Juliette csak létezik és szép, ahogyan Isten megteremtette őt. Ebben az értelemben találó a cím, még ha kissé fellengzősen hangzik is egyeseknek. A lány erotikus vonzalma a lehető legtermészetesebb gesztusok, viselkedés által valósul meg. Hogy mégis megbotránkoztak a filmen, az a kor társadalmának kritikája. Azé a koré, amelyikben forgatták, amelyiket ábrázol és azé is, amelyikben bemutatták a mozikban. Roger Vadim harminckét évvel később az Egyesült Államokban újraforgatta a filmet, de az újabb változat csak remake maradt. A remek viszont az 1956-os változat, amelyik most megjelent DVD-n.

És Isten megteremté a nőt
(Et Dieu... créa la femme)
francia-olasz, 95 perc, 1956
rendezte: Roger Vadim
írta: Roger Vadim, Raoul Lévy
fényképezte: Armand Thirard
vágó: Victoria Mercanton
zene: Paul Misraki
látvány: Jean André
szereplők: Brigitte Bardot, Curd Jürgens, Jean-Louis Trintignant, Christian Marquand
gyártó cég: Cocinor, Iéna Productions, Union Cinématographique Lyonnaise
DVD magyarországi forgalmazója: Caesar Film
DVD magyarországi bemutatója: 2009. január 10

„A St. Tropez-i árva lány mindenkit magába bolondít: a gazdag külföldit, a gátlásos fiút és a bátyját egyaránt. Egyikükhöz még férjhez is megy, de ez sem zavarja különösebben. Valóban ilyennek teremtette Isten a nőt?” Ilyen és hasonló tartalmi összefoglalókkal ajánlják az 1956-ban készült filmet, illetve a belőle készült DVD-t a nézők figyelmébe az internetes műsorújságok, blogok és áruházak. Ez a szöveg figyelemkeltő, és sokat ígér, de a szerzője hogy érthette félre ennyire ezt a remek filmet?

Nagyon örültem, hogy az És Isten megteremté a nőt megjelent DVD-n, mert ötvenhárom év távlatából már sokkal tisztább tekintettel nézhetjük meg a botrányok és sikerek zűrzavarában agyon-, illetve félremagyarázott filmet; és a tények, összefüggések számbavételének nyomatékával hívhatjuk fel a kedves fülszövegírók figyelmét, hogy mielőtt megfogalmaznák az ajánlójukat, tekintsék is meg a szóban forgó művet.

Juliette például nem bolondít magába senkit. A férfiak kerülgetik és ostromolják, de ő maga nem tesz semmi célzottan rájuk irányuló pluszgesztust azért, hogy magához vonzza, feltüzelje, behálózza őket. Juliette csak létezik és szép, ahogyan Isten megteremtette őt. Ebben az értelemben találó a cím, még ha kissé fellengzősen hangzik is egyeseknek. A lány erotikus vonzalma a lehető legtermészetesebb gesztusok, viselkedés által valósul meg. Hogy mégis megbotránkoztak a filmen, az a kor társadalmának kritikája. Azé a koré, amelyikben forgatták, amelyiket ábrázolja és azé is, amelyikben bemutatták a mozikban.

Juliette-nek udvarol Eric, a dúsgazdag, idősebb férfi. Kissé félénken, diszkréten kerülgeti, ajánlatokat is tesz neki, de el is bizonytalanodik a lány természetessége és rendkívüli szépsége láttán. Juliette meghallgatja ugyan az ajánlatait, de nem vakítja el a lehetőség, hogy például számára egyébként elérhetetlenül drága luxusautóban furikázzák. Vonzza a gazdagság, a csillogás, de ezért nem lenne a gazdag úriember férje vagy szeretője. Elveit szavakba is önti: „önnel ellentétben én nem tudnék hazudni.” Juliette ekkor már férjes asszony, aki hittel, szenvedéllyel, eltökéltséggel vállalta fel a házassági kötelékeket a fiatal, jóképű fiúval, Michellel.

1 . 2 . 3 . oldal