Domina Rozália Remekek és remake-ek


36 KByte

Ez év márciusában jelentették be, hogy az RTL Klub támogatásával két régi magyar sikerfilmet - a Hyppolit, a lakájt és a Meseautót - remake-elnek. A Hyppolitot azóta már forgatják, a bemutató ez év decemberére várható, a Meseautó forgatása pedig szeptember közepén kezdődik és 2000. októberében mutatják majd be. Az első film gyártója az Európa 2000 Kft., a másodiké pedig az Európa 2000 Kft. és a Magic Media közös vállalkozásaként létrejött Mese Art.

A márciusi bejelentés óta gyakran olvashatjuk, hallhatjuk a "remake" szót, talán mégsem fölösleges tisztázni pontos jelentését. A filmszakmában azt a módszert nevezik így, amikor egy adott filmet "újracsinálnak", vagyis annak forgatókönyvét aktualizálják, esetleg más aspektusból közelítik meg a témát, vagy egyszerűen más szereplőkkel, más helyszínen, gyakran más országban készítik el ugyanazt. A remake nem sokkal fiatalabb magánál a filmnél, a lehető legaktuálisabb példa erre, hogy az 1934-es magyar Meseautó sikerén felbuzdulva alig egy évvel később elkészült a brit remake. Hogy a magyar filmek külföldi újraforgatásánál maradjunk, Jancsó Miklós például felkérést kapott Amerikából, hogy készítse el Szegénylegények című filmjének ottani változatát. A dologból nem lett semmi, de Vajda László Péntek Rézi (1938) és Magdát kicsapják (1937) filmjeit újraforgatta Vittorio de Sica. Az sem ritka, hogy valaki saját filmjét ismételi meg, így tett Székely István a Lila ákáccal, melynek 1934-es eredetijét 40 évvel később maga forgatta újra.

Nincs új a nap alatt, hiszen a celluloidnak még híre-hamva sem volt, amikor már létezett remake az irodalomban, csak nem így hívták, hanem egy téma újrafeldolgozásának. Klasszikus példát hozva: Faust alakja sem Goethe fejében született meg, először az angol Christopher Marlowe írt róla a tizenhetedik század elején, ráadásul a tizenötödik századból származó feljegyzések tanúsítják, hogy Georg Faust létező személy volt. A film megszületése tehát csupán egy plusz médiummal bővítette a vándormotívumok és témák születési és visszatérési területét. Ha az adott ötletet vagy történetet átveheti az irodalom az irodalomból, a film az irodalomból, netán az irodalom a filmből, miért is tartózkodna a film a filmtől?

Király Jenő filmesztéta szerint a remake tulajdonképpen a film sikerének fokmérője. Gyakran megtörténik, hogy egy-egy film alapötletét újra felhasználják, vagyis az elsőhöz hasonlót csinálnak, ez a rejtőzködő ismétlés. Ehhez elég, ha az eredeti alkotás a sikernek az ígéretét magában hordozza. A sikeresebb filmeknél szinte szabályszerű, hogy előbb-utóbb elkészül a folytatásuk, sőt némelyikből sorozatot gyártanak. Ha egy filmet újraforgatnak, az azt mutatja, hogy a filmkultúra klasszikusnak tartja a művet. A remake, vagyis az alapsiker megismétlése a színház felé viszi vissza a filmkultúrát. A jelenséget úgy is felfoghatjuk, hogy a remake esetében a filmmédium narcisztikusan viszonyul önmagához azáltal, hogy a klasszicitást önmagában találja meg, így a filmszakma önbizalma akár a remake-ek számán is felmérhető. Ez persze gyakran érvényes egy irodalmi mű több filmi adaptációja esetében is, hiszen a filmek itt is hatnak egymásra.

A második magyar hangosfilmet, a Hyppolitot 1931-ben mutatták be. A film többek között Székely István rendezésének és a főszereplők, Jávor Pál, Csortos Gyula, Kabos Gyula és Erdélyi Mici parádés játékának köszönhetően akkora sikert aratott, hogy a két világháború közötti magyar filmgyártás arra törekedett, hogy utolérje azt. Az Úrhatnám polgárból kölcsönvett leegyszerűsített moliére-i mesét a budapesti - pontosabban az óbudai - környezettel színesítették az írók, Zágon István és Nóti Károly. A filmet magyar-német koprodukcióban gyártották, és egyúttal elkészítették német nyelvű változatát is "Er und sein Diener" címmel - ez azonban megbukott.

Vitéz Miklós drámaíró ötlete alapján Vadnai László írta az 1934-ben bemutatott Meseautó forgatókönyvét, mely a sikeres kispolgári vígjátékot a hollywoodi karrierfilmek szen-timentalizmusával keverte. A zenét, az azóta örökzölddé lett Meseautó-slágert Márkus Alfréd szerezte. A közönség hagyta, hogy Gaál Béla rendezésében a főszereplők, vagyis az alig 19 éves Perczel Zita, Kabos Gyula, a Hyppolit óta elmaradhatatlan sztár és Törzs Jenő, az ünnepelt színész, elhitessék vele, hogy a vezérigazgatóvá modernizált mesebeli herceg kalandja Hamupipőkével ma is megeshet.

Évekkel ezelőtt Kabay Barna, a nyolcvanas évek óta Németországban alkotó filmrendező és a szintén rendező Gyöngyössy Bence (jelenleg az RTL Klub programigazgatója) fejében született meg az ötlet, hogy régi magyar filmeket kellene újraforgatni. A választás azért e két sikerfilmre esett, mert Kabay Barna szerint a Hyppolitnak ma is van aktuális társadalmi mondanivalója. A Meseautóban feszegetett pénz-problematikánál pedig mi sem időszerűbb manapság, véli Sas Tamás, az utóbbi film rendezője. Cirka egy éve született meg mindkét új film első forgatókönyv-változata - melyek végleges címéről még nem döntöttek -, mégis Nógrádi Gábor más felfogású változatát használják fel a Hyppolitban. A Meseautó készítőinek pedig rá kellett ébredniük, hogy filmjük akkor lehet sikeres, ha az eredeti forgatókönyvet nem pusztán aktualizálják - ezt tette az első változat -, hanem annak csak 10-12 legfontosabb dramaturgiai pontját őrzik meg. Az írók, Kardos Csaba, Fábry Sándor és Sas Tamás elvetettek hát szinte minden egyebet és átrendezték a hangsúlyokat, átformálták a karaktereket. Így lett az eredetileg "naiv fruska" Verából talpraesett, emancipált nő, aki a világhoz és a pénzhez való viszonyát igyekszik tisztázni, az ominózus autót pedig nem ajándékba kapja, hanem ellopja. Szűcs János, aki az eredeti filmben Sas Tamás szavaival élve "baltával kifaragott személyiség", a gazdasági elit komoly képviselőjévé avanzsál, ráadásul a film folyamán olyan személyiségváltozáson megy keresztül, hogy végül feladja eddig betöltött szerepét. Két, az eredeti változatban jellegtelen szereplő, Péterfy, az autószalon tulajdonosa és Zsuzsi, Vera barátnője pedig gondosan megformált személyiségekké lépnek elő, ráadásul korunknak két igen jellegzetes embertípusát képviselik: Péterfy "autókban utazó" kisstílű bűnöző, Zsuzsi pedig nemcsak elfogadja világunkat, hanem az általa nyújtott lehetőségeket gátlástalanul ki is használja. Sas Tamás szerint azért hagyták ki a "pénzemért szeretsz-e"- kérdés boncolgatását, ami ugyan az eredeti filmnek egyik legfontosabb mozgatórugója, mert manapság már üres szenvelgésként hat. Az eredeti közeg, a banki világ helyébe a ma oly népszerű bevásárlóközpontok világa lépett. A híres Meseautó-melódiát viszont, ami annakidején is jelentősen hozzájárult a film sikeréhez, ismét hallhatjuk majd, legalább öt különböző remixe fog felhangozni, valószínűleg Presser Gábor jóvoltából.

A Hyppolit új verziójának rendezője, Kabay Barna szerint a film alaptörténete olyannyira időszerű ma is, hogy megtarthatták a fontosabb motívumait, elég volt aktualizálni a forgatókönyvet, ezen belül a helyzeteket, a helyszíneket és a karaktereket. A gyökértelen magatartásforma, a bizonytalan ízlésvilág ma ugyanúgy megfigyelhető, mint a harmincas években, a különbség annyi, hogy most az amerikaiakat majmoljuk, mondja Kabay, aki szerint a nercbundák világa ma is remek poénokra ad alkalmat. Erre a gondolatsorra alapozták a forgatókönyvet és forgatják a filmet Petényi Katalin művészeti vezető, Máthé Tibor operatőr és Koltai Róbert írói konzultáns közreműködésével. Természetesen nagy hangsúlyt helyeztek a szereposztásra is, Eperjes Károly, Koltai Róbert, Haumann Péter, Pogány Judit, Balázs Péter nevével kívánnak sok nézőt becsábítani a mozikba, a közkedvelt sztárszínészek mellett pedig két fiatal tehetséggel, Huszárik Katával és Árpa Attilával ismerkedhetünk meg. A film zenéjének komponálása valószínűleg Berkes Gábor feladata lesz. Ez már azért is érdekes, mert ezek a művek lesznek az első olyan magyar filmek, amelyek dolby stereo digital surround technikával készülnek. A keverést Németországban végzik, mert ehhez nincs meg itthon a megfelelő műszaki háttér.

Kabay Barna, aki nemcsak az új Hyppolit rendezője, hanem az új Meseautó co-producere és mindkét film forgalmazója is, elmondta, hogy a két film remake-elése azért nagy kihívás, mert két korosztály követelményeinek kell megfelelni. Az idősebbek, akik jól emlékeznek az "igazi" Hyppolitra és Meseautóra, nyilván jobban ragaszkodnak az eredeti változatokhoz, mint az amerikai filmeken felnőtt fiatalok, akik, ha esetleg látták is a két "régi magyar filmet", számukra már korántsincs kultusz-értékük. A szerzők mégis megpróbálják több generáció tetszését is elnyerni filmjeikkel, sőt, azokat egy tudatos vállalkozás első darabjainak szánják: új magyar közönségfilm-hullámot akarnak elindítani. Makk Károly szavaival élve: "Tudomásul kell venni, hogy a moziban székek vannak".

 

hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár fórum fórum mozgóképtár linkek repertórium levelek FILMKULTÚRA '96-'98 tartalom címlap