Claudia Dillmann A világ peremén

Karl Grune: Am Rande der Welt

Claudia Dillmann, a Deutsches Institut für Filmkunde (Frankfurt) igazgatójának bevezetője, elhangzott az Örökmozgóban, 1999. szeptember 25.-én.

Akárcsak A takácsokat, A világ peremént is 1927-ben mutatták be, és ez a film is nagy vitát kavart a pártosságról. Karl Grune (1890–1962) és Friedrich Zelnik jól ismerték egymást. Az osztrák születésű Grune 1919-ben Zelnik hívására hagyta ott a színházat, hogy dramaturgként és filmrendezőként próbáljon szerencsét. 1921-ben a Gloria Filmnél dolgozott. Ezt a céget technikai igényesség, művészi ambíciók és személyes indíttatású forgatókönyvek jellemezték. A rendezők közül Paul Leni, Leopold Jessner és E. A. Dupont, az operatőrök közül Karl Hasselmann és Carl Hoffmann, a színészek közül pedig Fritz Kortner és Wilhelm Dieterle dolgozott rendszeresen a Gloriának. Hasselmann és Grune tizenegy közös filmet forgattak a későbbiekben, Dieterle pedig A világ peremén egyik szereplője volt.

Grune 1923-ban Az utca című filmjével szerzett nevet magának, amelyet a Stern Film gyártott. Drága, pazar kiállítású történelmi filmjei (Lujza királynő, Waterloo, 1928) tovább öregbítették hírnevét. A weimari idők filmes vitáiban azok közé a rendezők közé tartozott, akik színházi múltjuk következtében nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a díszleteknek és a színészi játéknak, mint az operatőri munkának. Ez A világ peremén című filmjéből is világosan kiderül. Grune, aki katonaként vett részt az első világháborúban és az orosz fronton megsebesült, 1926-ban harározta el, hogy háborúellenes filmet készít. 1927 első hónapjaiban az Ufa Staaken műtermeiben kezdte forgatni.

A film forgatásának időpontjában, tehát a Metropolis anyagi csődjének beköszöntekor már nem lehetett tovább titkolni az Ufa óriási veszteségeit, amely már meghaladta a cég 45 millió birodalmi márkás törzstőkéjének összegét is. A céget ekkor szanálta Alfred Hugenberg, a Scherl-konszern tulajdonosa és a "völkisch" szellemiségű Német Nemzeti Néppárt (DNVP) jobbszárnyának egyik vezetője. Cserébe olyan "német-nemzeti szellemiségű" filmek gyártásába kezdtek, mint a kétrészes A világháború című kompilációs film, amelyről Kurt Tucholsky úgy nyilatkozott, hogy nyiltan új háborúkra uszít. A konszern vezetősége tompítani kívánta King Vidor A nagy parádé (The Big Parade) című háborúellenes alkotásának állítólag "németellenes" tendenciáit, ennek érdekében a film meghamisításától sem riadt vissza. Ebben a jobboldali periódusban A világ peremén szálka volt az Ufa urainak szemében. A Seholsincs-országban játszódó film középpontjában egy békeszerető és hagyománytisztelő molnárcsalád áll, melynek boldog mindennapjait tönkreteszi a háború és egy váratlanul felbukkanó kém. A film angol nyelvű piacra szánt promóciós anyagában az alkotók hangsúlyozzák, hogy az ábrázolt jellemek (tehát nem a politikai eszmék) adják a film értékeit: a molnár itt apa és kézműves, a fiai a hagyomány folytatói, lánya szeretetreméltó teremtés, a meny az anyaság szimbóluma, a malom pedig az örök emberi értékek és az állandóság megtestesítője. A film végén a szerelem győzedelmeskedik, a gyermek születése a hagyományok folytatására utal, arra, hogy újra és újra meg kell őrőlni a lisztet, hogy meglegyen a mindennapi kenyerünk.

A háború – amelynek kitörését a fiatalabbik fiú kitörő lelkesedéssel fogadja – áttekinthetetlen, szörnyű eseménnyé válik a film folyamán. Az egyik inzert az első világháborúra utal: "A világ méreg és gáz által pusztul el". Egy másik szerint: "A háború vadállattá teszi embereket". Ezzel ellentétben áll egy harmadik: "Dolgoznunk kell, az embereknek szüksége van ránk, hiszen kenyeret adunk nekik." Ezek az idealisztikus, pacifista tendenciák és az emberiesség pátosza (a reklámszöveg szerint: "Emberek, maradjatok emberek!") egyáltalán nem tetszett az Ufa vezetőségének. Megpróbálták tompítani. Olyannyira, hogy Grune a Weltbühne hasábjain nyílt levélben fakadt ki: "Az Ufa új vezetősége előbb diktatorikus formában, később némileg mérsékeltebb hangnemben követelte tőlem, hogy változtassam meg az inzerteket, és rövidítsek le egyes jeleneteket. Visszautasítottam durva beavatkozási kísérleteiket. Végül tudtomon kívül megváltoztatták, lerövidítették a filmet." Grune először nem is akarta a nevét adni a filmhez, a Gloria-Palast-beli bemutatón, 1927. szeptember 19-én mégis mint társszerző és rendező jelent meg a neve a vásznon. Ezek a nézeteltérések irányították rá a kritikusok figyelmét a film pártosságára, egyébiránt meglehetősen lehúzták. Bernard von Brentano szerint "a film nagyon rossz", unalmas, és csak az előzetes botrányok miatt érdemel figyelmet. "Eljött a nagy érzések ideje. A jobb berlini mozikban egy pacifista filmet játszanak." A figyelemreméltó háborúellenes alkotások természetesen Amerikában készülnek, míg "nálunk csak ilyen üres, balga, absztrakt teóriákkal terhelt művecskék születnek, amelyek minden igyekezetük ellenére sem képesek szolgálatot tenni a jó ügynek". A premieren elmaradt a taps. A Bildwart párhuzamot vont A világ peremén és olyan amerikai produkciók között, mint Raoul Walsh What Price of Glory, valamint Rowland V. Lee Szögesdrót című műve és arra a következtetésre jut, hogy nem állja ki az összehasonlítást. Míg az amerikai alkotások hangsúlyozottan utalnak az első világháborúra, Grunéé nem meghatározott helyszínen és nem meghatározott időben játszódik. Ezt a parabolisztikus és szimbolisztikus vonást a Filmschau is elutasította, miközben a papírmasé ágyukat "nevetségesnek", a fronton játszódó jeleneteket "igencsak mesterkélt"-nek, a film meséjét pedig értelmetlennek találta. (A kém malombéli viselkedése és motivációja egyébként valóban eléggé érthetetlen.) A Kinotechnik is részletesen felsorolta a rendező és Robert Neppach díszlettervező zavaros megoldásait: a részben stilizált díszleteket és a műtermi világ művi megoldásait. A világ peremén tipikus német bensőségességének és a politikától való távolságtartásának valóban nem sok köze volt az első világháborúról szóló amerikai filmek realizmusához.

Ilyen előzmények után nem sok hely maradt a színészi játék bírálatára, és a legtöbb esetben ez sem volt túlzottan jóindulatú. Albert Steinrück a molnár szerepében általában dicséretet kapott, Brigitte Helm alakítását viszont, akinek a Metropolis után ez volt a második szerepe, különféleképpen értékelték. A többi szereplő jórészt észrevétlen maradt. Közéjük tartozik a molnár idősebb fiát alakító Wilhelm Dieterlen kívül Ráday Imre, aki a kisebbik fiú, a megszállók által kivégzett lángoló patrióta szerepét játszotta. Az 1905-ben született Ráday filmes karrierje az Ufanál kezdődött: Hans Schwarz 1927-ben a Kálmán Imre operettjéből forgatott művében, a Csárdáskirálynőben (Czardasfürstin) tűnt fel. A film gyártásában a magyar Filmipari Alap is részt vett. Ezzel egyidőben született A világ peremén is. Ezt követte az Asszony a szekrényben (Frau im Schrank, 1927), amelyben Szöreghy Gyula is szerepelt, és a Donald Westhof harca (Der Kampf des Donald Westhof, 1927, r: Fritz Westhausen) című melodráma, ebben Ráday az ifjú főhőst alakította. A Dr. Schäfer nőorvosban (Frauenarzt dr. Schäfer, 1928, r: Jakob és Luise Fleck) Iván Petrovics és Hans Albers voltak a partnerei, a Ma Strauss játszik (r: Robert Wiene) című filmben Alfred Abel partnereként, Strauss fiának szerepét játszotta. Ezután Jaap Speyer filmjében Kis előleg a boldogságra (Ein kleiner Worschuss auf die Seligkeit) majd az Út az éjszakán át (Der Weg durch die Nacht, 1929) c. John Knittel regényből készült filmben szerepelt Käthe von Nagy oldalán. Két és fél év után nyolc német filmmel a háta mögött tért vissza Magyarországra, hogy 1932-ben megkezdje magyar filmes pályafutását. Magyar filmjeiben is azt az életvidám, temperamentumos, lelkes fiatalembert játszotta, akit a A világ pereménben láthatunk tőle. A filmben rajta kívül egy magyar színésznő, Hollay Kamilla is látható, a meny szerepében. Wilhelm Dieterle mély érzésű és visszafogott hitveseként Brigitte Helm mellett halványabb, mint A takácsokban, ahol a Wilhelm Dieterle által imádott, sötéthajú Hertha Walter oldalán láthatjuk.

Fordította: Sándor Tibor

 

hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár fórum fórum mozgóképtár linkek repertórium levelek FILMKULTÚRA '96-'98 tartalom címlap