Vakítóan fehér papírkivágásai barokkosan kecsesek, története drámaian egyszerű és földre sulykoló: meg nem értett hősei praktikus újításaitól környezete visszaretten, és félelmében rágyújtja otthonukat a mesterekre. Az 1982-ben készült A púpos herceg legendája rendhagyó alkotás, papírkivágásai hűen visszaadják a középkori kódexek miniatúráinak rajzi világát. Az 1980-as évektől számos kisfilmben és egész estés alkotásában ugyanazt a sematikusan szép árnyjátéktechnikát alkalmazza a francia mester, e darabokból is kapok ízelítőt, egészen a 2010-ben indult Sárkányok és hercegnők tévésorozatig, melyben már a 3D-technika is megjelenik. A fiatal szlovák rendezők filmjeiből összeállított blokkra ülök be eztán. Veronika Obertová Viliam (2009) című groteszkje egyéni papírkivágás-figuráival, tragikomikus mesevilágával, Michal Mészáros 3D-s filmje, A kötél (2007) látványvilágával nyűgöz le. Ezeknél is jobban tetszik Boris Sima 18 perces, még groteszkebb, digitálisan animált bábfilmtörténete, a Kapd el! (2008). A bűnügyi sztori egy múzeumi csínytevése miatt üldözőbe vett kisfiú körül bonyolódik ilyen sokáig, mégsem unalmasan, fiatalos fantáziával és ötletekkel. A mindenvivő mégis Lenka Pajerová-Psenciková festményanimációja, az Átváltozások (2008): ez egy kislány jelképes égi utazását meséli el egy vadlovon.
A mesebeli paripa és utasa fekete madárrajba keveredik, majd visszatér a földre. A ló sértetlen, a lányka közben felnőtt nővé serdült. Mindez egyszerű-szép alakokkal, minden sallangtól mentesen. A napba már csak a magyar versenyprogram rövidfilmjeinek és diplomafilmjeinek vetítése fér bele. Békés Rozi Villamosa (2010) a városi életben próbál értelmet keresni számomra precíz és kecses vonalú, egymásba csúszatott figuráinak találkozásaival és távolodásaival. Cakó Ferenc a Magna Cum Laude zenekar számára készített Siratója (2009) nem átütő siker. Nincs meg az egyszeriség varázsa? Az élő műsorban a homokból és fényből alakot kapó élet újra meg újra születik és visszavonhatatlanul letörlődik, a széphez és a rúthoz való ragaszkodás minden jele nélkül, az elengedés és az alkotás biztonságának harmóniájában. Tóth-Pócs Roland Ára 2.70 Ft-ja (2009) a cseh és szlovák animátorok tárgymozgatásos, élőszereplős, szürreális világú műveit juttatja eszembe. Kevésbé morbid, inkább játékos, de nekem tetszik annyira, mint egy Švankmajer-mini. Tóth Roland Gondolatok a pincében-jét (2009) már láthattam korábban, másodszorra is profi „egyperces”, ami meg is kapja a fesztivál legjobb 3D-animációs különdíját, egyszerű, visszafogott, hűvös. Az este egyik csúcspontja a Boltosmesék (2010), Szoboszlay Eszter rendezése, mely Mosonyi Aliz azonos című kötetén alapul. Ötletes helyszíneivel és életessé lényegülő tárgyaival olyan mesekisvárost teremt, melyben nemcsak a főszereplő kisfiú, hanem a film bármelyik nézője szívesen élne. A rövidfilmeket rövidfilmek követik: a MOME diplomamunkái, külön versenyeztetve a többitől. Technikailag és műfajilag heterogén válogatás. Sajnos az információs vetítések kategóriájába került diplomafilmeket nem látom (lehet még mit pótolni), de ebből a MOME-versenyprogramból is kiderül, hogy erős, sokszor a „kanonizált” alkotók munkáinál bátrabb és lehengerlőbb alkotásokat felvonultatni képes fiatal nemzedék dolgozik a kortárs magyar animációban. Rajzaiért a Simon vagyok (r. Molnár Tünde, 2009), őszinte bájáért a Változás (r. Kiss Virág, 2010), humoros történetéért a Freeze! (r. Tóth Balázs, 2009), ötletességéért a Pixel ikonok (r. Nagy Gergely, 2009), zenei humoráért az All that cats (r. Lanczinger Mátyás, 2009), profi képi világáért és elsöprő lendületéért az Ill Nino (r. Kádár Róbert, 2010), abszurd világlátásáért az Orsolya (r. Szederkényi Bella, 2009), népmesei aktualizálásáért az Izmos királylányok (r. Farkas Júlia, 2009) kedves darab. A Boltosmesék mellett kedvenccé mégis Wonház Annamária Falun-ja (2010) válik. Bábfiguráinak mindennapi, paraszti életéből villannak fel pillanatképek könnyed, sehol nem bicsakló történeti szálra fűzve. A statikus kamerában kitáguló tér- és hangperspektíva hatására beleshetek a kis életekbe, s e vidám kukkolásban egyszerre frivol örömet és magnetikus nyugalmat nyerek.

1 . 2 . 3 . 4 . 5 . 6 . oldal