Kezdooldal a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet online magazinja  
Plánok cikk

Nyomtatóbarát változat


Radics Péter

Idén lesz 90 éves a Corvin Filmszínház

kép megtekintése

Budapest talán legpatinásabb mozija a Corvin Filmpalota. Az 1996-os felújítás óta a legújabb magyar és külföldi filmsikerek a legszínvonalasabb vizuális és hangzásbeli élmény mellett tekinthetők meg. Az egyik kamarateremben (speciális szemüveggel) ma már 3D-s filmeket is meg lehet nézni. A filmszínház gyakran ad helyet filmes rendezvényeknek, filmbemutatóknak, díszvetítéseknek, fesztiváloknak. MOZITÖRTÉNET

A Corvin épületével kapcsolatban már-már különlegességnek számít, hogy kifejezetten erre a célra épült, és története során mindvégig moziként funkcionált. A Gschwindt-féle Szeszgyár telkén épült fel, terveit Bauer Emil készítette. Kezdetben részvénytársasági formában működött, 6.000.000 aranykorona alaptőkével. Az alapítók között szerepelt a Magyar Város és Községfejlesztési Bank (Simonyi-Semadam Sándor volt miniszterelnök irányításával), továbbá a Magyar Városi Bank filmipari képviseletei: az Uránia Mozgóképszínház Rt., a Corvin Filmgyár és a Mozgóképotthon Rt. Avatóünnepségén, 1922. november 21-én megjelent Horthy Miklós kormányzó, József főherceg és csaknem a teljes magyar kormány. Érdekesség, hogy az új mozit versben köszöntötte Kosztolányi Dezső.

Bár az alapítók a legbefolyásosabb körökből kerültek ki, a cég mégis igen súlyos feltételekkel indulhatott. Koncessziós szerződése szerint ugyanis folyamatosan kárpótolnia kellett azokat a környékbeli mozikat, amelyek üzleti érdekeit sértette a Corvin felépítése. Tetézte a bajt, hogy hamarosan csődbe jutott egyik főrészvényese, a Magyar Városi Bank. A Corvin vezetését a nagyszerű szakember, Décsi Gyula kénytelen volt átadni Daróczi Józsefnek, a városligeti mozi előző vezetőjének, aki a filmes kínálatot az Orient Filmgyár révén amerikai alkotásokkal bővítette.
A Corvin részvényeinek többségét 1925-ben a Magyar Általános Takarékpénztár vásárolta fel, amely 1941-ig a mozi tulajdonosa maradt. A mozi története évtizedekre összefonódott az ugyancsak a bank által birtokolt Star Filmgyárral.
1929-ben a részvénytársaság szerződést kötött a német UFA filmgyárral, ennek részeként a mozit Budapesten az elsők között tették alkalmassá hangosfilmek lejátszására is. Ennek ellenére az intézmény tíz éven keresztül, a szerződés lejártáig veszteséges maradt.

1938-ban a Star Filmgyár új partnerrel, a Mozgóképkereskedelmi Kft-vel szerződött le öt évre a mozi üzemeltetésére. A kft. tagjai, Verő Sándor és Vértessi Sándor 1941-ben megvásárolták az épületet, többségi tulajdont szereztek a Corvinban, és jelentős felújításba kezdtek. A mozi premierszínházzá alakult. A működtetés azonban továbbra is veszteséget hozott a tulajdonosoknak, ezért 1942-ben bérbe adták a német Tobis cég budapesti képviseletének, a Budapest Filmnek. 1944-re, a német megszállás idejére a Budapest Film és az UFA már közös cégként működött, és a Corvin a nemzetiszocialista propagandafilmek vetítőhelyévé vált.

Bár a mozira már közvetlenül Budapest ostroma után, 1945 elején igényt jelentett be a Szovexportfilm, 1945 nyarán mégis a Szociáldemokrata Párt tulajdonában álló Orient Film Rt. kezelésébe került. Egyik vezetője a párt színeiben Keleti Márton filmrendező lett. Két évvel később mégis kénytelenek voltak átengedni a Szovjet Vagyonkezelő Hivatalnak. A Corvin 1955-ig szinte kizárólag szovjet filmeket vetített, sokszor majdnem teljesen üres széksoroknak.
A filmszínházat 1955-ben adta át a szovjet kormány a magyar államnak, a mozi a Fővárosi Tanács Mozgóképüzemi Vállalatához (FŐMO) került.

A mozi környéke meghatározó szerepet kapott az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiben.
A forradalom leverését követően, 1957 folyamán a Corvint újabb fejlesztéssel alkalmassá tették szélesvásznú filmek levetítésére (cinemascope). Tíz évvel később ugyancsak az elsők között szerelték fel TODD-AO rendszerű, 70 mm-es filmek vetítésére is alkalmas berendezésekkel. Panorámavászna a legnagyobb méretű volt az országban (18 x 8 méter), a nagyteremben 1050 ember tudott leülni.
A filmvetítések mellett rendszeresen helyet adott gyermekprodukcióknak, zenei rendezvényeknek. A korszak sajtójában időről időre megjelentek a zugárusokat elítélő cikkek, a Corvin előadásaira ugyanis a jegyeket sokszor csak dupla felárral lehetett megvásárolni az épület körül működő jegyüzérektől.
A Corvin változatlan formában maradt fenn a rendszerváltozásig. A mai napig is a FŐMO jogutódja, a Budapest Film kezelésében áll.
Az épület viszont a kilencvenes évek közepén alapvető átalakításon esett át. Az új terveket Töreky Dezső építészmérnök és Rajk László belsőépítész készítette. Az 1995–96-os felújítás során a ház struktúrája is gyökeresen megváltozott. Az eredeti nagyterem helyére (részben az épület egyéb részeinek megbontásával) hat vetítőtermet alakítottak ki, ezzel az intézményt összességében 1500 fő befogadására tették alkalmassá. A beruházás legfontosabb célja az volt, hogy korszerű multiplex mozi alakuljon a Corvinból azzal együtt, hogy az épület megőrizze (eredeti formájában vagy utalásként) elődjének építészeti hagyományait.

Az épületben kávézó, videotéka és könyvesbolt is működik. Bár az újonnan épült fővárosi multiplexek csaknem mindegyike nagyobb nála, a látogatószámot tekintve a Corvin (figyelembe véve a mozilátogatók számának lassan évtizedek óta tartó, radikális csökkenését) ma is a középmezőnybe tartozónak számít.



1 . oldal