készíteni. Ennek különböző okai vannak. Tudtam, hgoy csak alacsony költségvetésű produkciót lehet egy ilyen történetből csinálni, hogy nem versenyezhetek például az amerikai produkciókkal, így inkább olyan eszközöket akartam használni, amik talán erényeivé válhatnak a történetnek...

... A beszélt stílus miatt a nézők azt hihetik, hogy ez az állandó rögtönzések filmje, pedig az általam megírt dialógusok hetvenöt százaléka szövegpontosan ugyanúgy jelenik meg a filmben...

... Ez a film persze nem általánosan közönségfilm, de mégis azt látom, hogy aki megnézi, azt megérinti, függetlenül attól, hogy ez pozitív vagy negatív reakciókban nyilvánul meg. Szerintem a film alkalmas arra, hogy bizonyos célközönséget megérintsen, gondolok itt a középiskolásokra, főiskolásokra és egyetemistákra, akikkel a film kapcsán nagyon sok mindenről lehetne beszélgetni....

Keretbe feszítve
Gábor Péter filmrendező (Pattogatott kukorica)
MaNcs, 1999.06.17. -ga-

X

... Hegyi Barbara néhány hónapig nem szórja a Púdert a királyi televízióban, amiként feladja ügynöki szerepét is a Kisvárosban. Ugyanis pénzhiányra és egyéb változásokra hivatkozva egyelőre szünetel az MTV1 népszerű műsorainak forgatása...

Mindenhova magával viszi lányát
Hegyi Barbara senkit sem akar utánozni, csupán önmagára akar hasonlítani
Vasárnapi Blikk, 1999.06.13. S.T.

X

... Otthon vagyok ebben a világban ,a nyolcadik kerületben nőttem fel és ma is ott lakom. Ismerősök az emberek, ismerős az utca nyelve. S ezzel a filmmel azt akartam elérni, hogy minden valóságos legyen. A történet, a szereplők, a helyszínek. Karsai Ferit egy riportfilmben láttam először, amely a Fradi-szurkolókról készült. Őt nem lehet csak is felkeresni, közvetítőkön keresztül léptem kapcsolatba vele. Végül sikerült találkoznunk. Először visszautasított, mondván, hogy a közszereplés nem igazán az ő műfaja: mert mi lesz a film után? Az ő életformája nem nyilvánosságbarát...

A kukoricás terminátor
Népszabadság, 1999/22. V.V./P.G.

X

... Nemcsak a színészek játszanak. Az emberek többsége különböző játszmákban vesz részt, és felvesz különféle szerepeket. Vannak olyan színészek, akik az életben is nagy spílerek, de találkoztam már olyan "civillel" is, aki a színészi eszközök őrületes palettájáról válogatott. A színészek persze gyakorolják a szakmát, ezért könnyebben tudnak bánni a saját érzéseikkel, gesztusaikkal...

... Nem tudok jól sakkozni, de nagyon szeretek játszani. Legfeljebb egy-két lépésre tudok előre gondolkodni. Menet közben találom ki a lépéseket, és iszonyatosan izgulok. Annyira felzaklat ez a játék, hogy attól félek, egyszer a sakktábla mellett agyvérzést kapok...

Még nem a végzet asszonya (Marozsán Erika)
Nők Lapja, 1999/22. Bus István

X

... Jancsó Miklóssal nem játékfilmet vágtam, de egy csodálatos alkotást. Az volt a címe, hogy Budapest, zene. Az olasz tv felkérésére forgatta. Szöveg egy sor, annyi nem volt benne, csak zene és kép. Nagyon megkomponált volt az egész, azt hinné az ember, hogy Jancsótól szokatlan. Meg is lepődtem, amikor vágtam, mert azt hittem, hogy ő nagyon lezser rendező, sokat improvizál, de ebben kőkeményen ki volt dolgozva minden apró részlet. Szakmailag szenzációs élmény volt...

... Mernéd minősíteni a közszolgálati televízió mai állapotát?

- Miért ne merném. Dübörög a dilettantizmus!!! Nekünk vágóknak talán azért sikerült még megmaradnunk, mert kell valaki, kellenek valakik, akik a szakértelmetlenséget valahogy helyrepofozzák. Általunk még összefésülődnek a dolgok...

... Elképesztő, hogy a harmincévesnél fiatalabb hazai színészgenerációt már én sem ismerem. Tíz éve alig van magyar tv-játék-gyártás. Pedig kellene. Remélem, lesz is még.

"A szakma nem, csak a technika változott." (Palotai Éva, vágó)
Médiatechnika, 1999/506. Gál Jolán

X

... Elolvasták a forgatókönyvet, és azt mondták, nem értenek egyet a felfogásunkkal, de mégis hozzájárulnak a forgatáshoz, mert segítik a fiatal tehetségek kibontakozását. Ez a Cora-imidzs. Ettől persze nem lett rokonszenvesebb előttem ez a kereskedelmi szisztéma, legfeljebb kiderült: ennek működtetői is emberek, méghozzá olyanok, akiknek köszönettel tartozom...

... Saját kis rendezvényszervező cégem a forgalmazó, megpróbálom új ötletekkel csalogatni a közönséget. A filmről a moziban nyolcoldalas ismertető kiadványt kínálunk, amely játékot is tartalmaz, nyereményekkel. Ilyen akció magyar filmet még nem kísért...

A Morel fiú esete
A producer a néző szeme - vallja a pályakezdő Meskó Zsolt
Népszabadság, 1999.06.15. Varsányi Gyula

X

... Azt hiszem, "borotvaélen" táncoltunk. Vallai kiválóan olvas fel Kornis- és Esterházy-szövegeket. Máté kicsit komolyabb, de ő is ért az iróniához. Nem akartunk sértőek lenni, hiszen miért is néznénk le ezt a kort, amely a magyar történelem szerves része, és amelyben szüleink fiatalok, mi pedig többnyire óvódások voltunk... A filmintézettől "fél áron" kaptuk a filmeket. Tamási Miklóssal együtt írtuk a forgatókönyvet, a vágó pedig Kékesi Attila volt.

Életképek a 60-as, 70-es évekből (Papp Gábor Zsigmond: Budapest retró... )
Népszabadság, 1999.06.10. Pogonyi Lajos


riport

... A paródia szeretetteljes volt, de az idők zordak. A színház, mely tizenhét esztendeig a tudományos ismeretterjesztést szolgálta, 1916-tól kezdve filmszínházi műsorok bemutatására tér át. A tudományos előadások délutánra szorultak, majd idővel teljesen megszűntek. 1928-ban mentegetőzve írta az ötvenéves Pesti Hírlap jubileumi albuma, hogy az Uránia Színház mindazonáltal megtartotta azt az "előkelő tendenciát", azt a "disztingvált nívót" - amelyet a tudomány diktált számára...

Az Uránia a pesti mozik Nemzetije volt
Népszabadság, 0999.06.03. Erki Edit

X

... vajon miért nem otthon, a saját épületeiket fotografálják a német, olasz vagy amerikai filmesek? A magyar producer szerint főként azért nem, mert más nagyvárosokban gyakran kevésbé készségesek a tulajdonosok és a hatóságok a közterek átengedésében, másrészt az ezért járó díj is magasabb...

Budapest: kamera indul!
Párizstól a Harlemig itt minden helyszín megtalálható
Népszabadság, 1999.06.05. Varsányi Gyula

X

... Jancsó Miklóssal Hegelről vitatkoztunk, amikor odajött egy asszisztens, és azt mondta: Varga, hozzon egy kávét nekem - meséli vállalkozóvá válásának történetét. - Jancsó azt mondta, ne haragudjon, de éppen beszélgetünk. Az asszisztens erre azt válaszolta, a segédasszisztensnek nem az a dolga, hogy a rendezőt szórakoztassa. Kiléptem a cégtől, alapítottam egy filmstúdió gmk-t. Reklám-, oktató- és referenciafilmekre, majd alapítványi finanszírozású dokumentumfilmekre kaptunk megrendeléseket....

Az egysörös versek költője (Varga Rudolf, borsodi költő és pesti filmrendező)
Népszabadság, 1999.06.14. Romhányi Tamás


tudósítás

Az Agresszivitás a képernyőn - agresszivitás a gyermekben című tanácskozáson politikusok, pszichológusok, filmesek vesznek részt, a vetítéseken az animációs filmművészetet szerető világ apraja-nagyja...

... Jules Engel megismerése után alighanem át kell írni a magyar filmanimáció történetét...

A majommese és a mennyország kulcsa
Nemzetközi animációs filmszemle Kecskeméten
Magyar Nemzet, 1999.06.09. (lőcsei)

X

... Jó hangulatú, hibátlanul szervezett fesztivál volt a kecskeméti, ahol sajnos nem volt meglepetés. Hogy mi lett volna a meglepetés? Bármi. Abban a mozgóképművészetben, melyet évről évre abszolút értékben is kevesebb pénzzel támogatnak, amit ennek ellenére valamennyi pénzvisszatartó kultúrhatóság, valamennyi megrendeléstől, sőt sugárzástól is elzárkózó köz- és kereskedelmi televízió azért nem átall évente barátságosan hátba veregetni, senki sem várhat egy - csak neki kedves - meglepetésre...

Innen szép győzni
Ötödik Kecskeméti Animációs Filmfesztivál
Népszabadság, 1999.06.14. Hirsch Tibor

X

... Meglehet, abban igazuk van, hogy itthon egyelőre valóban nincs üdvös középút, de ha ez így marad, jobb, ha elfelejtjük Cannes-t, és továbbra is nézhetik egymás filmjeit, ha másért nem, szolidaritásból. Ha az új generációnak lázadnia kellene valami ellen, hát itt van rögtön ez a szemlélet...

... Az elvárt és tisztes számban megjelenő közönség mindenesetre végig meglehetősen kirekesztettnek érezhette magát, több okból is. Mást ne mondjunk, a két panelbeszélgetés során a moderátorokban fel sem merült, hogy illene legalább név szerint bemutatni önmagukat és beszélgetőpartnereiket...

Harminc ezüst
Szájtépés filmszakadásig - Fiatal Filmesek Fóruma
MaNcs, 1999-06.10. Orosz Ágnes

X

... Az 1972-es diagnózist az idő próféciává érlelte. A kritikus a múltba nézett, s a jövőt pillantotta meg: a nagy reményű csikócsapat sorsát. Aztán már reménykedni sem volt miben. Fel-felbukkantak új tehetségek, erős, jó filmekkel - Enyedi, Xantus, később Janisch, Szász -, de új nemzeték nem lépett porondra. Csak az állóvízbe dobált kavicsok vetettek fodrokat, azt véltük - balgán - a légmozgás jelének.

S most talán újra leírható a három évtized előtti mondat: ante portas... Nemzedék a kapuk előtt. Váratlanul, mintha az Alpokból teremten volna itt, elefántháton...

Ante portas?
Élet és Irodalom, 1999/23. Báron György

X

... Engem most sokkal jobban érdekel, hogy a most húszas-harmincasok miért oly kényesen reflektívek magukat és műveiket illetően. Iróniájukban miért oly kevés a lélegzet, s a konzervativizmusuk szabadsághiányból vagy a szabadság fölös többletéből fakad-e? Persze, ezt én kérdezem, ők mást gondolnak, hát ezért beszélgettünk... Hátulról valaki bekiáltotta, beszélgessünk minden hónapban...

Szájtépés
magyar ugar
Élet és Irodalom, 1999/23. Bakács Tibor Settenkedő

X

... Korábban az erőteljes érdekérvényesítés volt jellemző a filmesekre a különféle szervezetekben, döntési folyamatokban. A mostani generáció inkább szakmai problémáiba zárkózik. Nem lázad, nem tör utat, nem akarja fenekestől fölforgatni a világot. Csak ellenne magában, hagyják békén. Ez azonban azt a veszélyt hordozza, hogy élményei pusztán a művészetből, leginkább a filmből származnak...

Élet helyett filmélmények
Vita a fiatal filmesek arculatáról
Népszabadság, 1999.06.07. Varsányi Gyula

X

... Grunwalsky azon kevés kivételesek közé tartozik (Jancsóval együtt), akiknek véleményét elfogadják a zöldfülű filmkészítők. Felnéznek rá, adnak a szavára. Érdemes idézni Grunwalsky tavaly augusztusi, Filmvilágba adott nyilatkozatát:" Meg kell szegnem azt a mára már érthetetlen hallgatást, szinte közönyt, amivel a szakma az új, fiatal alkotók műveit tudomásul veszi... "

... Teljes elbizonytalanodás alakult ki a résztvevőkben, amikor arról esett szó, hogy mikor és hol láthatók majd legközelebb a fórumon vetített produkciók. Egyre kevesebb remény van arra, hogy a televíziós csatornák műsorukra tűznék bármelyiket is...

Szájtépés filmszakadásig
Magyar Hírlap, 1999.06.08. Balogh Gyula


emlékezés

... Ott álltak az üres filmgyári nagyvetítőben, és nem szólt senki egy szót sem: nem volt tolmács... S akkor föltűnt az ajtóban Máriássy Félix. Illés repesve üdvözölte: De jó, hogy jössz, Félix, te tudsz vele beszélni! - Máriássy szótlanul, lassú léptekkel odament a terem közepén várakozó csoporthoz, körbejárta a kétméteres vendéget, akár egy szobrot, majd ugyanazzal a ritmussal folytatta sétáját az ajtó felé. Döbbenet. Az ajtóból egy pillanatra visszanézett, és csak akkor válaszolt Illésnek, imigyen: - Ha akarok! - S azzal kiment.

Erkölcs és önérzet
Emlékezés Máriássy Félixre
Népszabadság, 1999.06.03. Csala Károly

filmszakmai események, hírek

Ezüssárkány díjat kapott Forgács Péter A dunai exodus...
Magyar Nemzet, 1999.06.03.

Okos kis fecsegők
Nők lapja, 1999/22.

Több a filmes mint a róka
Magyar Hírlap, 1999.06.07. B.Gy.

Négyszázmillió filmgyártásra
Népszabadság, 1999.06.07. V.Gy.

Vetítéssorozat és emlékkiállítás Los Angelesben
Tele Hold, 1999.06.24.

Érdeklődéssel várják a magyar írókat Franfurtban
Magyar Nemzet, 1999.06.09. (rosdy)

Animáció.
Népszabadság, 1999.06.10.

A Morel fiú
Pesti Műsor, 1999/23. K.Gy.

Gyermekálmok és diákzsűri
Rajzfilmfesztivál Kecskeméten
Magyar Nemzet, 1999.06.10.

Animációs fesztivál zajlik Kecskeméten
Metro újság, 1999.06.10. (MTI)

OFF, vagyis filmfesztivál fiataloknak
Népszabadság, 1999.06.10. D.K.M.

Győri Emil nyerte el a legjobb férfi alakítás díját...
Magyar Nemzet, 1999,05.15.

Cakó Ferencé a fődíj
Kecskeméti filmfesztivál
Magyar Nemzet, 1999.06.14.

Múltból a jövőbe
5. Kecskeméti Animációs filmfesztivál
2. Nemzetközi Animációs Játékfilm Fesztivál
Médiatechnika, 1999/5-6.

Győry Emil díja.
Népszabadság, 1999.06.15.

Az animációs filmszemle győztesei
Magyar Hírlap, 1999.06.14.

Kölcsey-filmre írtak ki pályázatot
Metro újság, 1999.06.10. (MTI)

 

hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár fórum fórum mozgóképtár linkek repertórium levelek FILMKULTÚRA '96-'98 tartalom címlap