Narrátorhang

Beszélő fejek

Vászonpapír

Az EDIT 2010 VI. Nemzetközi Táncfilm Fesztivál szenzációja a Májá című 8 perces alkotás. A 3D-s filmet, mely egész Európában az első ilyen táncfilm, Juhász Kata koreográfus-táncművész és Zérczi Attila médiaművész készítette. Kata volt a koreográfus, Attila a filmtechnikáért felelt. A két alkotóval Juhász Kata Lulu című előadása után beszélgettünk, mely Karinthy A rossz tanuló felel című örökzöldjének parafrázisa, és pontosan negyvenöt perces. INTERJÚ >>>

Thomas Balmes francia dokumentumfilm-rendezővel a Babák – Az első év című filmjének mozibemutatója kapcsán beszélgettünk. A film egy namíbiai, egy mongol, egy japán és egy egyesült államokbeli baba első évéről szól. Balmes-szal arról is beszélgettünk, hogyan látja a dokumentumfilmezés helyzetét és jövőjét, no meg mesélt Michelangelo Antonioniról is, akivel egy éven át állt munkakapcsolatban. KÜLFÖLDI FILMES MAGYARORSZÁGON >>>

Ha nem lenne egy kedves kollegina a kanadai kereskedelmi televíziónál, akkor még reggel hatkor sem volna esélyünk megszólalni három mondat erejéig egy televízióban egy módfelett hülye műsorvezetővel, a témáról való beszélgetésre alkalmatlan emberekkel, nem feledve, hogy a reggel 9-től 12-ig tartó műsoridőt egy megőrült lantművész és egy alapból őrült tehén tölti ki. >>>

A Magyar Nemzeti Filmarchívum a Ludas Matyi, majd a Hyppolit, a lakáj digitálisan restaurált egyedi DVD-jének elkészítése után (ez utóbbit a Budapest Film jelentette meg) idén nyár végétől rendszeres DVD-forgalmazásba kezdett. Digitálisan felújított minőségben, egymás után jelennek meg a magyar filmtörténeti értékek. A DVD-sorozat megjelenési koncepciójáról, az egyes lemezek szerkesztési sajátosságairól beszélgettünk a munkában részt vevő szakemberekkel. Ennek során persze jó néhány általános kérdés is felmerült, például a filmarchívumok megváltozó szerepe a digitális médiumok korában, és kiderül az is, hogyan és miért jelentek meg eddig klasszikus magyar filmek DVD-n, és az is, miként fog a forgalmazás zajlani a jövőben. >>>

A filmesek talán kicsit elszámították magukat velem. A színpadi attitűdömből többet reméltek érvényesülni a filmvásznon. De szerintem a színpadi attitűdöm nagyon távol van attól, amit én képen mimikával vagy máshogy képes lettem volna kifejezni. Jó, hogy ennyiben maradt a dolog. Nem nagyon lettem volna alkalmas filmezésre. Ezért még a Moziklipben nyújtott „alakításomért” is vállalom a kritikát. Nem volt egy olyan nagy mutatvány, amit én ott eljátszottam. Én inkább a spontaneitás embere vagyok, mint a nagyon megrendezett pillanatoké. Ezért ha valamit igazán szeretek a filmművészetben, az a dokumentumfilm. >>>

2008 októberében a Beszélgessünk a filmekről! dokumentumfilmes filmklubban a Mamahotel címűt filmet vetítettük, ami azzal a kérdéssel foglalkozik, miért nem költöznek el hazulról a fiatal értelmiségi fiúk. A vetítés utáni beszélgetés résztvevője Kiss Róbert rendező, Popper Péter pszichológus és Bauer Béla szociológus volt. A beszélgetés szerkesztett változatának közzétételével emlékezünk a 2010. április 16-án hosszú betegség után, hetvenhat éves korában elhunyt Popper Péter pszichológusra. >>>

Fő profilunk az információ gyűjtése és közvetítése. Fontos, hogy megóvjuk a későbbi generációk számára a ránk bízott dokumentumokat, de attól még, hogy az eredeti példányt féltjük, és mindent megteszünk, hogy ne sérüljön, a tartalmát elérhetővé kell tenni az érdeklődők számára. Egy könyvtár sem engedheti meg magának, hogy eltérjen ettől az iránytól. Az embereknek joguk van az információhoz és a tudáshoz, nekünk pedig az a dolgunk, hogy segítségükre legyünk ebben, nem tehetünk úgy, mintha kegy volna részünkről, hogy valakinek a rendelkezésére bocsátunk egy dokumentumot, hiszen ezzel a mentalitással a maradék felhasználóinkat is elveszítenénk. >>>

Amikor azt mondtam a tíz év körüli gyerekeknek, hogy itt nagyon régi filmeket őriznek, az egy egyik fiú közbevágott: én tudom, hogyan néznek ki a régi filmek! Fekete dobozban vannak, és videokazettának hívják őket. A most tizenéves generációnak fogalma sincs, hogy a film celluloidszalagról megy a moziban. Gondolj bele, hogy a multiplexekben már nincsenek jóságos gépész bácsik, nyitva felejtett vetítőházajtók, ahol be lehet kukucskálni a csodák birodalmába, és a filmdobozokat szállító motoros bácsival sem lehet jóban lenni... Ha pedig ez már nem napi tapasztalat, akkor nekünk gondoskodnunk kell valamilyen formában az átörökítéséről. >>>

– Mi az összbenyomása, az emberek átgondolták, hogy mi történik velük a rendszerváltáskor? Belegondoltak abba, hogy nem csupán lebomlik valami, hanem közben kialakul egy új dolog, a kapitalizmus? – Ez nemcsak az egyszerű emberek számára nem volt világos, hanem a politikusoknak sem, akik ezt az egészet vezényelték. Senki nem tudta, mi lesz ebből pontosan, és akik nekünk nyilatkoztak, ezt őszintén el is mondták. Az emberek tömegei meg egyszerűen arra gondoltak, hogy majd itthon is lehet hűtőládát kapni... >>>

A közösségi net alapja a user által generált ingyenes tartalom lenne, ami vonzza a látogatókat, a nagyszámú user pedig felkeltené a hirdetők érdeklődését. Elvileg mindenki boldog a rendszerben, mert a reklámozó sok emberhez el tudja juttatni a terméke reklámját, a user megoszthatja és letöltheti a tartalmat, és teheti mindezt ingyen. De mégsem akar beindulni a rendszer. A YouTube technikailag elképesztően sok pénzbe kerül. A YouTube technikailag elképesztően sok pénzbe kerül. Városi legendák keringenek az összegről. A fenntartói nem tudták megtalálni azt a hirdetési formát, amely elég hatékony lenne ahhoz, hogy a site eltartsa magát. >>>

Az ausztrál alkotóval a 9. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon beszélgettünk. Munkáival itt találkozhatott először a hazai közönség. A rendező-forgatókönyvíró egy több mint két évtizedet felölelő válogatást hozott el animációs filmjeiből a fesztiválra, köztük legutóbbi alkotását is, az Ottawában a legjobb rövidfilm díjával, Oberhausenben pedig a fődíjjal kitüntetett Láncfűrész című animációs dokumentumfilmet. >>>

Egy oldal értékét nem a felhasználószám alapján állapítják meg a keresők, hanem azt mérlegelik, hány kapcsolódó linkkel rendelkezik, ráadásul ezek között is differenciálnak aszerint, hogy mennyire releváns az adott kapcsolat. (...) A keresők (pl. Google, Yahoo) a linkeket is értékelik az oldalak besorolásánál, ami alapvetően fontos abból a szempontból, hogy a kereső találati oldalán hányadik helyen szerepel az adott oldal. Minél előrébb van a kereső találati oldalán egy weblap linkje, annál többen kattintanak rá. >>>

Ez év májusában rendeztek első ízben Magyarországon azerbajdzsáni filmhetet. A budapesti Örökmozgóban öt utóbbi években készült alkotás került bemutatásra. Mivel az azerbajdzsáni filmgyártás sosem volt igazán ismert hazánkban, és az ország is távolabb került politikai és kulturális horizontunkon, az ismerkedés izgalma határozta meg a rendezvény hangulatát. Ez jellemezte a filmhét vendégeivel készített beszélgetéseinket is. Érdeklődésünk homlokterében négy téma állt. A róluk elhangzott információkat, gondolatokat kötöttük csokorba. >>>

Ahogy egy CD-ről is készíthetek a magam számára másolatot, ugyanígy az internetről való letöltés sem engedélyköteles. Ez az ismertebb szerzői jogi rendszerekben általában a szabad felhasználás körébe tartozik. (...) A fájlcserélésben nem az a baj, hogy letölt az ember, hanem hogy miközben letölt – a legtöbb fájlcserélő rendszerben –, egyúttal fel is tölt. Ugyanis ez már a nyilvánossághoz való közvetítés, amely viszont engedélyköteles tevékenységnek minősül. (...) A Kalóz Párt uniós parlamentbe jutásának legfőbb haszna az lehet, hogy felhívja a figyelmet: a régi módon és a régi beidegződések szerint nem lehet kezelni például a fájlcserélés problémáját. >>>

– De mi lenne, ha valóban kihunynának a monitorok? –Katasztrófa. Nem is ennek ténye az érdekes, hanem a minősége és a mértéke. Ha manapság a világban bekövetkezik akár egy természeti, akár egy technikai katasztrófa, az okozhat súlyos károkat ott, ahol megtörtént, de nem rendíti meg az egész földet. Ha mindenütt megszűnnének a monitorok, akkor viszont ezzel együtt a modern technológiai környezetünk is összeomlana. Egy csapásra visszazuhannánk az 1700 körüli időkbe, miközben azok a struktúrák már nincsenek meg, amelyek akkoriban működtették a világot. A monitor kiiktatása nem azért jelentene súlyos problémát, mert depresszióssá válnának az emberek, vagy elidegenednének egymástól (mint ahogy ezt a filmben látjuk), hanem azért, mert egész egyszerűen éhen halnánk. >>>

A hatvanas évek végétől, függetlenül az akkori ideológiai korlátoktól, egy bizonyos szinvonalú kifejezőkészség és stiláris ígényesség nélkül nem lehetett megjelenni a mértékadó magyar sajtóban. Ez mára tökéletesen megváltozott: elég, ha felületes, nyegle, pimasz és goromba vagy. Ezzel már karriert lehet csinálni, és – tisztelet a kevés kivételnek – a legtöbb internetes publicista kifejezetten ebből él, ezért lesz olvasott. >>>

Ha nincs buborék, mitől bővül a piac, mi fogja működtetni a rendszert? A buborékeffektust csak úgy lehet elkerülni, hogy valóban növeljük a béreket. Erre jelenleg nincs reális esély. Szép dolog a regularizáció, de nem lehet tudni, hogy ha szabályozzuk és visszafogjuk a pénzügyi piacot, akkor mi fogja helyette hajtani a rendszert. Kritikusabb szellemű humorlapokban már megjelent, hogy az ingatlanbuborék kipukkadásával sürgősen követeljük a kormánytól újabb buborékok fújását. A gazdasági válságról kérdeztük Palócz Évát, a Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatóját és munkatársait. >>>

December végén, a Magyar–Kirgiz Baráti Társaság szervezésében került bemutatásra az Örökmozgóban Csingiz Ajtmatov A versenyló halála című regényének új, díjnyertes kazah feldolgozása. Az európai ősbemutatón jelen volt Ardak Amirkulov, a mű rendezője, a mai kazah film egyik meghatározó egyénisége. Az alábbi szöveg a vele folytatott budapesti beszélgetések alapján készült. >>>

A 2007-es filmszemlén győztes Iszka utazásá-nak gyártója, a Merkelfilm, családi vállalkozás. A rendező Bollók Csaba felesége, Csere Ágnes vezeti. A filmért megszállottan küzdő színész-producerrel beszélgettünk, hogyan lehet fennmaradnia egy ilyen kis cégnek a filmbiznisz rettentő óceánján. "Azt tapasztaltuk, hogy mi, európaiak leginkább önmagunk számára vagyunk érdekesek. Teljesen egyértelművé vált ez számomra Dél-Koreában, a pusani filmfesztiválon. A világ egyik legnagyobb marketjén minden az amerikai és távol-keleti filmektől volt hangos. Az európai filmek közül talán még a francia filmek érvényesülhettek." >>>

Amiről mi beszélünk, ha a tatárjárást említjük, az egy mongol vezetés alatt álló, részben mongol, részben nomád kipcsak-török népekből álló haderő. Ennek csak egy kis része – jellemzően a felső vezető réteg – mongol, akik elindultak a mai Mongóliából. A többiek a mongollal rokon nyelveket beszélnek, de nem tatárok, magukat sem nevezik annak. Mi orosz, bizánci forrásokból vettük át ezt az elnevezést. Már Julianus azt a hírt hozza, hogy a tatárok jönnek. Ők valójában mongolok, vagy a mongolhoz hasonló nomád népesség. >>>

– Az informatikában érdekeltek előszeretettel hivatkoznak arra, hogy mind több felhasználót fordítanak el a televíziótól, és ültetnek le a számítógép, az internet elé. Tanulmányok sorát írják a kiberkultúra változásairól, a közösségi portálok társadalmi-kulturális szerepéről. Csak amikor kulturális járulékadót kellene fizetniük, akkor néznek értetlenül? – Bizonyos szempontból érthető a hozzáállásuk. Hiszen az internetszolgáltatók jó része ma is részt vesz bizonyos kulturális termékek finanszírozásában. Kérdés, hogy mire fordítódik a pénz. Ki dönti el, hogy hordoz-e egy produkció, egy termék értéket a közízlés szempontjából vagy sem? Szerintem ebben sem egy cég marketingosztálya, sem én, sem más nem kompetensebb, mint az NKA szakkuratóriumai. >>>

Irodalom és film sorozatunk másik beszélgetésén (szeptember 21-én) Szabó István filmrendezőt és Vészits Andrea forgatókönyvírót láttuk vendégül, hogy a filmkészítők szempontjából faggassuk őket irodalom és film viszonyáról. (Az első beszélgetést lásd a Muszter novemberi számában!) >>>

Azon kísérletezünk, hogy mennyiben tudunk mást mondani, mint a képernyős híradó. Persze, hogy a konvencionális híradó elemeire építkezünk eleinte, de megpróbálunk ezektől el is szakadni, úgy öltözködésben, mint beszédstílusban, szóhasználatban vagy akár képvágástechnikában. Ezután következik azoknak a technológiai lehetőségeknek a használata, amelyeket az internet lehetővé tesz. >>>

Szeptemberben az Örökmozgó kiemelt programja az Irodalom és film címet viselte. Szeptember 27-én Kertész Ákost és Garaczi Lászlót láttuk vendégül. Nem lehet, hogy azért is zavaró egy írónak bizonyos hőseit meglátni a vásznon, mert nagyon konkrét, valóságos emberekből képezte le őket a regény írásakor, és ezek az emberek nem hasonlítanak a filmbeli szereplőkre? >>>

2008. április 2-án a Kovásznai Kutatóműhelyben Iványi-Bitter Brigitta művészettörténész és munkatársai bemutatták Kovásznai György – Túl a húsdarálón című kötetüket. Az angol–magyar nyelvű, szakszerűen és szépen kivitelezett kötet a 2008 végére várható Kovásznai-monográfia beharangozása. A karcsú könyv az első munka, amely tudományos igényességgel foglalkozik Kovásznai Györggyel (1934–1983), a festővel, íróval, animációs rendezővel. >>>

Baromi klassz érzés, amikor reggelente több millió háztartásba köszönsz be, és mondod, hogy „jó reggelt hölgyeim és uraim, milyen klassz hétfő van”. Csakhogy ennek az élménynek a varázsa el kellene hogy múljon egy idő után. Nem lenne szabad, hogy egy életérzés közvetítésével megelégedjen a médiaszereplő. Felelősségteljessé kellene válnia, komolyan kellene vennie a helyzetét. A televíziós felületeket nem csupán szórakoztatásra kellene használni. >>>

Verespatak az erdélyi Szigethegység déli részén fekvő település. Nem mindennapi látvány fogadja az erre járót. A környező hegyek, a kora reggelenként ködfelhőbe tűnő kis város, ahol három templom várja a híveket, a mesebeli fényben csillogó, régről itt maradt házak, mind egy hajdan volt, gazdag kultúra nyomait őrzik. A környék híres aranyat és ezüstöt rejtő hegyeiről. Már az ókorban bányásztak itt aranyat. A múlt század elején még hagyományos vízzel hajtott kőtörők segítségével, most pedig egy kanadai többségi tulajdonban lévő bányásztársaság a legmodernebbnek és leghatékonyabbnak tartott, ám környezetvédelmi szempontból kifogásolható, cianidos eljárással szeretne szerencsét próbálni – létrehozva Európa legnagyobb aranybányáját. Kocsis Tibor filmrendező éveken át dokumentálta a verespataki eseményeket, és Új Eldorádó című, 2004-ben bemutatott filmjét a legrangosabb elismerésekben részesítették Sepsiszentgyörgytől Tokióig sokhelyütt. >>>

A UPC a kábelhálózatán megkezdte a digitális műsorelosztást. Állítólag több csatorna fog ezáltal eljutni egy-egy felhasználóhoz. Az ember ilyenkor szkeptikussá válik: nem arról van szó, hogy már megint le akarnak nyomni a torkunkon olyasmit, amire nincs szükségünk? Már most sem nézzük a rendelkezésre álló csatornák nagyobb felét, minek ezt a kínálatot kibővíteni? >>>

"Mi itt a Viasat3-nál nem gondoljuk, hogy mára már teljesen magunkhoz vonzottuk volna azt a nézői bázist, amelyet harmadik alternatív kereskedelmi szereplőként általános szórakoztató tematikával reálisan és ésszerűen megszerezhetnénk. Ha az általános tematikájú csatornák tavalyi évét nézzük, az RTL Klub nagyjából stagnált, a TV2 közönségaránya jelentősen csökkent, az m1-é még ennél is nagyobb mértékben zuhant – az egyetlen szereplő, amely igazán növekedni tudott, mi voltunk." >>>

"Nagyon sok sportágban a Magyar Televízió közvetítése példamutató a világban. Például a vívást az olimpián a mi stábunk rögzíti, a kollégáim készítik a műsort, és ezt veszik aztán át a tévétársaságok. Miközben ezt büszkén mondogatjuk, tudnunk kell, hogy elképesztő technikai lemaradásban vagyunk a hozzánk hasonló külföldi stábokhoz képest. A legmodernebb közvetítőkocsink tizenkét éves, ha jól tudom. Azóta már olyan közvetítőkocsik vannak, amelyek technikai berendezésével szinte csillagot lehet vizsgálni. Mégis a mi kollégáink hite, lelkesedése, szakmai alázata és hozzáértése pótolja a technikai hiányosságainkat." >>>

A BMX-versenyről felvett képeket videoklip-szerűen lehet vágni. Az a generáció, amelyiknek el kell adni a sportot úgy általában, ezen a vizuális kultúrán nőtt fel. Igazodni kell az ízlésvilágukhoz. Nekik hogy lehetne élményszerűvé tenni a kosárlabdát, amelynek utolsó három perce akár negyedóráig is eltarthat az egymás utáni szabálytalanságok és az azokat követő büntetődobások miatt? >>>

Mi az, hogy közönségfilm? Értem, hogy a forgalmazónak ez fontos szempont. Pláne az én esetemben, hiszen én leginkább egy kommersz figura vagyok a magyar állampolgárok szemében, így érdemes volt az imázshoz igazodni, és azt mondani, hogy a Pánik közönségfilm. Meg persze letagadhatatlan, hogy azt szerettem volna, minél többen nézzék meg. Kedvelem az amerikai filmeket, így a Pánikban is vannak hagyományos klisék, történetmesélési sablonok, de remélem, ezeknél fontosabbak az eredeti elemek. >>>

1998-ban még tudtam kedéllyel szemlélni a világot. A gyanús és taszító jelenségek ellenére hittem benne, hogy talán működhetnének másként is a dolgok. Ma már úgy érzem, úgy beleragadtunk az erkölcsi züllöttségbe, ahogy ezt a Keleti PU. tükrözi. Kiveszett belőlünk a tolerancia a másik ember iránt. Ennyivel látom demoralizáltabbnak a helyzetet most, mint tíz évvel ezelőtt. >>>

"Lehet, hogy van egy kis pátosz ebben a kijelentésben, de nagyon hálás vagyok ezeknek a körülményeknek, mert egyértelműen megérttették velem, hogy ez nem játék, ez valódi élet, valódi pénz. Nem állami, amiért az ember csak viszonylagos felelősséget vállal. Mit tehetnek az emberrel az állami pénz miatt? Megdorgálják, nem adnak prémiumot vagy ilyesmi. De itt egyszerűen megölhettek volna, mert ilyen pénzekért, tízezer, százezer dollárokért már öltek." >>>

Nyilván mindenki emlékszik arra az esetre, amikor egy tizennyolc éves lányt megkötözött, leöntött benzinnel és meggyújtott egy tizenöt éves fiú. Ez így egy sokkoló, brutális hír. Lehet ezzel önmagában is riogatni az embereket, de ennek kapcsán feltárhatjuk a fiatalkorú bűnözés szociológiai hátterét is. >>>

Nyár elején a Budapest Film úgy döntött, szakít a Szindbád és a Tabán mozik hagyományos üzemeltetésével, és bérbe adja őket. Kikötötte, hogy mindkettőt továbbra is csak moziként lehet működtetni. >>>