Az MTV vetíti a szemle legjobb tévéfilmjét >>> , Pater Sparrow filmjének portói díjai >>> , Díjak a 82. Oscar-gálán >>> , Országos Középiskolai Filmszemle nevezési határidő: március 17. >>> , életREklám 2010: Nyitott társadalom vagyunk? - beadási dátum: március 15 >>> , Filmkészítő verseny általános- és középiskolásoknak >>> , "Önkéntességgel a roma integrációért" - a Kurt Lewin Alapítvány videópályázata >>> , A VI. Nemzetiségi Filmszemle díjazottjai >>> , Kortárs magyar filmek hete a Vajdaságban >>> , Dialektus kritikusi workshopra jelentkezés április 30-ig >>> ,

Kicsi a kijelző, de erős?  Szabolcsik János Állítólag a sötétben világító bogarak ültették a bogarat a tudósok fülébe, hogy létre lehetne hozni egy olyan berendezést, amely kis túlzással „önmagában” világít, vagyis nem kell hozzá külső fényforrás, csak stimuláló elektromos impulzusok. (...) A megjelenítő vastagsága csupán attól függ, hogy milyen matériára viszik fel a képpontokat képező organikus anyagot. (...) Amikor az OLED-kijelzők vastagságáról, hajlékonyságáról, netán áttetszőségéről van szó, akkor nem a technológia lényegi kérdéseiről beszélünk, hanem csak a szubsztrátumokról, amelyek hordozzák a technológiát. Pedig maga az OLED-eljárás több szempontból is problematikus. >>>

Legyen a gépnek halleluja? – Oscar-trendek  Gulya István Természetesen túlságosan szerteágazó volna, ha mindegyik Oscar-kategória történetéből igyekeznénk levonni máig ható tanulságokat – így csupán a filmes Mekka utóbbi tíz esztendejének akadémia fődíjait szemlézzük, és megállapítjuk: lehet, hogy a technikai fejlődés sodró, azonban az emberi tényezőt tekintve nagyjából minden változatlan. Márpedig hiába szárnyal a technika, ma még mindig az ember áll a felvevőgép előtt és mögött. Más kérdés, hogy most csak mutogatni meri magát, de nem akar igazán látszani. >>>

Tudjuk, mi a tuti   Beszélgetés a 41. Magyar Filmszemle játékfilmes versenyprogramjáról. Résztvevők: Selmeczi Nóra, Deák-Sárosi László, Tanner Gábor. Bár a termés jobbnak tűnt a tavalyinál, az új alkotások nem számíthatnak komoly nézettségre. Sokszor úgy érezni, hogy a filmtervre támogatást megítélők felé nincs semmiféle visszacsatolás sem a pályáztatás, sem a későbbi gyártási folyamat során. Ez pedig tarthatatlan állapot. Mint ahogy az is, hogy nem kell ragaszkodni a forgatókönyvhöz. Hol van még egy olyen támogatási rendszer, ahol ennyire el lehet térni a pályázati célkitűzéstől vagy az előirányzott költségvetéstől? Ez csak a magyar filmiparban képzelhető el. >>>

Jancsó Miklós: Oda az igazság  
Soós Tamás Talán abból fakad az Oda az igazság (és megítélésének) ellentmondásossága, hogy Jancsó minden korosztályú és beállítottságú nézőjének ígér valamit. Inkább többé, mint kevésbé új hatalomvíziót, újra felmondott szimbólumsort, és egy csepp groteszk humort. Várhatunk gyilkos, a mai közröhejes korszakot szurkáló iróniát, amit azonban inkább csak nagyvonalakban olvashatunk ki a sorok közül. >>>

Biztos alapokon  Tanner Gábor Ha egy magyar rendezőtől, ez esetben Antal Nimródtól látunk klassz verekedéseket, üldözéseket, páncélautó-borulásokat, lövöldözéseket, akkor le kell hogy essen az állunk. Egy magyar rendező, aki csaknem hibátlanul el tud készíteni egy B-movie-t? Ilyen csak a mesében van. És Hollywoodban. El kell ismerni, hogy a Kontroll serdülő csoportos akciójeleneteinek már nyoma sincs A szállítmányban. A történet még mindig hemzseg a hibáktól, amitől az egész úgy hiteltelen, ahogy van, de ezt legalább feledtetik a gördülékeny akciók.>>>

Werner Herzog-filmek DVD-díszdobozban  Tanner Gábor Döbbenetes erőfeszítéssel átküzd egy hajót az embereivel egy hegyen, majd zavarba ejtő könnyedséggel adja el a vasszörnyeteget don Aquilinónak, hogy kifizethesse Carusót. Ezért irigylésre méltó Fitzcarraldo: nem rabja még a saját tetteinek sem. Ha az ember létrehoz, vagy csak elintéz valami nehéz dolgot, szereti elégedetten méregetni tettét, s ezzel együtt önmaga képességeit. Fitzcarraldót nem fűzi semmilyen viszony heroikus tettéhez.>>>

Pócsik Andrea: A Leleplezés szobája   A Balázs Béla Stúdió kanonizálódásának eddigi legfontosabb állomása az 50. évforduló alkalmából megrendezett, vetítéssorozattal, beszélgetésekkel kiegészített kiállítás a Műcsarnokban („Más hangok, más szobák – Rekonstrukciós kísérlet(ek) A Balázs Béla Stúdió 50 éve”) és a tanulmánykötet egyidejű megjelentetése („BBS 50 – A Balázs Béla Stúdió 50 éve”). A tárlat metszéspontjába az 1969 és 1980-as évek eleje közötti időszak került. Ebből a filmcsoportból választottunk ki egy fontos, ám kevéssé ismert alkotást: Szalai Györgyi és Vitézy László Leleplezés c. 1979-es dokumentumfilmjét. A képtár felülete remek alkalmat ad arra, hogy a mozgóképet itt nem csak önmagában, hanem a kiállítás szerint megjelenített kulturális kontextusában, az installáció egyéb tárgyaival, dokumentumaival együtt elemezzük. >>>

Sopsits Árpád: A hetedik kör  
Selmeczi Bea Sebestyén, az új fiú a fiatalok legfogékonyabb korszakában jön el, és felteszi a kérdéseket. A kérdéseket, amelyek mindenkiben ott lapulnak. Lehet, hogy Istent teremtettünk reményből és félelemből, de a félelem erősebbnek bizonyult nála is. Ekkor született meg a Sátán. Aki önmagában nem gonosz, csak a tagadás szelleme, aki a kétely csíráit ülteti el a szívekben. Az pedig már az adott lélek választása, hogy átengedi-e magát belső démonjainak. >>>

Michael Curtiz. A Casablanca árnyéka alatt  Miguel A. Fidalgo "A tolonc forgatása alatt, június elején egy kisebb incidens történik, ami ugyan nem ver fel nagy port, mégis az első eset a Curtiz személye körül később kialakított »fekete« listán. Jászainak eltörik az egyik bordája egy jelenet során, amelyben meg kellett állítania egy hintót, és a színésznő Curtizt hibáztatta, amiért korábban indította el a kocsit a kelleténél." 2008. novemberében Balogh Gyöngyi „Elázott filmkincsek rozsdás dobozokban. Előkerült Kertész Mihály kolozsvári filmje” címmel írt cikket a Filmkultúrában A tolonc különös megtalálásáról és filmtörténeti helyéről. Idén Madridban jelent meg Miguel A. Fidalgo nagyon alapos, hatalmas kutatómunkáról tanúskodó, kiváló könyve Kertész Mihályról. Ebből közlünk most pár részletet.>>>

Gyalogember – Beszélgetés Nagy Anna színésznővel, a 41. filmszemle életműdíjasával  Sulyok Máté Meglepett engem ez az életműdíj, mert azok közé tartozom, akik nem szoktak díjat kapni. Van, aki mindig kap, én nem. Ezért ha díjat kapok, boldog vagyok, és nagyon meglepődöm. Nagyon örülök neki, mert szakmai díj. Szinte nem is hittem el. Amikor interjút kérnek tőlem, akkor is rögtön azt kérdezem az újságírótól, hogyan jutottam eszébe? Miért éppen én? Magától is majdnem megkérdeztem… Mögöttem nincs senki, nem is volt, gyalogember vagyok. Nincs mögöttem motor, nincs alattam kerék – így jár a gyalogember.>>>