A terroristák a Marsról jöttek – James Gunn: A galaxis őrzői
2014. 08. 14. • Kovács Bálint |
A Bosszúállókat és a képregényes szuperhőscsapat megannyi tagjának saját filmjeit is leszállító Marvel Stúdió a bevált alakok helyett új figurákat vezet be a filmes köztudatba, előreláthatóan meglehetősen nagy sikerrel. De ez a siker aligha függetleníthető A csillagok háborújától és némi rejtett propagandától. MOZI
A galaxis őrzői
(Guardians of the Galaxy)
amerikai akció-sci-fi, 122 perc, 2014
rendezte: James Gunn
írta: James Gunn, Nicole Perlman, Dan Abnett, Andy Lanning
fényképezte: Ben Davis
vágó: Fred Raskin, Hughes Winborne, Craig Wood
zene: Tyler Bates
producer: Kevin Feige
szereplők: Chris Pratt, Lee Pace, Bradley Cooper, Vin Diesel, Zoe Saldana, Dave Bautista, Karen Gillan, Benicio Del Toro, Michael Rooker, Djimon Hounsou, Glenn Close, John C. Reilly
gyártó cég: Marvel Studios, Marvel Enterprises, Moving Picture Company
forgalmazó: Fórum Hungary
bemutató dátuma: 2014. augusztus 14.
A hatalmas költségvetéssel készült, hihetetlenül sikeres, a mesterségesen generált várakozást meglovagolva érkező A galaxis őrzőit eleve úgy forgatták le, hogy a végén ott a „folytatása következik” felirat. Azaz Hollywoodban fel sem merült senkiben, hogy a Marvel Stúdió új, az eddigieknél valamivel kevésbé ismert figurákat felvonultató képregény-adaptációja ne lenne majd őrülten nyereséges a kasszáknál. Nem csoda: A galaxis őrzőit ugyanis dupla sikerrecept alapján keverték ki az álomgyár alkimistái.
Az alkotók először is kerestek egy abszolút legendás, évtizedek óta és minden korosztályban népszerű filmet, és ha nem is egy az egyben, de letagadhatatlanul lemásolták annak sémáit, motivációit és figuráit, korántsem tisztelgésből, inkább a kockázat elkerülése érdekében kölcsönvéve egy egyszer már bizonyított struktúrát. A galaxis őrzőinek nemcsak a plakátja idézi meg A csillagok háborúját: a film végére a galaxis önjelölt védelmezőivé összeálló, szedett-vedett szövetségben adott egy rejtélyes apától származó, árva és feltűnően tehetséges fiú, akit nem Skywalkernek, hanem az arra éppenséggel rímelő Star-Lordnak hívnak. Ő kerül össze egy mocskos szájú, az erőszakot sem elutasító, de azért mégis nagyon jóravaló bűnözővel (Han Solót itt egy beszélő mosómedve játssza) és az ő lényegében nem beszélő, elválaszthatatlan, nem humanoid társával (Chewbacca szerepében A Gyűrűk Ura entjeinek agresszívebb unokaöccse, Groot, a fa). A csapat összeakad egy női harcossal (Leia neve most Gamora) és egy C3PO-hoz hasonlóan választékos stílusban beszélő izomkolosszussal, majd felveszi a harcot a már külsejében is pofátlanul Darth Vaderre hasonlító főgonosszal, aki hogy hogy nem, épp egy bolygót akar felrobbantani – de a harcot megnehezíti, hogy (akárcsak az „eredetiben” Jabba) a csapatot még egy adósságbehajtásra törekvő gengszter is üldözi.
S hogy nem homage-ról, hanem puszta élvezkedésről van szó, azt A csillagok háborújáról szóló, igen csekély számú (a nulla felé tendáló) utalás jelzi: a mosómedve csodafegyverére megjegyzi, hogy azzal akár „egy holdat is fel lehetne robbantani”, valamint a film végén a minden bonyodalom forrását jelentő, a galaxis minden erejét őrző „bölcsek kövét” egy, a Halálcsillagra emlékeztető kis gömbbe zárják be. De ezt a két apróságot tisztelgésnek betudni talán a néző jóindulata, hiszen A galaxis őrzői hangvétele mindvégig ironikus, így könnyedén beleférne az is, hogy egyfajta posztmodern gesztusként idézik meg az ihletadót (ahogyan például folyamatos hivatkozási alap a filmben a Footloose is). Ugyanakkor hiába a többi képregényfilmre jellemzőnél több és komolytalanabb, ha tetszik, szabadosabb poén, olyasféle iróniáról azért nincs szó, ami visszautalna saját magára, azaz magára a szuperhős-sci-fi műfajra és annak bevett sablonjaira, működésének leleplezésére. És ez némiképp csalódást is jelent, mert ez adhatna tétet az egyébként semmiféle súllyal nem bíró űrhajszának: így a folyamatos, a jellemek fonákságaira, nyilvánvaló túlzásaira utaló vagy éppen egészen gyerekes poénkodás (utóbbira jó példa, ahogyan a főhős a rendőrségen láthatatlan kurblival tekeri álló helyzetbe középső ujját) csak jó hangulatot kölcsönöz a filmnek, de nem válik szervezőelvvé, s a viccek nem mutatnak túl önmagukon. Ahogyan így a film sem mutat túl egy sokszor látott zsáner újramelegítésén.
Hacsak nem a konkrét sztori mögött megbúvó, szubtilis tartalom révén. „A képregény műfaja, különösen annak legnépszerűbb, szuperhősös válfaja vizuális utalásaival leegyszerűsíti individuális karaktereit kulturális eszmék reprezentációivá. Így válhattak a figurák a nacionalizmus (Superman), a társadalmi stabilitás keresésének (Batman) vagy a nők küzdelmeinek (Wonder Woman) erőteljes reprezentációivá. A tudomány megállapította a hős-karakterképzés fontosságát abban, hogy a társadalom tagjai értesüljenek a kollektív elvárásokról és viselkedésformákra vonatkozó ideákról” – foglalja össze (http://services.juniata.edu/jcpress/voices/pdf/2012/jv_2012_145-151.pdf) Dr. Julian C. Chambliss 2012-es tanulmányában a képregények (és, engedjük meg, a még több befogadóhoz eljutó képregényfilmek) tudatformáló hatásáról szóló elméletet. Amelyhez kapcsolódik az amerikai állam azon ismert, évszázados, de máig tartó szokása is, hogy propaganda-célokra is képregényeket használjon vagy éppen írasson-rajzoltasson.
És ebben a hatásban, vagy ennek megfordításában rejlik A galaxis őrzői predesztinálható sikerének másik kulcsa. Mert a folyamat kétirányú (lásd erről például Ruby Rich tükröződési elméletét): nem csak a képregény és a film formálja a befogadói tudatot, de a meglévő társadalmi helyzet is formálja a születő művészeti alkotásokat. Azaz ha egy film olyasmiről beszél, ami amúgy is foglalkoztatja a közönséget, az nem csak egyfajta szelíd propagandaként fogható fel, de a néző is jobban és lelkesebben tud kapcsolódni a filmhez.
Márpedig A galaxis őrzői nem csak A csillagok háborújára rímel. A fő imposztor, a Darth Vader-szerű Ronan elmondja: őt terroristának nevezik, csak mert „meg akarja gyógyítani” a világot, és látjuk is, ahogyan világrendről, erkölcsökről alkotott elképzeléseit fegyverrel erőlteti rá ellenségeire. Miközben bőrszíne nem egyezik meg a főhősével (igaz, a filmben a legtöbben kékek, zöldek vagy pirosak – és még véletlenül sem feketék vagy sárgák), és ha nem is turbánt, de csuklyát hord. Az pedig, hogy a negatív hős egy sci-fiben ne csak egyéni becsvágya, hatalomvágya vagy valamilyen személyes indíttatás miatt akarja leigázni a világot, hanem meg akarja gyógyítani, felsőbbrendűnek tartott elveket akarjon rákényszeríteni, szokatlan és így feltűnő. Igazán nem nehéz hát mindebbe Amerika egyik, ha nem a legfőbb kurrens problémáját, a terrorizmus elleni harcot belelátni. Ugyanakkor a szimpla, egy az egyben lefordítható metaforánál okosabb A galaxis őrzői, hiszen ugyanebbe a történetbe voltaképpen minden világuralmi törekvésekre hajtó, egy civilizációt a többi fölé emelő történelmi alakot bele lehet látni az ókortól akár a nácizmusig. Igaz, ami igaz, ezekre kevesebb jellel utal a film, mint az ellenszegülés fontosságára a (pláne erőszakos) iszlám fundamentalizmussal szemben.
Mindazonáltal A galaxis őrzői persze e nélkül a szimbolikusság nélkül is tökéletesen érthető és értelmezhető. Úgy marad belőle egy egységesen és fantáziadúsan kidolgozott látványvilágú, jól megírt, alaposan átgondolt, minden dialógusában eltalált, szórakoztató, dinamikus űr-akcióvígjáték, amely nem törekszik a műfaj megújítására (és még világképe is épp olyan patriarchális, ahogy az már megszokott Hollywoodban: itt is remekül működik a „ha igazi férfi vagy, bizonyítsd tökösségedet, és cserébe jár neked a dögös nő” elve – amely egy csapásra sikerrel építi le az önálló női hősnő által sugallt minimál-feminista gondolatfoszlányt is). Sőt, még a lélektani folyamatok alapszintűt meghaladó kidolgozására sem fecsérel a film túl sok energiát, még annyit sem, amennyit a változatos viccek és a cukiságfaktor (lásd mosómedve-simogatás és zenére táncoló facsemete) kiötlésébe öltek bele. A galaxis őrzői nem vállal sokat, de amit megmarkol, azt legalább erős marokkal meg is fogja.
Kapcsolat
Email: info@filmarchiv.hu
Postacím: 1021 Bp, Budakeszi út 51/E.
Telefon: (+36 1) 394-1322