A Gran Torino nem csupán párját ritkítóan okos munka, de vérbeli mozi is. Abból a fajtából, ami kiveszőben van. Amin nevetni lehet és meghatódni, ami beszélgetésre késztet, és nem feltétlenül csak a filmtörténeti összefüggések szférájában, hanem köznapi szinten is. Mi is a sokat emlegetett multikulturalitás lényege, mit jelent az összetartozás, helyettesíthet-e egy rosszul működő családot egy frissen megszerzett barátság, miért félünk az öregedéstől, miért fontos, hogy mit hagyunk magunk után? És mindehhez Clint Eastwood zseniális, leírhatatlan alakítása társul.
Úgy játszik egy morgó vénembert, hogy vicsorog. Egy idegengyűlölőt, hogy szeme izzik a gyűlölettől. Egy jóságos öregembert, hogy a szikkadt arcból jóságos mosoly fakad.
Ezt hívják beleélő színészi munkának? Ezért lenne jó? Ez számomra nem mond semmit, sokkal inkább hiszek abban, hogy vannak kivételes alkalmak, amikor minden színészi eszköz, gesztus, modor harmóniába kerül (akár véletlenül is), és működni kezd a film. A Gran Torino ilyen. Például Eastwood védjeggyé vált ajakfelhúzása, amellyel oldalról kivillantja a fogait, amikor valamivel nem ért egyet, mint egy vicsorgó kutya. A megkeseredett, cinikus, aszott Walt figurájához tökéletesen illik ez a Millió dolláros bébiben már-már modorosságnak tűnő mimika. És nem tudok említés nélkül hagyni egy színészi eszköz szintjén megnyilvánuló visszautalást a Piszkos Harry-időszakra. Az egykori zsaru arca eltorzult a lövéseknél, és minden ravaszmeghúzásnál, csuklóból csapásszerű mozdulattal rántott egyet a fegyveren. Mintha nem csupán lőni akarna, hanem oda is sózni egyet a pisztollyal. (Világos, persze, hogy így nem lehet pontosan lőni, mindazonáltal még erőszakosabbra vizualizálható a fegyverelsütés.) A Gran Torinóban ez a mozdulat kézjátékká szelídül. Bizonyos helyzetekben Walt fegyvert imitál a kezével, és úgy tesz, mintha lőne, egyszerre illesztve a mozdulatot a film erőszakmentes koncepciójába, és parodizálva az egykori Piszkos Harryt.

A felpörgő világ hatásaira szinte kizárólag zsigeri reakciókat adunk. Ettől válik minden gépiessé. És kiszámíthatóvá. Azért nem mondhatjuk, hogy unalmassá, mert a gyors visszahatások egyszersmind agresszívek is. Éppen ettől tűnünk markánsnak, hangsúlyosan jelenlevőnek. Összeomlana a világ, ha hátradőlnénk pár percre – és elgondolkoznánk. Ha mérlegelnénk. De talán az idősebbeket figyelve még rácsodálkozhatunk, mire jó, ha valaki ennek a képességnek a birtokában van. Amikor Sue véresen és összetörten előkerül, Waltnak azonnal fegyvert kellene ragadnia és bosszút állnia. Még a teszetosza Thao vére is felforr. Nem, kiskomám, mondja Walt, üljünk le és gondolkozzunk. Ugyanis a gondolkodásból fakadhat csak kiszámíthatatlanság. Amivel megakaszthatjuk magunk körül a világot. A kiszámíthatatlanság pejoratív árnyalatú fogalom. Pedig éppen úgy válhatunk egyénné, személyiséggé, ha rendelkezünk a kiszámíthatatlan cselekvés képességével. Ha tudunk egy ingerre, egy szituációra másként reagálni, mint ahogy az „természetes” vagy „elvárható” lenne. De éppen öregkorban nehéz kiszámíthatatlannak lenni (amikor pedig időnk nyílik a gondolkodásra), ugyanis addigra megkérgesedik az ember, rutinokba és rituálékba dermed, és a gondolkodásra fordítható idejét felemészti az elkövetett bűnein, kihagyott lehetőségein, hibáin, elrontott életén való lamentálás. Sok idős ember ezért válik dühössé, agresszívvé. Ül a háza előtt, mint Walt, és nyálát csorgatva vicsorog az elhaladókra. Nagy lelkierő kell hozzá, hogy ebből az állapotból kikeveredjen valaki. Hogy ne a hibái felett érzett keserűségét zúdítsa a környezetére, hanem azokat magában feldolgozva, a szokásostól eltérő arcot mutasson: bölcs megértést és szeretetet sugározzon. Egy koreai veterán, aki a Ford gyár futószalagja mellett húzta le az életét, szép lassan birtokába kerül ennek a képességnek. És máris valamiféle hősként nézünk rá. Elnyerte ugyanis a lelki békéjét. Azt mondják, a legnagyobb kincs, ha valaki megleli Istent. Clint Eastwood szerényen hozzáfűzi: az sem rosszabb, ha valaki megtalálja önmagát. Így, ha majd elmegy, szép emléket hagyhat maga után.

1 . 2 . 3 . oldal