a magyar filmek nem számíthatnak komoly nézettségre

mi bent voltunk

Beszélgetés a 41. Magyar Filmszemle játékfilmes versenyprogramjáról. Résztvevők: Selmeczi Nóra, Deák-Sárosi László, Tanner Gábor. Bár a termés jobbnak tűnt a tavalyinál, az új alkotások nem számíthatnak komoly nézettségre. Sokszor úgy érezni, hogy a filmtervre támogatást megítélők felé nincs semmiféle visszacsatolás sem a pályáztatás, sem a későbbi gyártási folyamat során. Ez pedig tarthatatlan állapot. Mint ahogy az is, hogy nem kell ragaszkodni a forgatókönyvhöz. Hol van még egy olyen támogatási rendszer, ahol ennyire el lehet térni a pályázati célkitűzéstől vagy az előirányzott költségvetéstől? Ez csak a magyar filmiparban képzelhető el.

Tanner Gábor: Ha bevételérzékeny forgalmazó lennék, az idei szemle versenyprogramjából a Team Buildinget és talán a Látogatást venném meg. Ti melyik filmtől remélnétek számottevő mozinézőt?
Deák-Sárosi László: Én is ettől a kettőtől, és ne feledjük, a Poligamy már bizonyított, több mint százezren látták. Ez kiemelkedő. Biztos a Halász Judit-koncertfilm (Csiribiri) sikere is, bár ez nem a moziban, hanem DVD-n fog realizálódni.
Selmeczi Nóra: Az 50-es évekbeli csibészből Corvin közi forradalmárrá lett srácról szóló Kolorádó Kidben bíznék. Rendesen felépített marketinggel megtolva nézőket hozna. A Team Buildingre én is vevő lennék. A reklámozásnál bevonnám a web2-es eszközöket, a Facebookot, a Twittert.
Tanner Gábor: Ezeken keresztül a fiatal korosztályokat lehet elérni. Valóban azt gondolod, hogy Vágvölgyi B. lelki szemei előtt ők lebegtek, amikor a Kolorádó Kidet készítette?
Selmeczi Nóra: Saját maga lebegett a szeme előtt.
Tanner Gábor: Akkor meg?
Selmeczi Nóra: Szerintem sodró lendületű a film, és a késő húszas-harmincas urbánus értelmiségieknek bejöhet.
Deák-Sárosi László: Meggyőződésem, hogy ez egy szűk körnek készült, akik ráismernek a remekül kiválasztott korabeli tárgyakra, és szeretik a film noiros hangulatot. Nem fektetnék sokat a forgalmazásába, mert a haverok így is megnézik (persze nem mind a moziban), a film pedig dramaturgiailag nincs kitalálva, amin nem tud segíteni a forgalmazó.
Tanner Gábor: Alaptézis a marketingben, hogy a kereslethez kell igazítani a kínálatot. Nem érzékeltem a mostani versenyfilmeknél, hogy az alkotóiknak lenne víziójuk arról, kik lesznek majd a potenciális nézőik. A magyar filmekre évek, évtizedek óta nem kíváncsi a közönség, és mintha ez nem érdekelne senkit. Mintha a filmkészítők nem gondolnának ránk, mintha nem próbálnának bizonyos rétegeket megnyerni maguknak.
Deák-Sárosi László: Azért volt egy ilyen film, a Czukor-show. Szerintem a televíziós kibeszélőshow-k célközönségére apelláltak ezzel a produkcióval.
Selmeczi Nóra: Őket azért nem fogja tudni bevinni a film a moziba, mert túlságosan kritikus. Túl cinikus a hangvétele. Mondhatnám, túl intellektuális. Azt a célcsoportot, amelyiknek ezek a tévéműsorok készülnek, ez bosszantja.
Tanner Gábor: Dehogy intellektuális! Döbbenten néztem az alkotókat a film sajtóvetítése utáni beszélgetésen, hogy nekik meggyőződésük, most leleplezték ezt a műfajt. Jól odamondtak. Mi volt itt a kritika? Az, hogy bazmegezett az Árpa Attila, meg a show-t rögzítő stábtagok már-már ordenáré stílusban gúnyolódtak a szereplőkön?

1 . 2 . 3 . 4 . 5 . 6 . oldal

Videók:

A 41. Magyar Filmszemlén