Nyomtatóbarát változat


Kolozsi László

Hajdu Szabolcs: Bibliotheque Pascal

kép megtekintése


kép megtekintése


kép megtekintése


kép megtekintése


kép megtekintése

Kapcsolódó linkek:
Deák-Sárosi László elemzése a film képi világáról
Interjú Hajdu Szabolccsal
Tanner Gábor írása a filmről
Interjú Angelusz Ivánnal

Hajdu Szabolcs hősei a valóság ridegsége elől selymes hazugságokba menekülnek. A filmek e menekülők útját követték, amíg a hazugságokból húzott falak börtönné nem váltak. Új filmjének főszereplői is vesztesek, de kilátástalanságuk sötétebb: a Bibliotheque Pascallal egy új korszak kezdődött Hajdu életművében.

Bibliotheque Pascal
német-magyar, 105 perc, 2010
írta és rendezte: Hajdu Szabolcs
fényképezte: Nagy András
dramaturg: Orsós László Jakab
vágó: Politzer Péter
jelmez: Berzsenyi Krisztina
látvány: Esztán Mónika, Mátyássy Péter
producer: Angelusz Iván, Hámori András
szereplők: Török-Illyés Orsolya, Andi Vasluianu, Shamgar Amram, Răzvan Vasilescu, Oana Pellea
gyártó cég: Filmpartners
bemutató: 2010. március 18.
forgalmazó: Szuez Film Kft.
Mona egy rövid, de meghatározó románcba keveredik valahol Romániában. Hogy a találkozás gyümölcsét, gyönyörű kislányát el tudja tartani, vásári mulatságokon lép fel bábjátékosként. Apja lányokat küld Nyugatra prostituáltnak – egy hamis mesével ráveszi Monát, hogy kísérje őt ki Berlinbe. A fiatal nő emberkereskedőkhöz, majd egy bizarr angliai bordélyba kerül. A perverz élvezeteket kínáló szalonban irodalmi alakokat imitáló szexrabszolgák szolgálják ki a látogatók igényeit. Mona megszabadul a Bibliotheque Pascalból, és a jóindulatú gyámügyis segítségével visszaszerzi az ismerősére bízott gyerekét. Történet a képzelet hatalmáról.

Hajdu Szabolcs hősei többnyire öncsalók, profi önámítók, olyan emberek, akik a valóság, a kétszer-kettő ridegsége elől álmokba, védelmező, selymes hazugságokba menekülnek. A filmek e menekülők útját követték rendre, az utolsó stádiumig, amíg a hazugságokból húzott falak börtönné nem váltak. Új filmjének főszereplői is vesztesek, de helyzetük egészen más, hazugságaik tömörebbek, kilátástalanságuk sötétebb: a Bibliotheque Pascallal egy új korszak kezdődött Hajdu életművében – és nem csupán azért, mert e mű már nem olyan direkten és egyértelműen önéletrajzi, mint a korábbiak.

Hajdu Szabolcs beszélgetésünk során (Filmvilág 2010. február) elmesélte, hogy a Bibliotheque Pascal stilizáltsági fokát milyen nehéz volt minden jelenetben megtartani. A filmje, mondta, metaforák sorozata, egy metaforafüzér. Ha metafora, akkor a szeretet a hasonlítás tárgya; a szeretet idéződik meg a legvégső és a film legfontosabb – egyébként szerintem egyetlen valódi – metaforájában is, a zárójelenetben.

1 . 2 . 3 . oldal