|
Tompa Gábor: Kínai védelem
György Péter majd' 20 évnyi szibériai távollét után (Győry Emil) 60 KByte |
Galamb a sínek
között. Amikor jön a vonat és a felröppenni készülő
galambot elüti — akkor kezdődik el a film. Ezzel a halállal,
annak az ártatlan galambnak a halálával, akit a kamera oly
sokáig nézett, elkezdődik a film, elindul a zene. Ezt a halált aztán még egyszer elmondja a rendező: egy bolondot, aki a Marseillaise-t énekli, és karjára szerelt tollszárnyakon masíroz a városban, egy ejtőernyős toronyból repülni tanítja a Securitate – ledobják. A városkába érkező főhős ezzel a bolonddal néz össze: egymásra találnak. Összenéz egyszer, aztán összenéz még egyszer (az egyik éppen jön ki, a másik megy be a Securitate épületébe), egy példázat is elhangzik a bolond szájából, aztán összenéznek harmadszor is, igaz, a repülni sikertelenül tanított bolond akkor a földön fekszik holtan, a másik ránéz. A rendező mindent kétszer mond, mindent kétszer mond. A városka, ahova a
főhős majd két évtizednyi szibériai fogság után érkezik,
éli a maga "kommunista", elcsatolt életét: ez itt már
Románia, földrajzilag és történelmileg egyszerre. A "nem
akárkik" románul beszélnek, az akárkik magyarul. Ezt az
irreális hazaérkezőt (Haza? Erről még szó lesz, vagy csak
erről lesz szó.) ügynöknek, kémnek, ellenségnek tekintik.
Mert annyira irreális. És mert valami baj van az
identitásával. Belecsöppen a földrajzi-történelmi
realitásba, ahol Jiří Menzel-i életet élnek, akik már
régen túl vannak azon, hogy csodálkozzanak a történelem
meglepetésein: a forgalmista felesége a Marina
dallamára riszálja vörös pongyolás fenekét, az első
titkár urat leginkább a légycsapó verseny érdekli. "Ki
vagy, honnan jössz?" — kérdik tőle, a nagy ártatlantól.
Őt viszont semmi más nem érdekli, mint a hova jöttem.
De nem történelmileg, az egyáltalán nem érdekli, nem is
érti, nem is akarja érteni. Az szövevényes, bonyolult, és a
logika csődöt mond benne. Szemére is veti a rendőr, hogy
"maga sohasem kérdez semmit". Ő csak földrajzilag akar
hazajönni. Költészet nem lehet
a film, mert a lassan véressé váló, ugyanakkor mégis
parodisztikus realizmus nem engedi. Realizmus nem lehet, mert a
főhős nem tud belelépni abba a valóságba, amelybe
visszajött. Félút. A kettő között áll, tétován,
tétovázva, imbolyogva, keresgélve. A film 1998-ban készült, 1999-ben mutatták be. Az erdélyi magyarok tovább szóródnak a világban, ki erre, ki arra, vagy éppen próbálnak megmaradni. Ki így, ki úgy. Róluk és nekik (is) szól ez a film, ha példázat. De ha nekik szól, akkor a megoldás semmivel sem mond többet, mint azok a frázisok, amelyekből már nagyon elegük lehet. Mert abban a világban kell megmaradni, valahogy kapcsolatba kell lépni vele. Nekik ez a nyelv kínai. Mert nem alternatívát kínál, hanem frázisokat. |
Voila la liberté! A mutatványos és kísérői (Jean-Pierre Beck) 64 KByte | |
Irma asszony (Maia Morgenstern) 43 KByte | |
György Péter fazonigazítás után (Győry Emil és Maia Morgenstern) 42 KByte | |
"Magyar, román vagy kínai?" 50 KByte |