32 KByte

Mindegy, hogy gyurma, tárgy vagy homok, átalakítja őket, életet lehel beléjük, villanásnyi kis történeteket, sztorikat mesél el velük. Mindegyik továbbgondolható, mindegyik rólunk szól. Néha motívumokról álmodik, állandóan jegyzetel, a képzeletéből él, hangulataira támaszkodik. Műveit az improvizáció és az állandóan megújuló ötletek jellemzik. Forgatókönyvet sem ír, honnan tudná, hogy mi fog eszébe jutni a trükk-asztalon, hogy melyik kép milyen váratlan asszociációt indít el benne? S mindehhez mi más lenne a legmegfelelőbb anyag, mint az apró, áttetsző szemcsékből álló puha, könnyen alakítható homok. A homokanimáció természetének megfelelően a kép csak egy pillanatra jön létre, s máris ott a következő. Minden mozgásban van, ismételni nem lehet. Ő maga a költészethez hasonlítja munkáit. A költő verssorokkal, Cakó képeivel közli gondolatait, legbensőbb érzéseit. Művei sokrétegűek és többértelműek, általános érvényű filozófikus mondandóval. "Emberi, szerelmi, politikai problémákat próbálok annyira általánosítani, hogy magyar is legyen, de nemzetközileg is érthető, hogy a világ bármely részén megfogja az embereket..." – nyilatkozta. Ki-ki magának értelmezheti a látványt pillanatnyi érzelmi szintjének megfelelően. A munka- és időigényes homok-filmek mellett sok gyerekeknek szóló tv-sorozat, könyvillusztrációk, festmények és grafikák fűzödnek nevéhez. Legnagyobb sikereit a homokanimációval aratta, szinte minden filmje díjat nyert hazai és külföldi fesztiválokon. Cakót nem csábítja el a rohamosan tért hódító technikai fejlődés, a komputer-animáció. A technika világában is megmaradt kézművesnek. Igazi homo ludens. Április 10-én este fél 7-kor Cakó Ferenc beavatott bennünket a varázslatba. Rendkívüli és ritka élményben volt részünk. A szemünk láttára szórta, alakította kedvenc anyagát, a homokot, s közben megnézhettük világot-járt díjnyertes alkotásait is.

33 KByte