Filmkultúra: Szemle: Lapszemle: 1999.10.22.

Báthory Erzsi	Lapszemle: 1999.10.22. - 1999.11.22.
Bemutatók - kritikák Más kritika Interjú Tanulmányok Kerekasztal-féle beszélgetés Elmélkedés Riport Tudósítás Portrék Forgatnak... Filmszakmai események és hírek

Bemutató - kritikák

Az Alkimista és a Szűz
1999, H, Eurofilm Stúdió, Magyar Televízió, Új Dialóg Stúdió
r,f: Kamondi Zoltán, o: Medvigy Gábor, z: Melis László
sz: Mariusz Bonaszewski, Ónodi Eszter, Danuta Szaflarska, Növényi Norbert, Haumann Péter, Kállai Ilona, Kovács Vanda
Forgalmazó: MOKÉP

... a modern alkimistáról már egyáltalán nem állíthatjuk teljes biztonsággal, hogy érti az évszázados szimbólumokat, a valaha egyértelmű jelképeket. Csak azt tudja, hgoy az alkímia nem más, mint egy lehetőség a gazdagodásra. Az út maga nem is érdekli, a legnemesebb fém számára csupán fizikai valójában létezik, és nem juttatja el a szellemi megvilágosodáshoz. Éppen ezért arany hamis arany, mely hat nap múlva visszaváltozik századunk termékévé, műanyaggá. Munkál benne a bizonyítási vágy is, a dicsőséget hajkurássza, ezért nem is nagyon lehet azt mondani, hogy sokkal többet akar a földi javaknál. Így tehát az egyik földi jót magától értetődően helyettesítheti egy másikkal...
... alkimistánk egy-egy aranyrögöt szorít a szemüregébe, így tehát nem látja a rögtől a bányát, továbbá jelzi, hogy itt egy potenciális vakkal állunk szemben. Mert látni már csak akkor fog, amikor megérti, hogy mit jelképeznek az események, és magára nézve kötelezőnek ismeri el azok jelentését. Sajnálatos módon ezt a vakságot csupán csak akkor fedezi fel magában, amikor fizikailag is világtalanná válik...
... E korántsem rövidre szabott idő alatt viszonylag keveset tudunk meg Zsófikáról, így szerepe már-már túlkonstruáltnak hat. De az vesse rá az első követ, aki szerint a film többi eseménye sem tűnik nagyon kitaláltnak. Ugyanis a történetben néminemű feszültségkeltő túlszerkesztettség figyelhető meg, ami vám-rév effektust eredményez. Az izgalomkeltés nyereségét ellensúlyozza a karakterek viszonylagos kidolgozatlanságából adódó veszteség. És innen egyenes út vezet a szereplők viszonyainak tisztázhatatlanságához...

A rögtől a bányát
Kamondi Zoltán: Az alkimista és a szűz
MaNcs, 1999.11.18. Vörös András

... A történet szimbólumokkal zsúfolt, kulturális utalásokban bővelkedő, de a rendező becsületére váljon, végig bíztat rá, ne akarjunk mindent megérteni, dőljünk hátra a székben élvezzük a mesét, ha egyszer mesefordulatokban nincs hiány...
... Tíz évvel ezelőtt az ilyesfajta nagyszabású énkiteljesítés talán még érdekes volt. Amíg mi barátok, ellenségek, kortársak is reménykedtünk a magunk személyes hókusz-pókuszaiban...
... Súlyos léptű filmesek abban a másfél-két évtizedben változatosan, de következetesen kötötték össze az Ügyet (ami mindig volt nekik) a vándorlással. Már itthon is milyen régen kezdődött! Utaztak a Fotográfia fotográfusai, utaztunk Jakabbal, utazott Psyché, utazott később Lenz, a filozófus, odakint közben vándorolt Bruno, bolyongott Alice a Városokban, kutakodva vezette expedícióit Herzog valamennyi alteregója, de nem volt érdektelen hely és esemény a New Orleans-i Mardi Grass, Florida, a Paradicsom, a Zóna, a Solaris bolygó, vagy Párizs, Texas, Világvége sem...
... Jön az ezredforduló, mi negyvenesek és harmincasok naponta óvodába-iskolába ráncigáljuk gyerekeinket, felelősen gondolkodunk ózonlyukról és villanyszámláról, világnézeti klubban viszont Cseh Tamással jártunk utoljára, és ami a legfontosabb, idejét sem tudjuk, hogy mikor volt képünk "Énnel" kezdeni egy mondatot...
... És akkor jön egy kortársunk, és filmet csinál arról, hogyan keresi a bölcsek kövét! Hogy mennyire fontos neki. Mennyit képes adni az életéből, hogy megtalálja. Például a szeme világát...
... Keresve a tökéletességet, mintha volna még vevő a tökéletességre. Hogy éppen ez volna a film szimbólumpoénja? A végső pillanat, amikor majd a gép forog, arany csöppen, de a Mesternek nem kell, a helyzet megváltozott...
... mégiscsak kínál valamit, amit a kritikus gonoszul irigyel az alkotótól... ... Egyvalaki közülünk még fontos magának. Ő tudja, megérdemli-e?

Bölcsészek köve
Az alkimista és a szűz
Filmvilág, 1999/11. Hirsch Tibor

... A Meteo óta nem készült ennyire speciális és erőteljes hangulatú magyar film. Nem véletlen, hogy erősen megidéződik Monory M. András filmje Kamondiét látva, hiszen a film egyik főszereplője, Maci (akit egykori olimpiai birkózónk, Növényi Norbert alakít, zseniálisan) azt a szlenget használja, amelyen a Meteóban az Eperjes Károly alakította Berlioz beszélt először. Nem állítható, hogy Az alkimista és a szűz című film néhány apróbb jelenete nem eltúlzott és a dramaturgia szempontjából nem felesleges (Maci öncsonkítása), de példákat lehetne hozni Salamon filmjéből az elhibázott jelenetekre...
... könnyebb összevetni Enyedi Ildikó alkotásával Kamondi Zoltán filmjét, mert az idei szemle két misztikus témájú alkotásáról van szó. Mindkettőben adott egy-egy mágus és antimágus, továbbá egy szerelmi szál, amely a befejezésre fontosabb lesz minden hókuszpókusznál...
... Mindenki gátlástalanul funi kezd jogos vagy vélt jussa után, az alkimista pénzhez akar jutni, Eszténa a férfit akarja, Maci a lányt...
... A múlt év filmtermésének legjobb játékfilmje Az alkimista és a szűz. A filmben megjelenik a rendező, mint tévériporter... Ezzel az önreflektív narratológiai megoldással átveszi a cinikus szerepét Szirákitól, aki a vakság állapotában nyeri el a bibliai világosságot: a fényességet a szeretet és az odaadás aranyából lehet elnyerni.

Egy alkimista útja a fényhez
Napi Magyarország, 1999.11.18. Péczely Dóra

... A pszeudo-művészfilmről. Ez olyan film, amely áll a város szélén, a szellem országútján, és stoppol. Senki nem áll meg neki, pedig szegény iszonyú mutatványokat csinál, hogy fölvegyék. Végül keres egy rejteket, és titkon letáboroz a senki földjén, a városi piac és a szellem vidéke között.
... Nagyon őszintén, minden irónia vagy fellengzősség nélkül mondom: kedves Kamondi Zoltán, ez neked is árt.

Zengeráj
(Az alkimista és a szűz)
Magyar Demokrata, 1999/47. Végh Attila

Más kritikák

... Szuggesztív színészi jelenlétével, tagbaszakadt, mégis arányos termetével, laza, könnyed járásával, fürkésző, szomorú tekintetével Andorai Péter megteremti azt az egy tömbből faragott lényt, akinek elhisszük, csodákra képes. Nemcsak és nem is elsősorban csodás mutatványokra, hanem a lelki nagyság és szabadság csodáira...
... Simon nem a hit, nem a feltámadás bajnoka, hanem az élet misztériumának, az élet kegyelmének tudója...
... Az igazi varázslat mégis a filmé, amely bámulatos, szinte gyanútlan könnyedséggel, poétikus finomsággal és szellemes iróniával érint súlyos kulturális teherrel megrakott filozófiai-teológiai kérdéseket.

Simon mágus
A hét filmje
Magyar Nemzet, 1999.10.28. Györffy Miklós

... Enyedi átértelmezi, s tulajdonképpen ellenkező előjellel újrateremti a csodatévő Péter apostol és a keresztény tanítások szerint varázslóként, mágusként, minden eretnekség atyjaként számon tartott Simon szimbolikus figuráját...
... A mindent, még a legfontosabbat, az élet és halál misztériumát is profanizáló, mutatvánnyá, vásári látványossággá, médiaeseménnyé silányító Péter - a századvég tipikus terméke - és az egyre kaotikusabb, megváltatlanabb világ ellenében Enyedi Ildikó az "eretnek" mágusban bízik. Simon tette, gesztusa költői látomás a szellem, a lélek erejéről. A hit csodájáról.

Feltámadás egyenes adásban
Simon mágus
Magyar Hírlap, 1999.10.21. Gervai András

... Felkavaróan szuggesztív, izgalmasan sejtelmes filmet készített a misztikum iránt pályája kezdetétől fogékony Enyedi Ildikó. Korábbi munkáit bizonyos értelemben akár előtanulmánynak is tekinthetjük a Simon mágus érett szintéziséhez..
... A Simon mágus példázatát a halál legyőzésének lehetőségéről finom asszociációk, beszédes utalások élénkítik... A filozófiai tartalom súlyos monológok helyett szellemes meditációkban, hangsúlyos párhuzamokban bomlik ki. Párizs, a helyszín ezúttal nem szokványos moziarcával jelenik meg előttünk, de vibrálóbb és varázslatosabb a filmképeskönyvek ünnepi atmoszférájánál. A szerkezet egységes...
... Andorai Péter játéka kimagasló értéke az alkotásnak: bonyolult személyiséget állít elénk változatos színészi eszközökkel... Máthé Tibor operatőr immár sokadik remeklésével bizonyítja: sokféle stílushoz van érzéke. Látomásos realizmusa is eredeti.

Egy mágus az ezredfordulón
Népszabadság, 1999.10.22. Veress József

... a mitologikus gyökerektől leváló történet sajnos nem fut bele valami hasonlóan tágas szemléleti mezőbe (vagy nem érkezik onnan, ami ugyanaz). A pesti káoszba csöppenő jószándékú (tehát a városi létre szocializálatlan) gyerek úgy gondolja, hogy a rendőr teheti a legtöbbet az emberekért. Fejlett kollektivizmusának romjain fog majd kihajtani saját magának a megtalálása, ami persze egyrészt túl egyszerűen szép, másrészt a boldogságos zárójelenet, melyben megtalált kedvesével túlandalogják magukat a viszontagságokon, direkt mesebeli lebegésben van tartva...
... Nem kéne bántani ezt a művet, de nem kéne nembántani sem...
... kár (habár a nagyot alakító főszereplőnek, Hujber Ferencnek minden elhiszünk), hogy nem mélyebbek azok a légzőgyökerek, amelyek ezt a filmet táplálják. Nincsenek sejtésutak a lélek, a szellem mélyrétegei felé, nem rohangál a hideg a hátunkon. Így a film túl hamar véget ér bennünk.

Hajszálgyökerek
(Közel a szerelemhez)
Magyar Demokrata, 1999/43. Végh Attila

... Szegény apukákat, anyukákat alaposan megizzasztják csemetéik a Bóbitát nézve. Apa, mi ez? Hát ez, anya? Folyton ezek a kérdések röpködtek a levegőben múltkor is a Tabán mozi vasárnap délutáni vetítésén. Nézz és álmélkodj, mondja a film...
...kezdetben vala a vers, Weöres vagy kéttucatnyi bájosan játékos, kivülről fújt költeménye. Aztán jöttek a remek színészek, Csákányi Eszter, Spolarics Andrea, Szarvas József és a többiek... Melis László kanyarított hozzá zenét hegedűvel, ütőhangszerekkel, miegymással, népies, de mégse népzene, mindegy is, hogy mi...
... Mert vannak a képek...
... Szederkényi Júlia érdeme, hogy olyan varázslatos egyszerűséggel és szépséggel tálalja ezt az álmot, hogy nem lehet nem hinni benne. Teljes biztonsággal uralja az anyagot, érezhetően megtalálta a saját stílusát, és egy pillanatra sem szédült meg, nem tért le a maga választotta ösvényről. Weöres Sándorhoz méltó könnyedséggel bűvészkedik szöveggel, zenével, képpel...
... Nincs pénz. Nincs celluloidszalag. Nincs díj a Filmszemlén. Nincs hírverés. Van egy Tabán mozi. Vannak elismerő hangok. Van egy gyerekfilm. Vannak álmok.

És ez mi?
(Szederkényi Júlia: Bóbita)
Élet és Irodalom, 1999/43. Stőhr Lóránt

... Csalog Zsolt beszél - ez a Fekete Doboz dokumentumfilmjének címe, tárgya, műfaja. A vásznon száz percen át - egy beszélő fej. Míveltebb - míveletlenebb, ahogy tetszik - körökben le szokták nézni az ilyesmit...
... Nem tudom, Csézsé arca, amit Jávor István kameráján keresztül csaknem két órán át nézek, filmszerű-é, csak azt tudom, hogy ez a szellemarc most ugyanúgy rabul ejt, mint amikor még "élőben" beszélt, szelíden, ám határozottan, hajszálpontos mondatokban, ajka körül azzal a szemérmes mosollyal, ami azt sugallta, hogy az élet szép...
... Horváth Aladár ... kevés pálinkát öntött a friss hantra, majd a butykost akkurátusan körbeadta. Rendben volt ez így. Üvegcsörgés, dögerős szilvórium a sírok között. Isten, Isten...

Csézsé
A Jó arcok sorozatból (DOKU - Csalog Zsolt beszél...)
Élet és Irodalom, 1999.11.19. Báron György

... Enyedi világában nem a csoda menti meg az embert, az ember a csoda. Az élőhalottak világa szürke, kiszáradt, jelentésnélküli világ, a mindenkori dogma ezt a földi poklot eszeli ki nekünk, az élőhalálból feltámadt ember azonban a velejéig erotikus lény. Szerelmes a kövekbe, fákba, folyókba, hidakba, városokba, általa lesznek a dolgok - és persze az emberek - többek önmaguknál...

Simon mágus
Playboy, 1999. november- Reményi József Tamás, Schubert Gusztáv rovata

... Kicsoda hát Mária"? Időnként eltűnő káprázat? Alvilági pária? Teljesen mindegy, csak annak van jelentősége, amit Karcsi, a filmtörténet talán legártalmatlanabb rendőre gondol róla. Ő pedig azt gondolja, hogy ez a Mária történetünk végén éppúgy szülheti akár az ő gyerekét is - ki tudja, kiét -, mint Biblia-béli névrokona.

Közel a szerelemhez
Playboy, 1999. november - Reményi József Tamás, Schubert Gusztáv rovata

... Lehetne mese, lehetne kalandos útifilm, lehetne független filmes ars poetica. Mindez benne van, és benne is marad. Egyszerre több és kevesebb ennél. Tolnai Szabolcs filmje hátországi tudósítás háború nélkül, vajdasági road movie akciók nélkül. Egy film a semmi közepéről, a puszta horizontról, az üres tájról és a holtidőről. Hosszúra nyúlt pillantás - zuhanás közben.
... A kezdeti tompa és melankolikus hangulatból aztán a film végére álomszerű, kicsit abszurd, lebegően sokértelmű világba jutunk. Szirénák helyett szirének, koszos tópart helyett brazil focihomok, szűk vályú helyett jamaicai tengerpart, tranzisztoros rádió helyett űrhajós szupertechnika lebeg előttünk a képek, pontosabban a képzelet messzeségében...
... nem történik benne az égvilágon semmi, csak éppen hosszú ideig megmarad a kompozíció hangulata, titkos szépsége. Hát ezeket a talált" pillanatokat hiányoltam a Nyári moziból. A film atmoszférája mégis megmarad és visszagondolva jóval egységesebbnek tűnik, mint amilyenek az egyes képsorok és jelenetek voltak...

Sem távol, sem közel
Tolnai Szabolcs: Nyári mozi, Duna Műhely, 1999, 35 mm, 75 perc
Pergő képek, 1999 okt-nov-dec. Varga Balázs

... Az Oxford Filmenciklopédia nem a filmművészet története. A kötet a filmnek mint komplex kulturális, politikai és gazdasági intézménynek a százéves történetét kívánja bemutatni... Az eredeti címben cinema history szerepel, ebből a magyar keresztségben filmenciklopédia lett. A magyar nyelvben valóban nehezen lehet érzékeltetni a cinema és a film közötti különbséget. A cinema szót nem szerencsés mechanikusan mozinak fordítani...
... Az intézményi megközelítés egységes keretet teremtett a globális összefoglalás számára...
... A kézikönyv magyar változata két fejezettel bővebb az angolnál. Az elsőben Bikácsy Gergely három részben ismerteti a magyar film történetét, a másodikban Nemes Károly foglalja össze "napjaink filmművészetét"...
... Az értékeléssel nem illik vitatkozni, én mégis szomorúan tapasztaltam, hogy Balogh Gyöngyi és Király Jenő - a korszakot jóval empatikusabban és kevésbé sommásan értékelő - műfajtörténeti kutatásainak, vagy Sándor Tibor politikatörténeti elemzéseinek eredményeit szinte egyáltalán nem használta fel Bikácsy (bár az irodalomjegyzékben szerepelnek ezek a munkák)...
... problematikusabb a Nemes Károly által írt zárófejezet, amelynek szemlélete merőben idegen a kötet koncepciójától és szerkezetétől. Nemes Károly szövegének nehezen felfejthető gondolatmenete sommásan a "posztmodern" jegyében elemzi az elmúlt néhány év filmjeit, szeszélyes logikával csapongva alkotók, nemzeti filmgyártások és témák között. Semmi sem indokolja a legfrissebb tendenciák beemelését...
... Ugyanitt kell felhívni a figyelmet egy-két csúnya elírásra is. Sass Tamás egy s-sel írja a nevét, Áts Miklós Ács Miklósnak; Szőke András filmjének pedig tudomásom szerint nem Vadhattyúk, hanem Vattatyúk a címe. Tudom, ezek csak apróságok, az olvasót azonban igencsak zavarják...
... A magyar szerkesztők bosszandó pontatlansága és figyelmetlensége dacára az Oxford Enciklopédia hiánypótló és naprakész összefoglalás...

Oxford szerint a világ
Oxford filmenciklopédia (szerk: Geoffrey Nowell-Smith), Budapest, Glória Kiadó, 1998...
Metropolis, 1999 ősz, Varga Balázs

Interjúk

... Fontos volt, hogy a Nagyika mögé, aki az abszolút minőséget, a megkérdőjelezhetetlen értékeket képviseli, és ettől olyan tragikus, hogy egy ilyen agy bomlik meg később, odategyek egy kulturális hátteret, és tárgyi világot, innen jönnek a versek, a zene, de a négykezes motívuma csak jóval később került a filmbe. Megvolt az a jelenet, ahol találkozik a két nő, aki ugyanazt a férfit szereti, és volt a kérdés, hogyan lehet ezt a bonyolult viszonyt, féltékenységet, rivalizálást, vonzódást filmen megjeleníteni. Az adott volt, hogy a Nagyika zongorázik, és mivel az Eszténa is tud zongorázni...
... Nekem nincs családom, nem élek családi életet, ezért a barátaim és a munkatársaim alkotják a családomat, ha úgy tetszik, velük élek családi életet. Az a kapcsolat, ami a Medvigyhez vagy a Melishez fűz, meg még lehet egy-két embert mondani, túl van a barátságon is. Olyan sok minden történt közöttünk, hogy már nem tudunk összeveszni vagy megharagudni egymásra. Ez már olyan kapcsolat, ami az embert a gyerekéhez vagy az anyjához fűzi, nem történhet olyan, amiért elszakadjanak egymástól...
... a magyar filmgyártásban van egyfajta hektikusság. Ugye nagyon sokat kell küzdeni a pénzért, és ha megvan, akkor többnyire azonnal el kell kezdeni forgatni, tehát nincs idő igazán felkészülni, aztán meg azonnal be kell mutatni, mert jön a szemle. Mindenki rohan az idő után és a film elől...
... Rég nem éreztem magam ilyen jól a szemlén, és mintha tényleg elkezdett volna mozogni valami, kérdés, hogy a politika mellé tud-e állni. Kicsit olyan a helyzet, mint Angliában pár évvel ezelőtt, ahol vagy két évtizedig nem létezett a művészfilm, és őrületes feszültségek, energiák halmozódtak fel... Ahhoz, hogy folyamatosan dolgozhassunk, elég lenne évente 10-12 filmnek készülnie, ami nevetségesen kevés, nem létezik, hogy erre ne legyen forrás. Dobálóznak a milliárdokkal, de ahhoz elég volna kettő, hogy itt virágzó filmgyártás legyen. Most megvolna rá a lehetőség, még itt vannak a nagy öregek, akiktől tanulni lehet, a középnemzedék, amelyik már rendelkezik szakmai tudással, tapasztalattal és a feltörekvő ifjak...
... Krúdy-írásokból szerettem volna valamit csinálni, amik Krúdy kevésbé ismert oldalát mutatták volna meg, ami kegyetlenebb, szürreálisabb, ironikusabb, vadabb, groteszkebb, feketébb, amiből még nem készült film. Gyűjtöttem a motívumokat...
... (... Enyedi Ildikóval... ) ... mintha sziámi ikrekké varrna össze minket a kritika... Tény, hogy van egyfajta közös hátterünk, műveltségünk, és ettől hasonló dolgokat veszünk észre a világból. Ugyanakkor azt gondolom, hogy mások vagyunk, ég és föld, és másképp tekintünk a filmkészítésre is. De annak örülök, hogy nagyon jól indult a moziban a Simon mágus, amit még csak két hete játszanak...

Rohanás a film elől
Kamondi Zoltán filmrendező
MaNcs, 1999.11.18. Bori Erzsébet

... működik a kasztrendszer, amibe én soha nem akartam és nem is tudtam beletartozni, ezenkívül a mostani filmemnek a realizmushoz semmi köze, hiszen ez egy szürreális mesefilm. Nem a valóságból indul ki, hanem a képzeletből...
... Az alkímia metaforáját nagyon aktuálisnak érzem, aminek a számomra több értelmezése is van. A legegyszerűbb: mindannyian aranyat akarunk csinálni, meg akarunk gazdagodni. De az alkímia nemcsak természettudományként határozta meg magát, hanem bölcseletként is, amely mindig kapcsolódott az adott kor vallási irányzatához...
... az alkímia egyik alapvető jelképe éppen a szem volt. Azt tartották, hogy a belső tisztánlátáshoz csak úgy juthatunk el, ha elveszítjük a kapcsolatot a látható világgal. Ez az elgondolás egyébként nagyon régi metaforája az emberi megtisztulásnak...
... Meggyőződésem, hogy a legkomolyabb dolgokról is csak öniróniával, szarkazmussal lehet beszélni, és nem hiszem, hogy ez a hangvétel most túlsúlyba került volna... Az Alkimistával lezártam egy számomra legalábbis nagyon fontos szakaszát az életemnek.

"Csak öniróniával, szarkazmussal"
Kamondi Zoltán új filmjéről és az aranycsinálás metaforájáról
Magyar Hírlap, 1999.11.05. Balogh Gyula

... A főiskolán nem kaptunk filmes képzést, néhány osztálytársam játszott a rendező meg operatőr szakosok vizsgafilmjeiben, de engem nem hívtak. Az eddigi filmek közül legfeljebb egy-egy jelenetre merem azt mondani, hogy azt valamennyire sikerült megoldanom, ezért is ragadok meg minden alkalmat a tanulásra...
... az Alkimistában tapasztaltam meg először, hogy milyen hihetetlen koncentrációt kíván a filmezés, és bírnod kell türelemmel, jónak kell lenned akkor is, ha tizedszerre ismételtetik veled, esőben, hóban, hideg barlangban, meleg barlangban. Arra jöttem rá, és olyan szép felfedezés volt, hogy nem igaz, amit mondanak, hogy filmen mindenki jó tud lenni, mert ha nem sikerül, legfeljebb újraveszik. De én nem úgy éreztem, nem tehetem meg, hogy miattam ismételni kelljen, amikor láttam, hogy hány embernek mennyi munkája fekszik a forgatásban...
... azt sem tudtam, hogy fogok még egyszer ugyanabban a zilált állapotba kerülni az után a furcsa vetkőzés után. Ez aztán okozott is problémát, de Segesváron nem az volt a baj. Még csak az sem, hogy iszonyú hideg volt. Kiraktak két utcatáblát, Nádor utca, Arany János utca, és ezt a helybeli román lakosság rosszul viselte... ... kivonult a lakosság a kordonok mögé, és először azt hittük, hogy kedves, kiváncsi emberek, de nem, végig üvöltöztek, hogy mit keresünk Romániában, a magyarok menjenek haza Magyarországra, és a folyamatos bekiabálások miatt háromszor-négyszer is fel kellett venni azt az amúgy is nehéz jelenetet. Végül könyörgőre fogtam, tudtam, hogy értenek magyarul, és megkértem őket, hogy engedjék befejezni a munkát, utána már ott sem vagyunk. Akkor éreztem úgy, hogy én ezt nem bírom csinálni, pedig akkor még nem is voltam végzett színésznő...
... Zsámbéki Gábor volt az osztályfőnököm. Nála nem volt olyan, hogy rostafélelem, nem azért dolgoztunk, mert féltünk, hogy kirúgnak minket, hanem magunktól, mert annyira tiszteltük a Zsámbékit... ... Első két évben sokat szenvedtem attól, hogy én voltam a "bölcsész", és tényvaló, hogy a bölcsészkar arrafelé viszi az embert, hogy többé ne tudjon úgy olvasni, mint egy gyerek, hanem belevegye az irodalomtörténetet, elkezdje bogarászni a struktúrát, az utalásokat meg a stilisztikai eszközöket, de miután helyreállt egy normális egyensúly, akkor már úgy láttam, hogy ezek igenis fontosak a színésznek, ha alkotó művésznek gondolja magát...

Törvényes szenvedély
Ónodi Eszter színésznő
MaNcs, 1999.11.18. Bori Erzsébet

... nem akarok már az a "Palika" lenni, akit addig szerettek. Ebben nincs jelentősége, hogy két utolsó filmemet, a Csak egy mozi és a Miss Arizona címűt sikertelennek tartottam, tartom ma is. Inkább önkéntelenül olyan gesztusokat tettem, amelyekkel megkönnyítettem, hogy katapultálhassak... Mindent elkövettem, hogy ne hiányozzak másoknak, és nekem se hiányozzék senki, és semmi. Fölerősödtek olyan jelenségek, amelyek korábban is taszítottak: a hazugságok, az álnokságok, a rossz stúdiótanácsok. Hozzájárult az is, hogy megszakadt a munkakapcsolatom Tóth Zsuzsával... Úgy hogy ezt a korszakot le kellett zárni...
... nem hiszem, hogy ez a tévés Dáridók kora. Másféle kínálatra is szükség volna. Igaz, a közönség ma fáradtabb, nehezebben fogadja be a kódolt üzeneteket, de kíváncsi az értelmes megközelítésekre. Azt gondolom, kódolni nem kell...
- Nem érzi úgy, hogy mára a televíziózással leértékelődött a mozgókép?
- Nem, ellenkezőleg: feltöltődött új látványelemekkel. Csak az értelem ment ki alóla... ... Ha Gárdos Péter rendezővel elkészítjük az utóbbi ötven év mindegyikéről a Showbálványt, remélem, ki fog derülni, hogy a mi felfogásunk szerint milyen volt ez a fél évszázad...
... Most megint eszembe jutott egy történet. Ugyanúgy mint régen, egyszer csak láttam a Garast egy kórházi ágyon, és elindult a fantáziám...

Csak a celluloid szaga hiányzik
- mondja a hatvanéves Sándor Pál, aki túl van az újabb tanulóéveken
Népszabadság, 1999.10.26. Varsányi Gyula

... Többek között a Hyppolit, a lakáj című film újrafeldolgozásának bemutatójára (készülök), Tóbiás szerepét játszottam benne. Ő mondta ki a legendás szót: Hippodrom!...
... Huszonöt évig voltam a Vígszínházban, és annyira beszűkült a látóköröm, hogy csak az volt fontos számomra, ami ott történt. Közönyössé váltam a sok munka, szereplés, a mindennapos verkli közben. Mi legyen? - gondoltam. Én most megkeseredett színész leszek?! Nem akarok az lenni! Kiléptem...
... kitalálhatom, hogy legyen a gyerekből agysebész, de mit ér az egész, ha szomorú agysebész lesz? Ez annak se jó, akinek majd az agyát piszkálja...
... vannak dolgok, amiket akkor kell megkapni, amikor jó. A hivatalos elismerésekről már letettem. A gyerekeim boldogsága csak kis részben függ tőlem, ők már önállóak. Harminchárom éve élek együtt a feleségemmel. Szeretném, ha ez az állapot minél tovább megmaradna...

Balázs Péter maga vágja filmjeleneteit
Legendás figurát alakít az új Hyppolit feldolgozásban...
Vasárnapi Blikk, 1999.10.24. Pogonyi Hedvig

... Engem például az idő múlásával szerezhető tapasztalat erősített meg végképp abban, hogy amit fiatal koromban afféle hályogkovács módjára elkezdtem, azt jó irányban kezdtem el...
... Világítani, esküszöm rá, fél év alatt bárkit meg lehet tanítani. A többi idő arra kell, hog megtanuljuk elemezni a megfilmesítendő anyagot, azt, ami a forgatókönyvet alkotja, és eljussunk odáig, hogy az ember képes legyen meghatározni, milyen atmoszféra, színvilág és egyebek teszik azt és éppen azt, nem mást, nem valamiféle általános eszméket befogadhatóvá a moziban ülő emberek számára. Így a feladat mindig új lesz, így nem fogom sem magamat, sem másokat ismételgetni...

Szeretnéd tudni, mit kéne csinálni?
Illés György filmoperatőr nyolcvanöt éves
Népszabadság, 1999.11.03. Csala Károly

... Édesanyám nagy mozirajongó volt. A háború előtt az egyik barátnője szervezte meg a faluban a vetítéseket. Azt mondta, ha kiragasztom a plakátokat, a hétvégén ingyen végignézhetem a filmeket. Hat-hét éves lehettem akkor. Magyar filmeket láttam édesanyám kedvenceivel - Jávor Pál, Karády Katalin, Szeleczky Zita... -, és ahogy közeledett a háború, biztosan sok német propagandafilmet is. De azok kiestek a fejemből. Kuporogtam az egyik tanteremben kifeszített fehér vászon előtt az első sorban, mgjelentek a képek, és én úgy éreztem, egy nagy ablak előtt ülök és rálátok a világra. Ez egyszerűen lenyűgözött...
... A szüleim parasztemberek voltak. Minden nyáron együtt dolgoztam apámmal a földeken. Azt mondta: tanuld meg, milyen nehéz munka ez, és menj előre, tanulj tovább!...
... A hetvenes évek elején, amikor a Szelid motorosokat játszották, édesapám egyik barátja éppen Pesten járt. Nagy sort látott, gondolta, megnézi, mit árulnak. Kiderült, hogy mozijegyet. Ott volt a plakát is, kiemelve rajta az operatőr neve. Amikor hazament Cécére, átment a szüleimhez: Imre, a te fiad ugye Amerikában van? Igen. A Laci, ugye? Igen. Láttam, vetítik egy filmjét Pesten... Kinyomozták a film címét, meg azt, hogy a Corvinban megy, béreltek egy buszt és vagy húszan feljöttek Cecéről megnézi a Szelid motorosokat. Ezt a hippi, motoros filmet. Apám később azt mondta nekem: tudod, szégyellni nem szégyelltem, de úgy láttam, hogy senkinek sem tetszett. Anyám azonnal megvédett: nekem tetszett, olyan szép tájak voltak benne!...
... Amikor Vili, vagy mondjuk a későbbi Illés-tanítvány, Koltai Lajos filmjeit nézem, egy-egy snittnél felszisszenek: ezt én is így fényképeztem volna. De ugyanez igaz az itthon élő és dolgozó kollágák munkáira is. A sokféleség ugyanabból a központból ered. S ez a központ Illés György...
... Az is Illés-hatás, hogy tanítok. "... Hozzatok létre egy alapítványt, tegyétek be a honoráriumotokat, és minden évben támogassatok egy-két fiatalt!" Nos, azóta ez így van. Ilyen ember a Papi...

Ablakban (beszélgetés Kovács László operatőrrel)
Népszabadság, 1999.42. Völgyi Vera

... Elegáns státus a vendégé. De úgy gondolom, most le kell szerződnöm. Hogy az ember kifejezze a rokonszenvét. A Radnóti Színház olyan, ahol el tudom magam képzelni. Egyetlen előadásuk sem adja alább a vállalható színvonalnál, és mind telt házzal megy...
... Magyar színész... aligha maradhat kívülálló. Egyébként, ha nem szerződök le, akkor válok igazán a magam foglyává. Akkor az életem csak arról szólna, hogy el lehet valahogy lébecolni a világban...
... megadatott a lehetőség, hogy olyan társulathoz, vagyis a Katona József Színházhoz tartozzak, amelynek már a Nemzeti Színházban, a kiválás előtt fölsejlett a fantasztikus esélye. Ez az időszak eltartott hat évig. Csak 1989-ben láttam úgy, hogy másfelé megy a színház, mint amerre indultunk... Azt a csalódást, amit a Katona okozott, máig nem dolgoztam fel, csak temetgeti az idő. De ami az Új Színházzal esett meg, soha nem fogom megemészteni. Mert az már az úgynevezett demokrációban történt...
... Egyszerűen arról van szó, hogy az ember eljut abba a korba, amikor felébred benne a paraszt, aki jól érzi magát a föld közelében. Lehet, hogy önvédelemből gondolom így, de semmi sem igaz, amit rólam terjesztenek. Engem annyira nem ismer senki, hogy az majdnem rendben van... én nem a televízió rabságában töltöm az estéimet. Se a királyi, se a kereskedelmi csatornák nem mondanak semmi éldemlegeset számomra. Mérgemben olvasok...
... Az én maradandó családi élményemet az anyai nagyapám adta, aki paraszti leszármazottként evangélikus lelkész lett, Mogyoródon szolgált lelkipásztorként. A háború után és a börtön után tanított, végül fizikai segédmunkásként fejezte be. Kisfiúként együtt éltem, sőt egy ágyban aludtam vele. Nagyon kulturált, önerejéből élő, csodálatos öregúr volt...
... ilyen családdal a hátam mögött mégis azt kell mondanom, hogy azokat az értékeket, amelyeket képviselek, nem annyira tőlük, mint a tulajdon gyerekemtől kaptam. Egy gyerek mindent tud adni, mert nem rafinált, csak ösztönösen bölcs. Már nagylány, fiatal nő, s az én neveltetésem most ér véget...
... Magyarországon még torzabb lett a mozis színészlét. Olyan "csillagok" voltak az utóbbi pár évtizedben, akik kutya módjára nyomorogtak. Ez is megérne egy misét. Nekem egyébként könnyebb volt, mert a jég hátán is megélek... azt viszont nehezen viselném el, ha azok, akiket szeretek, akikhez ragaszkodom, megsínylenék, ha olcsón adom. Elvállaltam pár munkát, aminek magam sem örülök. Penészes az a kenyér, pimpós az a bor, amelyet abból a pénzből vettem...
... Ebben a világban élek, ezt ismerem, ehhez van közöm, nem is kevés. Ennyit tudtam belőle kicsikarni.

Ritkán játszom boldog embereket
Cserhalmi Györggyel a gyökerekről, s arról, hogy nem zörög a haraszt
Népszabadság, 1999.0.22. Bogácsi Erzsébet

... Harmadév elején megtudtam, hogy el lehet menni válogatásra. Elolvastam A kutyák nem felejtenek című novellát, amiből a forgatókönyv készült. Nagyon jó volt. Borzasztóan szerettem volna eljátszani a férfifőszerepet, mert bizonyítani akartam magamnak és a körülöttem lévő embereknek, hogy mire vagyok képes színészileg és emberileg egyaránt, mert tudtam, hogy a főiskolán ez nem derült ki igazán...
... már az általános iskolában is nagyon szenvedtem, a szakmunkásképzőben és a katonaságnál úgyszintén. Ott a megaláztatásnak minden stációját végigjáratták velünk. Ha ezek az élményeim nem lettek volna, valószínűleg nem lennék színész. Ha a főiskolán boldog vagyok, lehet, h size="2">ogy nem tudom eljátszani filmen ezt a rendőrt. De mire a kamerák elé kerültem, addigra már pokolian szerettem volna mutatni magamből valami újat, azt reméltem, hogy talán, talán most sikerült valami jót csinálnom és ezt mások is meglátják...
... Akkor hasonlitottam Karcsihoz, amikor feljöttem Pestre. Azóta már megváltoztam, türelmetlenebb, sőt agresszívebb lettem. Ezért nagyon sokat segített ez a film azzal, hogy újra előhozhattam magamből a régi énemet...

Szeretni és szeretve lenni
Hujber Ferenc Salamon András filmjében
Magyar Hírlap, 1999.11.08. Bóta Gábor

... Radványi Géza felkérésére 1949-ben hoztam létre a főiskola operatőr szakát. Már a háború előtti időkből is jól ismertük egymást, az igazi barátság a Valahol Európában forgatásakor szövődött közöttünk. A megtisztelő feladat azonban sok fejtörést okozott nekem. Ugyanis akkortájt semmilyen magyar vagy külföldi szakirodalom nem volt fellelhető ebben a témakörben. Hosszú álmatlan éjszakákba tellett, míg az addigi tapasztalataimből visszakövetkeztettem az operatőroktatás módszerére. Az élet ma már azt bizonyítja, jó irányba próbáltam elindulni. Az évtizedek során kiváló szakemberek kerültek ki az iskola operatőr szakáról, öregbítve a magyar filmművészet hírnevét...
... a jelen elszomorító. A gondolatiság helyett most minden a pénz körül forog. Mások az önmegvalósításban látják a jövőjüket. Mégis azt hiszem, belátható időn belül fordulat következik be a magyar filmművészetben. Szerencsés dolognak tartom, hogy a kulturális tárca megértette a film fontosságát. Ha jól vagyok informálva, jövő nyáron már életbe lép a filmtörvény és fellendülhet a gyártás...

Tartalomhoz a formát
Találkozás Illés Györggyel
MagyarHírlap, 1999.11.06. Tölgyesi Gábor

... Xantus János: ... az ember kettéválasztja önmagát is és a munkát is. Először megteremti a munkafeltételeket, akkor utána forgat, majd megint visszavedlik producerré és megszerzi az utómunkához a pénzt, után alámerül a vágószobába, és elfelejtkezik arról, hogy mennyibe kerül egy óra vágás. De ha arról beszélünk, hogy ez egy nagyjátékfilm, ami majd mozikba kerül, akkor ott már óhatatlanul olyan pénzekről van szó, amik igénybe veszik az ember kompromisszumkészségét...
... abban, ahogy mi itt Magyarországon filmet készítünk, az a hagyomány már megvan, hogy az operatőr alkotótárs. Nagyon sok esetben, amikor vége egy felvételnek, nem csk azat kérdezi meg az operatőrtől a rendező, hogy rendben volt-e a kameramunka vagy a fény miatt nem kell-e megismételni a felvételt, hanem a szeme sarkából végig figyeli a barátját, kollégáját, hogy hogy tetszik neki a dolog vagy, hogy mit szól hozzá. Amikor megbeszélünk egy beállítást, abban az operatőr tevékenyen részt vesz, alakít rajta. Ugyanígy lehet ott még egy harmadik alkotótárs is, aki jelent esetben a producer...
... Meskó Zsolt (producer): ... Időben előbb volt meg a rendezvényszervező cégem, s mikor adósságokba keveredtem a filmmel, rá kellett jönnöm, mennyire fontos, hogy van egy másik lábam", mivel a filmem nagy támogatóinak egyike ma is több millióval tartozik... A morel fiú alapforgatókönyvét én írtam, de amikor biztos lett, hogy film készül belőle, felkértem egy írót, Pacskovszky Zsoltot, illetve a rendezőt, Xantus Jánost, hogy dolgozzuk ki a végleges változatot együtt... A módszeremet" egy angol producer tanártól tanultam és végtelenül egszerű. A forgatáson megnézem a próbát, s ha valamit másképp csinálnék, félrehívom a rendezőt, és kettesben megbeszéljük. Azért ehhez látni kellett volna a János arcát, mikor első alkalommal félrehívtam... Talán még azt is mondta, hogy ő most forgat, de azért meghallgatott. Majd leforgatta a jelenetet, úgy ahogy ő gondolta, majd látszott a hátán, hogy gondolkodik, s végül leforgatta úgy is, ahogy én mondtam. Azt hiszem, itt megtört a jég...

Az érem két oldala (beszélgetés Xantus János rendezővel és Meskó Zsolt producerrel)
Pergő képek, 1999 okt-nov-dec, Müllner Dóra

... Az a lovam is készenlétben áll, de most nem azok ülök. Az egy Törőcsik Marinak, Darvas Ivánnak és magamnak írt jutalomjáték lenne. Furcsa szerelmi történet, ami '56-ban me gszakad és a jelenben titkokkal, szembesülésekkel, félreértésekkel folytatódik. Végül is az elmúlt negyven év személyes hangú összefoglalása...

Az utolsó vágás
Makk Károllyal Bérczes László beszélget
Metropolis, 1999 ősz
(A Metropolis őszi számának főszereplője: Makk Károly - lásd alább a Tanulmányok szemléjét. size="2">)

Tanulmányok

... az igazi változás, az igazi újjászületés azáltal érte Szigligeti darabját, hogy az eredetileg semleges, bár megnevezett közegben (Kolozsvár, Telegd) játszódó cselekményt Makk a Balaton-felvidékre, a reformkori Füredre és Badacsonyba helyezte át... e helyszínek, e táj színes képei éltetik, sugározzák be derűs, idillikus fénnyel, mára szinte nosztalgikus hatást keltve. Ez olyan jellegzetes filmserű sajátosság vagy többlet, amelynek Szigligetinél nyoma sincs...
... Ha tehát a Liliomfi, a Ház a sziklák alatt (1958), a Megszállottak (1961), az Elveszett paradicsom (1962), a Szerelem (1970), a Macskajáték (1974), az Egy erkölcsös éjszaka (1977), a Két történet a félmúltból (1979), az Egymásra nézve (1982) alapján ítéljük meg Makk munkásságát, akkor már mindjárt jobban látszik, mi a vezérfonal az ő pályáján. Makk a magánélet, a magánemberi konfliktusok, az erkölcsi és lélektani kamaradrámák rendezője volt egy olyan korban, amelyben a filmrendező közéleti szerepet játszott, és reprezentatív filmjeiben közéleti kérdéseket ábrázolt...
... a Szerelemmel hasonló a helyzet, mint a Ház a sziklák alatt-tal: bármennyire kiváló művek is a filmek alapjául szolgáló novellák, a bennük szereplő alakok, helyzetek számára a filmváltozat teremtett olyan új formát, amely egyben "végsőnek" és tökéletesnek tűnik...
... Az Egy erkölcsös éjszaka ... bizonyos értelemben nem más, mint annak a nagyközönségnek szóló, szórakoztató-andalító mozi, amely ekkoriban már végképp kiábrándult az ötvenes-hatvanas évek áramvonalas modernségéből, és a "retró-divat" jegyében nosztalgiát érzett a századelő, a szecesszió, a boldog békeidők iránt...
... e filmjeiben Makk is a női lélek filmes ábrázolásának nagy művésze lett...
... Míg Galgóczi regénye elsősorban Szalánczky Éva politikai és erkölcsi elkötelezettségét ábrázolja, és ehhez képest a homoszexuális szerelmi szál alárendelt szerepű, az Egymásra nézve Éva érzelmi-szexuális kiszolgáltatottságára és magányára koncentrál...
... A kortárs magyar irodalom... a kilencvenes években már valami egészen mást jelent, mint amit Déry, Örkény, Sarkadi, Galgóczi és társaik jelentettek Makknak és a magyar filmnek, úgyhogy az a történet, amely a negyvenes-ötvenes évek fordulóján többek között a Liliomfival - és az Úri murival, a Rokonokkal, a Körhintával, valamint más jeles irodalmi művek filmváltozataival - kezdődött a magyar filmművészetben, a nyolcvanas évek idején az ebben a vonatkozásban sokatmondó című Az utolsó kézirattal - és a Hajnali háztetőkkel (Ottlik), a Felhőjátékkal (Déry), a Kiáltás és kiáltással (Hernádi Gyula) stb. - alighanem visszavonhatatlanul véget ért.

A Liliomfitól az Utolsó kéziratig
Metropolis, 1999 ősz, Györffy Miklós

... pályáját gyakran évtizedek alapján szakaszolja a magyar filmkritika, arra hivatkozva, hogy mindegyik korszakból kiemelhető legalább egy filmtörténeti kulcsfilmje...
... érdekesebb most az a tény, hogy az életmű alakulását filmtörténeti korszakokhoz rendelő szemléletnek pontosan a hatvanas évek a gyenge pontja. A Megszállottak (1961) és a Szerelem (1970) közötti kilenc évben, a magyar filmtörténet mágikus korszakában készült Makk-filmek szinte teljesen kimaradnak belőle. Úgy tűnik tehát, hogy ez a két kulcsfilm egy konkrét filmtörténeti korszakot határol, és nem az életmű egy szakaszát keretezi. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a Megszállottak nyitja, a Szerelem pedig zárja a "hatvanas éveket"... Makk életművében éppen az az évtized sikkad el, ami a magyar filmtörténeti kánonban (már ha egyáltalán használhatunk ilyen bűvös, nagy szavakat) a legmagasabb helyre kerül...
... Az alcímben szereplő "titkos trilógia" kifejezés ... magyarázatra szorul. Titkos, mert nem felfedezett, de legalábbis ritkán emlegetett alkotások ezek. A párhuzamos, együttes elemzés mellett pedig az szól, hogy e három film sok szempontból határozottan összetartozik, egymást erősíti, értelmezi, hasonló problémákat vet fel, és stílusukban is igen sok a közös vonás. Trilógiának először Jancsó Miklós nevezte őket...
... Mindhárom film hőse különleges egyéniség, kilóg a sorból, egyikük sem átlagos figura. Tehetséges emberek, akik összeütköznek a környezetükkel és saját magukkal. Dinamikus, tevékeny hősök, akiknek lendülete, energiája félresiklik, kifullad...
... A három filmben a cselekményt mozgató konfliktus társadalmi vonatkozása egyre csökken, intenzitása, végletessége azonban egyre növekszik. A trilógia a következetes elvonatkoztatás irányába halad. Az Utolsó előtti ember már határozottan tételdrámákra emlékeztető etikai dilemmát tárgyal. Ennek megfelelően a sztori középpontjában álló határhelyzetben minden végletes: az érzelmek, a reakciók, a döntések, a vonzások és a választások. Senki sem hajlik, csak törik, ezek a hősök mintha nem is ismernék a kompromisszumot...
... Férfiak világát látjuk mindhárom filmben, a nők inkább csak mellékszereplők a hősök küzdelmeiben... ... A zaklatott, impulzív férfiak mellé a korban hozzájuk illő nők helyett naiv, ifjú lánykák állnak...
... Megtanulni veszíteni, elfogadni az odaadást, sőt, adott esetben az áldozatot: más-más módon, de mindhárom film ezt a kérdést körvonalazza. A válságba, szélsőséges helyzetbe került főhős megmentésének, a félresiklott tehetség megóvásának motívuma mindegyik filmben komoly hangsúlyt kap. Egy másik ember figyelme, odaadása, ígérete jelenti talán az utolsó esélyt ezeknek a hősöknek a számára... ... Ebben a szokatlanul kiélezett helyzetekre épülő trilógiában mindegyik filmnek már a nyitánya hangsúlyos, erős, drámai. Szaggatott, lüktető atmoszférájú jelenetek, mindegyikben valamilyen hiány manifesztálódik... ... mindegyik filmben nélkülözhetetlen a Másik - a dráma, a feszültség mindig megoszlik vagy két ember, vagy pedig a főhős és a környezete között...
... A Megszállottak, az Elveszett paradicsom és az Utolsó előtti ember talán társtalan a korszak magyar filmjeivel összevetve, ám igen erősen illeszkedik Makk rafináltan rétegzett életművébe...
... Makk a kelet-európai filmek politizáló attitűdje és a modernizmus Antonioni és Resnais által fémjelzett ága között próbált átjárást teremteni. Ez a kettős kapcsolódás mindkét hagyományból kiemeli trilógiáját, és külön helyet biztosít számára a hatvanas évek elejének átalakuló, pre-újhullámos magyar filmjei között.

Kivételes emberek
Metropolis, 1999 ősz, Varga Balázs

... A Szerelem nem korszakalkotó, hanem korszakváltó mű. A hatvanas évek társadalmi analízisei után és a hetvenes évek "esztéticizmusa" között, az előbbi hagyományát folytatva, az utóbbi sokszor kárhoztatott "formalizmusát" előlegezve tartozik mindkét korszakhoz, illetve egyikhez sem...
... egyrészt folytatni tudta a magyar film progresszív társadalmi elkötelezettségét: a politikai üldöztetést szenvedők sorsáról mesélt...
... másrészt... az emberi természetről emelt örökérvényű történetet a megidézett történelmi korszak talapzatára...
... nem a korszakot nézi belülről, hanem az embert, akinek ez a korszak jutott...

Miért szép?
Metropolis, 1999 ősz, Gelencsér Gábor

Makk Károly filmo- és bibliográfia
Metropolis, 1999 ősz

Kerekasztal-féle beszélgetés

Szomjas György:... A törvény koncepciója egyébként készen áll, de megvalósításához elsősorban igen komoly politikai szándék szükségeltetik. Ugyanígy a filmjogok rendezéséhez is, amin évek óta huzakodnak bizonyos intézmények...
Miskolczi Péter: ... egyszerűen alulfinanszírozott a filmgyártás. Amíg az Alapítványba közel tíz év óta ugyanakkora pénz kerül be - e pillanatban az induló összeg huszonöt százaléka -, akkor számomra egyértelmű, hogy ez a baj... Egyrészt félelmetes szakmai-pénzügyi tartozások halmozódtak fel. Nem jut pénz a fejlesztésekre... Ugyanakkor ... beindítanak produkciókat fél- vagy negyedköltségvetéssel, amit én sosem mernék. Folyamatosan pusztul, amit magyar filmgyártásnak nevezünk...
Pacskovszky József: ... A filmkészítéshez alapvetően mi kell? Rendező, pénz, és egy jól működő struktúra...
Tóth Erzsébet: ... Remélem, nem bajbiztosnak vagy csődbiztosnak jöttem... Programom egyik legfontosabb eleme a filmtörvény végigvitele. Ami a szakmai munkát illeti, az Alapítvány lényegében már elkészített egy koncepciót, bár az biztos, hogy ennek szövegezése és költségvetési vitája áthúzódik a 2000-es évre... A filmjogoknak állami kézben kell maradniuk, valamint hogy a kül- és belföldi forgalmazási jogokat szerencsésebb volna egy kézbe letenni... ... olyan források megteremtésén kell inkább fáradozni, amelyek nincsenek kitéve az ilyen alkuknak, hanem folyamatosan befolynak, illetve mindenféle piackonform eszköz által jelen vannak.

Helyzet van
Beszéletés a filmszakmáról
Filmvilág, 1999/11. Muhi Klára

Elmélkedés

... mindig ment egy tévé (némán) a szobában. (Hogy mindig legyen egy másik kép a képben). Mindenki azt hitte, mániákus tévéműsornéző vagyok. Állandóan tévét nézek. Csak éppen sohasem figyeltem, miről beszélnek, milyen műsor megy éppen. Akkoriban tanultam a film (a kép, a falra vetített arcok titkainak) művészetét. A néma tévékészülék képek özönével lukasztotta ki a szobát. Sok év kellett, amíg elkezdtem valóban nézni, mi is a televízió? Hogy mit tud ő maga?...
... amíg sokan közszolgálatilag "neveltek" - addig az ipar otromba módon mint egy kártyás, aki részegen keveri a lapokat, besöpri a pénzt, aztán magabiztosan lenyúlja még a nőt is, szóval a filmipar telibe támadta az érzékek tudatalattiját, és mire a néző magához térhetett volna, akkorra már nézés közben a kelleténél több hamburgert, popcornt evett, kólát ivott, és kellemes érzés járta át, majdhogynem élvezett...

Az a bizonyos kép ott a falon...
Tévé a romokban
Filmvilág, 1999/11. Grunwalsky Ferenc

Riportok

... örül, hogy filmbeli partnerei között az amerikai Tony Goldwyn vagy Scarlett Johansson mellett megismerheti Bánfalvi Ágnest, Galkó Balázst és Seress Zoltánt is. Ám nemcsak ők képviselik az amerikai-magyar koprodukció hazai közreműködőit, mert az operatőr Ragályi Elemér, a jelmeztervező pedig Pásztor Bea lesz... A munka nyitánya tegnap volt a Duna Plazában... forgatnak a szentendrei skanzenben, a Keleti pályaudvaron és a pesti utcákon, Gárdos Éva rendező-forgatókönyvíró irányításával...

Kinski magyar nyelvleckéje
Népszabadság, 1999.11.01. V.Gy.

Marozsán Erika Seresst énekel
A Szomorú vasárnap főszereplőjeként utazta be Németországot
Vasárnapi Blikk, 1999.10.31. S.T.

... Tíz gép és két mozigépész, természetesen számítógépek előtt, kezükben adóvevőkkel. Hamarosan kezdődik a vetítés a Lurdy Ház tíz termének valamelyikében...
... A hagyományos mozi gépésze az első tekercs elindítása után általában elkezdi csévélni a következő tekercset vagy - ahogy a Cirkóban is - kezdi a másik filmet. Mivel egy tekercs húszperces, húszpercenként feltétlenül a gép mellé kell állni, hiszen a megfelelő pillanatban - a film jobb felső sarkában feltűnő váltójelre - kell indítani a második gépet. Egy előadás alatt ezt minimum ötször meg kell tenni, s közben nem árt kipillantani a vászonra sem. Előfordult már ugyanis, hogy rosszul ragasztott film érkezett, így a nézők két fél képet láttak vagy éppen a felirat és a történet között tíz perc volt a különbség...

Mozicsinálók (így és úgy)
A gépész néha fél napot dolgozik a filmen vetítés előtt
Népszabadság, 1999.10.28. Bajnai Zsolt

... tartani lehetett attól, hogy az ottani közönség számára idegenül hat a sajátosan közép-európai családregény, amely egy magyar família hányatott történetét beszéli el az 1800-as évek végétől az 1960-as évek második feléig. Jó néhány hazai színész is szerepel a filmben, így Törőcsik Mari, Fullajtár Andrea, Gálffi László, Bubik István, Halász Péter, Máté Gábor és mások. Az európai premierre január 19-én kerül sor Münchenben...

Szabó István új filmje Torontóban már siker
A napfény íze, a világsztár Ralph Fiennesszel nálunk január végétől látható
Vasárnapi Blikk, 1999.10.24. K.L.

Skorpiók tanyáztak Koncz szomszédságában
Könyv jelenik meg Rejtő Jenő rejtélyes életéről
Blikk, 1999.11.13. E.É.

... A stúdióvezető és a gazdasági igazgató tragikus hirtelenséggel elhunyt, az új vezetőséget pedig csak idén nyáron nevezte ki a tulajdonos ÁPV Rt. illetékese. Kántor László kegyeleti okokra hivatkozva kérdésünkre sem kívánt a stúdió csődjéről, adósságáról beszélni. Annyit árult el, hogy nyár óra rendbe tették az állami intézmény gazdasági ügyeit...
... hű szeretne maradni a legendás elődök hagyományaihoz, de korszerűbbé teszi a stúdió struktúráját, hogy piacorientáltabb legyen a működés és a készülő filmek menedzselése... Legelső munkájuk ... Sopsits Árpád Torzók című filmje önéletrajzi ihletésű történet...

Újjáéled a Budapest Filmstúdió
Évente legalább háromféle játékfilmet kívánnak készíteni
Népszabadság, 1999.11.15. S.B.P.

Tudósítások

A budapesti Benczúrban három napon át, november 16-tól 18-ig tanácskoznak a kelet-közép-európai filmszakma képviselői. Az év végi tapasztalatcsere célja, ahogy a technikai értelemben szélsebesen fejlődő, változó művészeti ág, a film szembenézzen a gondokkal, amelyek éppen az olykor szédületes tempóban bekövetkező változásokból adódnak...

Multiplexláz után
Mozisok eszmecseréje
Napi Magyarország, 1999.11.09. P.Z.

... A Magyar Filmintézet körúti Örökmozgó Filmm size="2" face="Arial">úzeumában Komár Erzsébet szerkesztő mutatta be a Filmtörténeti CD-ROM-sorozat új darabját... nem túlzás, hogy a magyar film legmozgalmasabb, legtöbb értéket felmutató időszakát tárja elénk...
... Nyolcezer személyiség filmográfiáját, 766 magyar, 728 angol életrajzot, mintegy 600 cég adatait tudhatja meg a kutató vagy az érdeklődő. Szócikkek, életrajzok, bibliográfiai adatok, bőséggel illusztrált fogalommagyarázatok együttese segíti a tájékozódást...

Filmtörténeti CD-ROM sorozat
A legizgalmasabb időszak anyagai
Napi Magyarország, 1999.11.05. P.Z.

Let's get a taco!
Mexikói filmhét az Örökmozgóban
MaNcs, 1999.11.11.- sissita-

Járjunk danzónt!
Napi Magyarország, 1999.11.11. - Péczely Dóra

... A Cirkó-Gejzír filmszínházban most például huszonegy darab olyan svájci film lesz, amelyek mindegyike így vagy úgy, de Magyarországról szól. Ilyen nincs, bár ismerünk olyan országokat, melyeknek összesen nincs huszonegy filmjük, ami bármiről szólna. Ráadásul még időben is vagyunk: a díszszemle nemzetünk ünnepén indul, és egy hétnél is tovább tart...

Hát a csónak hogy megyen?
Kereszteződések - Magyarország új svájci filmeken
MaNcs, 1999/42. - gessler-

... november 13-tól 18-ig egyfolytában nézhetjük őket az Örökmozgó filmszínházban...
...holland filmeken kívül három igazi flamand kistestvér is szerepel majd... témája nem lehet a holland hegyvidék, mi lenne hát más, mint a szerelem, az élet és halál, amelyek közül valamelyik előbb-utóbb lekaszál, ahogy a klasszikus mondja, mégpedig rendesen, flamandosan...

Film hátán film
MaNcs, 1999/45. Mme Sless

A mágusfilm kulisszatitkai
Közönségtalálkozó a Művészben (Enyedi Ildikó, Máthé Tibor, Nagy Mari és Miskolczi Péter találkozott a közönséggel a Simon mágus vetítése után)
Népszabadság, 1999.11.11. munkatársunktól

Fiatalok OFFenzivája a mozikban
Népszabadság, 1999.11.11. Bognár Ákos

A mindig "más" filmek fesztiválja
Oberhauseni visszatekintés a BBS-ben
Magyar Hírlap, 1999.11.12.

Érintő - kevés ötlettel
Diákfilmszemle Piliscsabán
Magyar Nemzet, 1999.11.15. (kálmán)

... A kosz miatt forgattam Budapesten - mondta a svájci filmsorozat nyitóestjén Pascal Walder elsőfilmes rendező, olyan ártatlan, tágra nyilt szemmel, ahogy csak egy tisztaságban és pedantériában felcseperedett svájci tud a koszra vágyakozni...

Patina
Élet és Irodalom, 1999.11.05. Báron György

Portrék

Papi
(A Jó arcok sorozatból)
Élet és Irodalom, 1999/45. Báron György

A közeli a legfontosabb
Illés György ma nyolcvanöt éves
Magyar Nemzet, 1999.11.02. (róna)

Körhintánk örök sztárja
Törőcsik Mari
Magyar Hírlap, 1999./43. Sz.Á.

Forgatnak

... Surányi András új filmjének egyik jelenetét forgatják. Mészöly Miklós Film című kisregényét filmesítik meg... A magyar film régi tradíciója, hogy a nagy színészeket - mint például Páger Antalt, Feleki Kamillt - idős korukban 'újra felfedezték' a rendezők, ahogy most Darvas Ivánt...
Az elmúlás Filmje
Magyar Hírlap, 1999.11.15. Balogh Gyula

... e héten kezdődött újra a Werckmeister harmóniák tavasszal leállt forgatása. A 350 millió forintos költségvetésű, német-magyar-francia koprodukciót az Európa Tanács filmalapja, az Eurimages támogatja. Az ellenállás melankóliája című Krasznahorkai László-regényből készülő kisvárosi apokalipszis főbb szereplői a német Lars Rudolph és Peter Fitz, Pécsi Ildikó, Lázár Kati, Derzsi János és Dzsoko Roszics. A következő 25 napon Ukrajnában, Romániában, Baján, Tatabányán és Oroszlányban forgatnak, a film operatőre Medvigy Gábor, executive producere Vágvölgyi B. András, a MaNcs volt főszerkesztője... az alkotók szándéka szerint 2000 májusában Cannes-ban lesz az ősbemutató.
Tarr újra forgat
MaNcs, 1999.45.

Európa Expressz: sorozat készül
Blikk, 1999.11.15.

... A hétéves halásztelki lány, Szabó Klaudia alakítja az Amerikai rapszódia című Vajna-filmben a kisgyermek Máriát...
Szerencsés Klaudia
Mai Nap, 1999.11.12. Tisler Anna

Filmszakmai események, hírek

Az út című film, Moldoványi Ferenc alkotása kapta meg a texasi Flagstaffben a Worldfest Theatrical Features ezüstdíját...
Magyar Nemzet, 1999.11.17.

Rövidfilmek... oberhauseni rövidfilmfesztivál díjnyertes alkotásaiból a BBS Toldi moziban
Magyar Nemzet, 1999.11.13.

Spanyol filmnapok Budapesten (a Művész moziban)
Magyar Nemzet, 1999.11.13.

Magyar filmek Cottbusban
Magyar Hírlap, 1999.11.01.

Illés György nyolcvanöt éves
Magyar Nemzet, 1999.11.01.

Nastassja Kinski (...Budapesten forgat)
Magyar Nemzet, 1999.11.01.

A Budapest Filmstúdió tervei
Magyar Hírlap, 1999.11.01. T.G.

Enyedi Ildikó Simon mágus című filmje ... a Római Magyar Akadémián is nagy sikert aratott...
Magyar Nemzet, 1999.10.30.

Az I. nemzetközi ökumenikus filmszemle alkotói díját Dér András rendező kapta. Elismerésben részesült még Elek Judit Egy szabad ember, Dénes Gábor Szivárványos tütücsillag, Mohi Sándor Gyöngyökkel gyökereztél és Stephen Teewen Carl King című filmje...
Átadták az Ökumenikus Filmszemle díjait
Magyar Nemzet, 1999.10.21.

Magyar művészetért díjat kapott Cserhalmi György (színművészet), Sára Sándor (filmművészet), Kocsár Miklós (zeneművészet)..., Lajkó Félix (zeneművészet)...
Népszabadság, 1999.10.21.

Magyar filmben ajánlottak főszerepet Novák Angélának, a Capella nevű belvárosi szórakozóhely sztárjának - jelentette az Atlantic sajtóiroda...
A transzvesztita átváltozása
Népszabadság, 1999.10.21.

Szabó István az Európai Filmdíj jelöltjei között...
Magyar Nemzet, 1999.11.05.

Elismerő oklevelet adományozott Hámori József, a nemzeti kulturális örökség minisztere Illés György kétszeres Kossuth-díjas operatőrnek...
Magyar Nemzet, 1999.11.04.

Kié a Csinibaba című sikerfilm haszna?
Márton Gyula a bevétel öt százalékát követeli
Magyar Nemzet, 1999.11.04. (nánási)

MozgóKépTár hatkötetes CD-ROM-sorozaton
Magyar Nemzet, 1999.11.06. (f.m.)

Új filmes CD-ROM
Népszabadság, 1999.11.05. V.GY.

Révész Miklósnak, a Mafilm nyugalmazott igazgatójának hamvasztás utáni búcsúztatóját november 11-én 11 órakor tartják a Farkasréti temető Makovecz-termében...
Népszabadság, 1999.11.09.

Új multiplexek (Campona és West End... )
Népszabadság, 1999.11.04.

Londonban mi állunk a középpontban (Hungary in Focus programsorozat)
Metro, 1999.11.08.

Nemzetközi filmszemlék Szolnokon
Magyar Hírlap, 1999.11.08.

Őszi filmhét kezdődött Tatabányán...
Népszabadság, 1999.11.16.

Magyar filmek a bécsi zsidó filmhét műsorán (Utószezon, Jób lázadása, Franciska vasárnapja, Apa, Az örvény, Osztálysorsjegy..)
Népszabadság, 1999.11.12. Szászi Júlia