ÖN ITT VAN: ARCOK / JELENIDŐ

Nagyasszony vagy naiva; szépség vagy szörnyeteg; munkásnő vagy arisztokrata; újságíró vagy miniszterelnök; bármit játszhat, mindent elhiszünk neki. Nincs olyan karakter, amit nem tudna magára szabni. Meryl Streep adottságai révén minden szerepre alkalmas. Vérbeli színésznő, akinek látványos külső átalakulása mögött sokkal mélyebb belső átalakulás rejlik. Könnyű kézzel vázolt arckép a 2012 februárjában bemutatott A Vaslady című film főszereplőjéről. PORTRÉ>>>

„Ha azt kérdezed zsánerfilm vagy szerzői film, én azt válaszolom, hogy Fargo. Fargókat kell csinálni.” Beszélgetés Bergendy Péterrel A vizsga című új nagyjátékfilmjéről, amelyben az elmúlt rendszer elembertelenítő hatását mutatja be egy izgalmas noiros krimibe szőve, és amellyel több nemzetközi filmfesztiválra is készül.
INTERJÚ>>>

"Talán most még nyitottabb a világ egy ilyen történetre. Ilyenkor már ilyen irracionális magyarázatokat talál ki az ember. Amúgy is irracionális történet az, ahogyan le tudsz forgatni, és be tudsz mutatni egy filmet." Interjú Almási Réka elsőfilmes rendezővel. Filmjét, a Team Buildinget, amellyel elnyerte a Simó Sándor Emlékdíjat, nemrég mutatták be a mozik. INTERJÚ
>>>

A Pál Adrienn című film Cannes-ban elnyerte a FIPRESCI-díjat, idehaza pedig március 17. óta vetítik a mozik. "Számomra nagyon érdekes, hogy mire emlékszünk, hogyan, és miért. A sokféle nézőponttal, a szubjektivitással és a relativitással való szembesülés vezeti rá végül a megfelelési kényszerrel küzdő Piroskát arra, hogy talán nem is annyira fontos mások véleménye." A rendezőt a film keletkezéséről és a filmkészítés motivációiról kérdeztük. INTERJÚ>>>

"Nem biztos, hogy a fesztiválok a jelenlegi formájukban a jövőnek szóló műfajok. Ha igen, akkor a legerősebb részük a közösségi élmény, amit nem pótol semmilyen letöltés vagy magányos tevékenység." Hogyan vált majdnem jégheggyé a 2011-es év, hogyan szerveződik a Titanic, kik járulnak hozzá a létrejöttéhez, miben változott és miben nem a szervezők elképzelése a rendezvény szerepéről és lehetőségeiről - erről kérdeztük a nemzetközi filmfesztivál igazgatóját. INTERJÚ>>>

"Olyan papot szerettem volna találni, aki abba a döntési helyzetbe kerül, hogy hivatalosan a családot, szerelmet választja-e mégis, vagy pedig a hivatását, amellyel a cölibátus is együtt jár." 2010. május 28-án az Örökmozgó dokumentumfilmes filmklubjában Sós Ágnes: Őrült szerelem ez című filmjét tűztük műsorra. A rendezővel Mártonffy Marcell teológus, irodalomtörténész beszélgetett. KÖZÖNSÉGTALÁLKOZÓN

>>>

A 2010-es Filmszemlén több kiemelkedő alkotást láthattunk, a legjobb film díjára is eséllyel pályázhatott legalább öt produkció. Az elismerések jól reflektáltak az értékekre, a teljesítményre. A zsűri A vágyakozás napjaiért a legjobb forgatókönyvírónak járó díjat Pacskovszky Józsefnek adta, aki egyben a film rendezője is. A film sikeresen szerepel a fesztiválokon, de eddig nem került moziforgalmazásba, a nem szakmabeli nézők a televízióban illetve alkalmi vetítéseken találkozhattak vele. A rendezővel a magyar artfilmek helyzetéről is beszélgettünk. INTERJÚ>>>

"Tudnunk kéne, hány film készüljön, és abból mennyin sírjunk, és mennyin nevessünk. Néhány év alatt ki kellene alakítani azt a rendszert, amely gazdaságosabbá tenné a filmeket. Inkább nagyobb költségvetésű filmeket lenne jó készíteni kisebb számban, mintsem sokat kis költségvetésből, ahogy az most van. Nagyon fontosnak tartom, hogy világos elhatározás legyen a tekintetben, hogy ezek a filmek a közönség kegyeinek kívánnak e megfelelni, vagy pedig kifejezetten nemzetközi sikerrel kalkulálnak." Interjú a Katapult Film ügyvezetőjével.>>>

Alighanem a női főszereplő, Iskiné a legtalányosabb figurája Vágvölgyi B. András Kolorádó Kid című filmjének. Nem világos mennyire az események sodorják magukkal és mennyire próbálja kezébe venni saját sorsa irányítását. Csábos, ízig-vérig nő, aki mintha keresne valamit, de képtelen megkapaszkodni. Feszülten lappangó útkeresése során végül csak egyetlen lehetőséggel tud élni, az 1956-os forradalom után feladja szeretőjét egy menekülést jelentő útlevélért: így próbál meg új életet kezdeni. Kissé meglepő lehet, hogy e különös karakter megformálására a rendező a Krétakör produkcióiból ismert színésznőt, Sárosdi Lillát választotta ki. >>>

A KMH Film vezetője néhány évvel ezelőtt barátai unszolására, kísérletező kedvű kalandorként vágott bele a filmezésbe. A legújabb magyar rendezőgenerációval indult, tapasztalat és szakmai ismeretek nélkül, mára azonban már komoly hazai és nemzetközi sikerek fémjelzik útját. "Most, hogy jó pár éve tanulom ezt a szakmát, értem és látom, hogy a producereknek is meg kell tanulniuk dolgokat, át kell menniük bizonyos folyamatokon. Nagyon-nagyon veszélyes az, ha az alapítványok felkészületlen embereknek szórnak oda iszonyatosan nagy pénzeket – nem tudnak mit kezdeni vele, és csak baj vagy csőd, elszámolási vita lesz belőle, esetleg el sem készül a film." >>>

"Mindig érdekelt a sötét világ, hogy mi van az emberekben mélyen elrejtve. Mellesleg, ha a halállal foglalkozom, az élettel is foglalkozom. (...) Mióta egy boncmesterrel készítettem filmet, egészen máshogy látom a világot. Közelről megtapasztalhattam, hogy mi valójában az emberi test, hogyan tudunk elveszni benne, ugyanakkor azt is megláttam, mi a szépsége annak a munkának, amely mindenkit undorít." A 41. Magyar Filmszemle megosztott rendezői díját a Látogatás című filmjéért nyerte el Pejó Róbert. Az alábbi beszélgetésben megpróbáljuk lelkiismeretesen körüljárni a filmet és a hozzá vezető utakat is. >>>

Először szakácsnak készült, majd színészetet tanult, de dolgozott újságíróként és televíziósként is, mielőtt elvégezte volna a Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező szakát. Később műsorvezetőként is kipróbálta magát, 2008 óta pedig a szombathelyi Weöres Sándor Színház rendezője. Első mozifilmje, a Czukor Show. >>>

A 41. Magyar Filmszemlén Dyga Zsombor megosztott rendezői díjat kapott a Köntörfalak című filmjéért. A háromszereplős, egy zaklatott éjszaka történetét felrajzoló kamaradarab bemutatóját a forgalmazói ötletelés Valentin napra időzítette - a nézők ennek ellenére jól fogadták a filmet. Beszélgetés a rendezővel.>>>

"A történet egy ugyanolyan szexkereskedelmi történet, mint az összes többi: elmegy a lány, eladják, ott lesz belőle valami. Nem ez a lényeg, a történet csak az apropó; itt megint arról van szó, hogy hogyan meséljük el, milyen irányból nézzük mindezt, mi az az aspektus, ahonnan nézzük. Mint filmkészítő nem próbálom elhitetni ezt a történetet, hanem beleteszem egy zárójelbe."
Beszélgetés a Gene Moskowitz-, Zöld Holló- és Arany Orsó-díjas Bibliotheque Pascal alkotójával.>>>

Gizi volt a nyolc testvér közül a legkisebb. Szigorúan fogták, moziba, bálba sem mehetett. Huszonöt évesen férjhez ment, a férje ivott, elváltak. Nagyon szegény volt, sokat spórolt, vett egy tanyát. Szüleik halála után ő fogadta be két nővérét, akik gondoskodásra szorultak. Testvérei gyerekeit is nevelte, sok a keresztgyereke. A dolgos asszony megbetegszik, lerokkan, testvéreivel a faluba költöztetik őket rokonaik, a tanya elárvul. 2009. november 9-én az Örökmozgó Beszéljünk a filmekről! Filmévkönyv 2009 – Dokumentumfilmek sorozatában bemutatták Kőszegi Edit és Szuhay Péter: A három nővér című filmjét. Vetítésre került még két jelentős, roma témájú korábbi munka is, a Faluszéli házak (Schiffer Pál, 1973) és a Kubikosok (Kis József, 1969). Az alkotókkal Pócsik Andrea romológus beszélgetett.>>>

A fiatal filmes éveken át dolgozott filmkritikusként, közben diplomát szerzett a Színház és Filmművészeti Egyetem forgatókönyvíró szakán, s immár nagyjátékfilmes rendezőnek mondhatja magát. A fiatal felnőttek párkapcsolatait egy romantikus komédia műfaji keretein belül feszegető alkotót indulásáról, iskoláiról, filmes próbálkozásairól, a nagyjátékfilmjéhez választott zsáner jellemzőiről, a forgatásról és persze a terveiről kérdeztük. >>>

Októberben került a mozikba a Tréfa című magyar film. Az eredetileg tévéfilmnek induló, egy Kosztolányi-novella alapján íródott terv külső támogatók segítségével alakult át mozifilm-forgatókönyvvé. Az eredeti próza egyes elemei ugyan visszaköszönnek a mozivásznon, a film egésze azonban inkább hangulatában, mint történeti hűségében idézi meg az adaptált művet. Az irodalmi mű filmre vitelének kérdéseiről, a történet napjainkra érvényes áthallásairól beszélgettünk a rendezővel, Gárdos Péterrel.>>>

A Jászai Mari-díjas színművész, a Nemzeti Színház tagja az elmúlt évben három magyar filmben is szerepet kapott. Ezt megelőzően viszont hosszabb ideig nem találkozhattunk vele mozgóképen, noha pályája kezdetén olyan jelentős kritikai sikert elérő filmben szerepelt, mint Sas Tamás Presszója. A közelmúltban a szélesebb közönség előtt is feltűnt a film sorozatverziójában. Filmes életének alakulása mellett színházairól is kérdeztük Söptei Andreát.>>>

Szeptember 10-től játsszák a (főként vidéki) mozik Tóth Barna filmjét, a Rózsaszín sajtot, melyben egy 19 éves fiatalember olyan egyszerű kérdésekre keresi a választ, miszerint merrefele is induljon el az életben, hogyan függetlenedjen édesapjától és vajon mikor teljesedik be a tiszta szívvel remélt igaz szerelem. Interjú a filmről és más fontos dolgokról a főszereplő-rendezővel.>>>

A 2008-as Sziget egyik különlegessége az Octopus Összművészeti Helyszín Medence Filmklubja volt: magyar némafilmeket vetítettek Darvas Kristóf zongorakíséretével. A Magyar Nemzeti Filmarchívum filmanyagára támaszkodó vetítéssorozat kezdő időpontjában, 22 órakor alig egy-két ember lézengett, ám a vetítések végére minden este zsúfolásig megtelt a sátor. A filmklubot Bredár Zsolt szervezte.>>>

A fiatal filmes az elé gördülő akadályok ellenére sem adta fel célját, s példamutató kitartása, számos kompromisszummal bár, de végül meghozta gyümölcsét: A 40. Magyar Filmszemlén az Intim fejlövés – a Papírrepülők című filmmel megosztva – megkapta a Simó Sándor elsőfilmes díjat. Némi szerencsével ráadásul hosszú évek után ez lehet az első magyar film, amely akár már a mozikban visszahozhatja az árát. >>>

Szerintem irreális, hogy csak a magyar piacot tekintjük piacnak, a világpiacot nem. Pedig az úgynevezett magyar „közönségfilmek” nem jutnak el sem Európába, sem a világba, legyünk őszinték, az ország határain túl nem kíváncsi rájuk senki. Ugyanakkor az alkotói filmekre – persze, nem mindegyikre, de mondjuk úgy, hogy azok krémjére – komoly nézői igény mutatkozik a nagyvilágban. Éppen ezért elavult a hagyományos „közönségfilm-művészfilm” felosztás. Fogalmazzunk úgy, hogy van olyan típusú film, amely piaci termék, és van olyan, amely kulturális termék.>>>

A 40. Magyar Filmszemlén bemutatkozó Adás című film rendezőjével és operatőrével beszélgettünk. Pohárnok Gergely: Szerintem nagyon eredeti alapötlet és érdekes gondolatkísérlet, hogy mi történne velünk az adás megszűnésekor, hiszen ma jóformán online létezünk (tévé, internet, mobiltelefon), ezeken keresztül kommunikálunk és gyűjtünk információkat. Vranik Roland: Az egész világ képernyőfüggő, hiszen minden monitoralapú. Ha ezt kirántják alólunk, nagy bajok történnek. A BBC-sek végeztek egy kísérletet: elvették egy családtól a televíziót, a mama gyógyszerfüggő lett, a papa inni kezdett, a gyerekek kikészültek. Az infrastruktúra sem képes ma már számítógép nélkül létezni.>>>

"A bolgár színészek igyekeznek teljesen azonosulni a szereppel. De ez nem csupán valamilyen módszerrel, művészeti törekvéssel magyarázható. Kicsit különleges a bolgárok érzékenysége. Valami fájdalom él a népünkben. A balkániságunk vitathatatlan, de mégis nagyon mély, önmarcangoló érzelmek emésztenek minket. Nem olyan végletesen, mint az oroszokat, de… Nem tudom. Képtelen vagyok meghatározni ezt a bizonyára a történelmi múltból, kulturális hagyományokból eredő sajátosságot." A 40. Magyar Filmszemlén bemutatott és hamarosan a mozikba kerülő Príma primavera című koprodukciós film rendezőjével és bolgár főszereplőjével beszélgettünk.
>>>

Játszott színházban, szerepelt több nagyjátékfilmben és reklámban, majd belekóstolt a zenélés világába is, mielőtt filmezni kezdett. Tavaly hirtelen felindulásból szinte lehetetlen vállalkozásba fogott, amikor állami támogatás és jelentősebb szponzorok híján is nagyjátékfilm forgatására adta a fejét. A jubileumi 40. Magyar Filmszemlén a Papírrepülők – az Intim fejlövés című filmmel megosztva – megkapta a Simó Sándor első filmes díjat. A rendezővel a közelgő mozipremier kapcsán beszélgettünk.
>>>

„Számomra roppant szimpatikus az, hogyha valakik hajlandóak provokálni és kritizálni azt a rendszert, amelyben élnek. Értékelem, hogyha valaki az ismertségét és népszerűségét arra használja, hogy változtatni akar a dolgokon, vagy legalábbis fel akarja hívni a figyelmet a világban levő problémákra és igazságtalanságokra.” Interjú Mátyássy Áronnal, aki első filmjével, az Utolsó idők-kel elnyerte a nagyjátékfilmes zsűri és a diákzsűri fődíját, az Aranyorsót és a Zöld holló-díjat, valamint a legjobb eredeti filmzenéért járó díjat.>>>

Az Örökmozgó Beszélgessünk a filmekről! sorozatának dokumentumfilmes filmklubját 2008. szeptember 24-én Bálint Arthur: Kisvárosi mozi (2007) című filmjének levetítésével folytattuk. A film – amely a székelyudvarhelyi mozi utolsó napjait örökíti meg - apropóján vendégeinkkel, Durst Györggyel, a film producerével és Füredi Zoltán rendezővel, a Kocsiszín vezetőjével elsősorban arról beszélgettünk, milyen lehetőségeket látnak arra, hogy a közönség ne szokjon le a mozibajárásról. >>>

A Csak szex és más semmi nem csupán a rendezőnőjét, hanem íróját is ismertté tette a nézők és a szakma előtt. "Még csak" a hatodik filmjénél tart, de neve szépen lassan összeforr a mozikban is sikeres magyar film fogalmával. 2008 két legnagyobb nézettségű magyar filmjének írójával beszélgettünk.>>>

2008. november 22-én, életének 78. évében elhunyt Óvári Lajos, gyártásvezető-producer, a 34. magyar filmszemle életmű-díjasa. 1949 óta dolgozott gyártásvezetőként. Az ötvenes évek elején elvégezte a moszkvai filmfőiskola gazdasági fakultását, majd a Mafilm gyártási osztályvezetője lett. Több mint száz játék-, dokumentum- és tévéfilmes produkcióban vett részt. Közöttük voltak a magyar film nagy közönségsikerei és kiemelkedő művészi alkotásai. Szinte összes jelentős rendezőnkkel dolgozott, pályája elején Szőts Isvánnal is. Az ő keze alól került ki többek között a Bakaruhában, a Vasvirág, A tizedes meg a többiek, a Kárpáthy Zoltán, Az ötödik pecsét, A ménesgazda, a Mephisto. Nemzetközi produkcióknak is elismert szakembere volt. >>>

PARA - Ne halj meg pancserként! Főleg ne kétszer… „A Para a barátság, a szerelem és a bátorság filmje. Nem szuperhősök, ellenkezőleg, a kisemberek, a született vesztesek győzelmének története – vígjáték, akció és dráma egyben.” A forgatókönyvet Csurgó Csaba írta.>>>

"Az indulat volt először, amely abból fakadt, hogy nem értem a kapcsolataimat, nem értem az embereket, akik körülöttem élnek.Akkor pedig agresszív filmet akarok csinálni, és ezért elkezdtem racionalizálni, hogy miért is vannak bennem ezek az indulatok, miért akarok ilyen véres jeleneteket forgatni. De maga a film, az már nem agresszióból készült.Mert megértettem, hogy az a bajom, hogy nem tudom, kik a többiek, és innentől már egy izgalmas utazás volt.
Azt akartam, hogy miközben egy konkrét zsáner keretein belül mozgunk, arról szóljon a történet is, hogy egy ember keres egy másik embert, aki már nincs.”


Beszélgetés egy történetmesélővel, aki első nagyjátékfilmjével kivívta a nézők és a kritikusok szeretetét egyaránt.>>>