Lencsó László Mozgókép-történelem állóképen


96,9 KByte
Megnyitó a Frankfurt '99 alkalmából rendezett filmes kiállításon

VON DER JAHRHUNDERTWENDE BIS ZUR JAHRTAUSENWENDE

Kedves Közönség!

Őszinte örömünkre, a frankfurti könyvvásár alkalmából lehetőségünk nyílott rá, hogy a Deutsches Filmmuseum-ban májustól december végéig magyar filmeket mutassunk be. A filmvetítésekhez kapcsolódva kamara-kiállításunkkal - plakát, fotó, könyv- és folyóiratanyaggal is - szeretnénk a frankfurti közönség érdeklődését felkelteni a magyar film iránt.

A tízes években a magyar filmgyártás és a nemzetközi filmforgalmazás megindulásával és megerősödésével egyidejűleg Magyarországon is megjelentek az új műfaj és szórakoztató eszköz, a kinematográfia, a mozi propagandaeszközei. A filmajánlók, filmismertetések, nyomtatott moziműsorok mellett az induló filmgyártás legsikeresebb népszerűsítője a moziplakát volt.

A magyar némafilmgyártás sikerkorszaka szerencsésen esett egybe az alkalmazott grafika s ezen belül a plakátművészet felvirágzásával. Az élénkülő gazdaság, a dinamizálódó kereskedelem mellett a nyomdaiparban bekövetkezett változás: a litográfia ipari szintű megjelenése is segítette ezt a folyamatot. A korszak vezető képzőművészei közül sokan és örömmel kísérleteztek plakátrajzolással, s velük párhuzamosan megjelent egy új, frissebb szemléletű, már kifejezetten erre a műfajra specializálódott grafikusgeneráció is. A korszellemből adódóan, neves írok és költők örömmel írtak a filmekhez reklámszövegeket. Ezek hatása mutatkozik meg a kereskedelmi plakátok mellett a mozi és filmplakátokon is. Sátory Lipót, Földes Imre, Biró Mihály és társaik a kor ízlésvilágának megfelelő, a filmek főszereplőit karakteresen megjelenítő, lendületes vonalvezetésű, kitűnő filmplakátokat készítettek, amelyek fokozták a magyar társadalom szinte minden rétegében egyre népszerűbb mozgókép sikerét. Képzőművészeti és korhangulatot idéző értékeik mellett a magyar némafilmplakátoknak további jelentőséget ad az a szomorú tény, hogy szinte egyedüli tanúi, dokumentumai a maga korában világszerte elismert magyar némafilmgyártásnak. A magyar némafilmnek sajnos több, mint 90%-a elveszett, megsemmisült. Képi világukról, a bennük megfogalmazott rendezői elképzelésekről a korabeli írásos (sajtó) dokumentumokon kívül - ha közvetetten is - a fennmaradt filmplakátokból szerezhetünk információkat. Értéküket fokozza, hogy Korda Sándor (Sir Alexander Korda), Kertész Mihály (Michale Curtis) korai alkotásainak emlékei is közöttük vannak.

A magyar filmkritika, filmtörténeti és filmelméleti irodalom kialakulása szintén a tízes években kezdődött, és a húszas évek magyar filmes irodalma mindmáig a nemzetközi filmelméletírás értékei közé tartozik. Mindezt - reméljük - meggyőzően bizonyítja a kiállításunkon eredetiben és másolatban szereplő könyv és folyóiratanyag.

Az első magyar filmes szaklap, a Mozgófénykép Híradó 1908-ban jelent meg. A hazai filmélet nyomon követése mellett nemzetközi kitekintést is nyújtott, felölelte a szakma minden területét. Itt jelentek meg Korda Sándor első filmkritikái és Kertész Mihály rendezői tanulmányai. Rendszeresen közölt fordításirodalmat, cikkeket, s minden számában található német nyelvű tartalmi összefoglaló is. Az első magyar nyelvű szakkönyv három évvel később, 1911-ben került kiadásra. Kozma Sándor egy vidéki magyar város kinematográfusa lefordította és saját tapasztalataival kibővítve jelentette meg Paul F. Liesegang műveit: A mozgófénykép. A kinematográfia fejlődése, lényege és jelentősége címen. Egyes kutatók szerint ez lehetett a filmszakirodalom egyik első fordításmunkája világviszonylatban is. A némafilm idején Magyarországon mintegy 45 filmszakmai folyóirat, szaklap jelent meg. A lapkiadás a legkülönbözőbb szakterületekre is kiterjedt, külön lapjuk volt például a mozigépészeknek (Mozgófényképkezelők Közlönye 1911, Kinotechnika 1912-1914), elméleti kérdésekkel foglalkozott a Mozihét című hetilap, melynek alapítója és főszerkesztője, a később világhírűvé lett Korda Sándor volt. Kitűnő kritikák és elméleti írások jelentek meg a többi, hosszabb-rövidebb ideig élő filmszaklapokban, egyes napilapoknak is volt filmrovata, és megjelentek filmkritikák, elemző írások a korszak reprezentáns irodalmi folyóiratában, a Nyugatban is. Szerzői között ott voltak a XX. századi magyar irodalom kiemelkedő írói, többségük elkötelezett mozirajongó, akik írásaikkal a század új médiumát, a filmet népszerűsítették.

De nemcsak a lapok, hanem a folyamatosan bővülő könyvkínálat is magas színvonalú volt. Komoly elméleti igényű szakkönyv volt a maga korában Körmendy Ékes Lajos: A mozi című (1915) munkája. A későbbi időszakból Hevesy Iván (A filmjáték esztétikája és dramaturgiája, 1926, A film kulisszatitkai 1928) és Balázs Béla (Der sichtbare Mensch oder Die Kultur des Films/A látható ember avagy a Filmkultúra, Wien Leipzig 1924, Der Geist des Film/A film szelleme, Halle 1930) munkásságát említhetjük, mint a nemzetközi szakirodalomban is ismert alkotókét. A rendszeresen megjelenő szakmai évkönyvek és almanachok után jogszabálygyűjtemények, filmográfia jellegű kézikönyvek, oktatási segédanyagok, filmjegyzékek, stb. gazdagították a filmes szakirodalmat. Regényes életrajzok is születtek, többek között Váró Andor Lia című munkája, mely a Németországban is közismert magyar filmsztár, Lia de Putty karriertörténete. 1938-ban jelent meg Kispéter Miklós máig forgatható összefoglaló műve, A győzelmes film , 1941-ben az első magyar Filmlexikon és az egyik legfontosabb filmtechnikai mű, Lohr Ferenc: A filmszalag útja című szakkönyv is.

1945-től napjainkig természetesen folytatódik a magyar filmelmélet és filmtörténetírás, de itt és most csak az indulást és a kibontakozást kívántuk bemutatni.

A filmfotókból összeállított válogatás elsősorban az 1945 utáni filmtörténet reprezentatív filmjeiből készült, és csak jelzés értékkel került bele néhány fotó a megmaradt némafilmekből.

A fotók egy-egy film jellegzetes képi világát, a szereplők arcát, mozgásuk megállított pillanatát, a történet helyszínét képesek megidézni.

Köszönjük a Frankfurti Filmmúzeumnak, hogy helyet adott ennek a kiállításnak, és moziprogramjában több hónapon át a magyar filmnek.

a kiállítás rendezője


53 KByte

 

hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár fórum fórum mozgóképtár linkek repertórium levelek FILMKULTÚRA '96-'98 tartalom címlap