Filmkultúra

A Magyar Nemzeti Filmalap magazinja

Az utazóformátum női alakjai: Az igazságügyi informatikus két változata a Mamon és a Paktum című sorozatokban

Varga Balázs bevezetője az ELTE szemináriumi dolgozat elé itt.

Az HBO európai kirendeltségeinél egyáltalán nem ritka eset az utazóformátumok[1] alkalmazása, illetve a helyi, saját gyártású remake-ek jelenléte.[2] Éppen ezért nem meglepő, hogy a 2014-ben bemutatott norvég Mammon című fikciós krimisorozat egy évvel az eredeti sugárzása után, 2015-ben két különböző országban is kapott egy-egy helyi újragondolt változatot, Csehországban Mamon, Lengyelországban pedig Paktum[3] címmel volt látható a sorozat lokális adaptációja.[4] A két nemzeti változat azonban nem csak vakon átvett történetet mutat be újra, sokkal inkább az eredeti alapjain nyugvó – mind történeti, mind a karakterek alapmodelljein –, helyi adaptációk, amelyek a cseh, illetve lengyel közegre igazítják a történet elemeit, ezen felül a készítők a közép-európai viszonyokhoz alakítják a narratíva fordulatait. Azonban a két nyugat-szláv változat is eltér egymástól. A cseh Mamon inkább akció- és jelenorientált,[5] maga az összeesküvésre, illetve a politikai illegalitásokra irányuló nyomozás szerepe is hangsúlyos. Ezzel szemben a lengyel változat inkább a címben szereplő paktum alapját adó Ábrahám-történet jelenkori újraértelmezése, különös hangsúlyt fektetve a családi áldozathozatal jelentőségére (a politikai korrupció több rétegben való bemutatása helyett), illetve a társadalmi normák tágabb bemutatásának platformja. A különbségek mellett azonban a hasonlóság is egyértelmű, hiszen annak ellenére, hogy mindkét változat napjainkban játszódik, visszanyúlnak a rendszerváltás utáni állapotra a ’90-es évekbe, ahol a tulajdonképpeni paktum megszületett. A különböző újraváltozatok azonban nem csak a magától értetődő miliőben és történetvezetésben térnek el, hanem a karaktereikben is. A sorozatok szereplői voltaképpen ugyanazok, azonban nevükön kívül legfőbb személyes jellemzőik is különböznek a sorozat különböző változataiban, tehát az alapvetően egyező szerepkör betöltésén felül a karakterek nemzeti változatai minden esetben különböző módon vannak megjelenítve.

Erre remek példa a két változatban megjelenített női szereplő, a rendőrségi informátor karaktere. Az alapkarakter tulajdonképpen a „hacker” vagy a „női tudós” kategóriába vagy archetípusba sorolható. Kerstin Bergman tanulmányában a következőképpen írja le a „női tudós” karakterét: „valaki, aki a fő nyomozót segíti, de időnként elsődleges nyomózóként is megjelenik”.[6] Mindkét sorozatban rendőrségi informatikusként jelenik meg a szereplő,[7] mindkét helyen viszonyt folytatnak a főszereplő oknyomozó újságíróval, mindketten ugyanakkor halnak meg, ugyanazon okból, azonban ennyiben – és hasonló fizikai adottságaikban – ki is merül a közös tulajdonságok halmaza. Érdemesebb talán a különbségekre koncentrálni, hiszen hiába ugyanaz a karakter alapja, ahogyan azt fent már említettem is, személyes jellemzőik, illetve személyiségük nagyban eltér. A lengyel változat nyomozója Weronika Zawadzka (Marta Nieradkiewicz), aki bár remekül helyt áll munkájában, mégis akadályokba ütközik, hiszen mentális egészsége eléggé sérülékeny. Weronika erősen paranoiás, folyamatosan aggódik, hogy valaki követi; ajtaján nem kevesebb, mint öt zár található, állapotára gyógyszereket szed. Az első évad második részétől egyfajta kényszerpihenőt kezd, felettese Elzbieta (Anna Radwan) kérésére, ezzel is egyre zárkózottabbá és passzívabbá válik. Azonban ez a látszólagos tétlenség az újságíró, Piotr Grodecki (Marcin Dorocinski) hatására feloldódni látszik. A férfi ugyanis bevonja a bátyja körüli összeesküvés kivizsgálásába, hiszen szüksége van a nő számítógépes affinitására a nyomozásban, ugyanakkor óvja is őt, nem engedi például veszélyes helyzetek közelébe. Azonban sajnos ez sem menti meg Weronikát a haláltól; az első évad ötödik epizódjában éppen egy őt üldöző férfi elől menekül, egy felvonulás tömege közt próbál rejtőzni, azonban a férfi itt is megtalálja, és késszúrással elveszi a nő életét. Így az évad befejező részében ugyan már nem szerepel, Piotr tovább folytatja a nyomozást, nem csak az összeesküvés leleplezése érdekében, hanem egyfajta rövid bosszúhadjáratként is Weronikáért. A cseh Mammon rendőrnője, Stella Nemeckova (Eva Leimbergerová) szinte teljes ellentéte lengyel kolleganőjének. Stella is a rendőrségen dolgozik, azonban szerep aktívabb, ő maga sokkal határozottabb, összeszedettebb, mint Weronika. Ő is paranoiás, azonban korántsem olyan eszkalálódott módon, ugyan ő is tesz óvintézkedéseket titkai és magánélete megőrzése érdekében,[8] mégsem uralkodik el rajta az üldözési mánia, inkább az elővigyázatosság jellemzi. Stella is hajlandó a rendszeren kívül segíteni Petr-nek (Matej Hádek), azonban tudja, hogy munkaköréből adódóan nem tussolhatja el sokáig az összeesküvés bizonyítékait, még akkor sem, ha nyilvánvaló, hogy a rendszer nem fog tudni mit kezdeni vele további bizonyíték hiányában. A cseh nyomozónő tehát sokkal aktívabb résztvevője a nyomozásnak, nem csak a Petr-rel való kapcsolatában, hanem több szinten is. Segít például az újságnak is azáltal, hogy információt juttat el Marie-nek (Pavlína Storková) is, illetve saját privát búvóhelyén vezeti a nyomozás minden új és régi felfedezését, információját, továbbá látszólag Petr-t is „feláldozza” több információ érdekében. Ez a látszat-áldozat azonban más célt is szolgál, hiszen Stella így nyeri el felettese, Jana Skalova (Tereza Hofová) bizalmát, bár a nő kikényszeríti az együttműködést és Stella hűségét.[9] Ahogyan azt már fentebb említettem, az ő halála is elkerülhetetlen, és ugyancsak a hatrészes első évad utolsó előtti részében történik meg; és bár a halál oka, történetesen a szúrt seb megegyezik a lengyel változatban történttel, a halál körülményei nem egyeznek. Ahogyan az már látható volt, Stella karaktere sokkal aktívabb, a nyomozásban is dominánsabb szerepet betöltő szereplő, így ehhez illően a halála sem passzív esemény, hiszen a nő harcol az elkövető ellen, sőt többször az előnyt is megszerzi a dulakodás során, azonban még ez a végső agresszív hozzáállás sem menti meg sajnos. Az utolsó részben tehát a Paktumhoz hasonlóan Petr és az ügyészasszony, Skalova a nő megbosszulása érdekében is felgöngyölítik az ügyet.

A Mammon című norvég sorozat két külföldi – cseh és lengyel – változata, pontosabban az azokban szereplő két nagyon hangsúlyos karakterének vizsgálata alapján tehát láthatjuk, hogy hiába az utazóformátum, és az azonos alapanyag, a lokális, nemzeti változatot más-más módon közelítik meg a helyi alkotók, nem csak az alaptörténetet, hanem annak minden karakterét és fordulatát is. Persze nem is várható el egy nemzetek közti adaptációtól vagy remake-től, hogy minden egyes elemében és teljes, száz százalékos pontossággal adja vissza az eredeti mű minden elemét. Bizonyos változtatások mindenképpen szükségesek ahhoz, hogy eltérő országokban ugyanazt a történetet a nézők számára befogadható módon mutassák be. A lokalizáción, a cégnevek és karakterek átkeresztelése mellett, továbbá a narratív fordulatok elvételén és/vagy hozzáadásán kívül a szereplők alapvető tulajdonságain, személyiségjegyein változtatva érhető el, hogy az újonnan létrejövő sorozat ne csak az előzőekhez képest legyen élvezhető és kreditálható, hanem önmagában is megállja a helyét a közép-európai, nem csak HBO-s, hanem általános televíziós környezetben.

 


[1] A formátum kifejezést itt a következő értelemben alkalmazom: olyan elemek összessége, amelyek alapvetően jellemzőek egy adott televíziós programra, illetve meghatározzák azt egyfajta „recept” alapján. Esser, Andrea: Television Formats: Primetime Staple, Global Market. Popular Communication (2010) no. 4. pp. 273–292.

[2] Csiger Ádám: Cseh Noir. Filmvilág (2016) no. 8. pp. 53–54.

[3] Lengyel címén: Pakt.

[4] Mindhárom sorozat középpontjában egy újságíró nyomozása áll, aminek célja, hogy a férfi a bátyja és számos másik gazdag üzletember öngyilkossága mögötti összeesküvést leleplezze és nyilvánosságra hozza. A sorozatok hazánkban is elérhetők az HBO Go-n.

[5] A sorozatban az autós üldözések, lövöldözések, illetve a bérelt izomemberek, és a korrupció is hangsúlyos bemutatásra kerül a részeken keresztül.

[6] Bergman, Kerstin: Girls Just Wanna Be Smart? The Depiction of Women Scientists in Contemporary Crime Fiction. International Journal of Gender, Science and Technology (2012) no. 4. pp. 314–329.

Bergman elsősorban ugyan az észak-amerikai kultúra nőalakjait vizsgálja, azonban Európában sem újdonság az erős, jelentős szerepet betöltő női (segéd-)nyomozó karaktere. Hasonló alak például Stieg Larsson, svéd író Millennium-trilógiájának egyik főszereplője Lisbeth Salander is, aki bár a tárgyalt sorozatok női informatikusaitól eltérően „törvényen kívüli”, a rendszer keretein kívül dolgozik, mégis fontos női karaktere az európai krimi irodalomnak, illetve később az észak-európai filmes környezetnek is.

[7] Bár mindkét változatban a törvényes út mellett, illetve a feletteseknek való bejelentés nélkül is végeznek kutatást a sorozatok fő tematikáját adó ügyben.

[8] Ilyen óvintézkedés például, hogy a lábtörlője alatt egy kekszet tart, így már az ajtón való belépés előtt észreveszi, hogy járt-e valaki a bejárat közelében, illetve rendszeresen figyeli, hogy követik-e.

[9] Ezzel szemben a lengyel változat felettes-figurája inkább egyfajta gondoskodó mentorként jelenik meg Wiktoria mellett.

 

Címkék

Jeff Nichols, rassz, új magyar film, Szépművészeti, Cigánygyilkosságok, 2. Magyar Filmhét, popzene, Amrita Sher-Gil, Interjú, Kaszkadőr, Titanic 2017, Készülő film, western, , Díjak, Tiszta szívvel, Tárlat, Sopsits, animáció, expresszionizmus, Netflix, Kultfilmek, bagoly, A hetedik Star Wars film, Dyga Zsombor, disztópia, Oscar-jelölt, filmtörvény módosítás, háborús film, Verzió, Ősz Gábor, Dokumentumfilm, Beatles, Művészetek Völgye, Tudományos filmek, HBO, fantasy, Filmtörténet, Csányi Sándor, Ukrán film, Aranyélet 2., dán, Örökmozgó, Herczeg Attila, ELTE, Horror, 1920, alkotó, vizsgafilm, Amszterdam, MaNDA DVD, forgatókönyv, halálhír, Inkubátor, Kincsem, szörnyek, német film, Történelmi magánügyek, Aranyglóbusz, Kvíz, Észt filmhét, vámpír, Artmozik éjszakája, Cseh Tamás, Török Ferenc, diplomafilmek, Transz, Jéger, Magyar Nemzeti Galéria, Hajdu Szabolcs, Boyle, Gólem, Fliegauf, babona, cikk, Greengrass, építészet, LuMu, Szolnok, KAFF 2017, Kormákur, Tinédzser, Jancsó, Jelenidő, Magyar Kultúra Napja, Jeles, Berlinale, Röhrig Géza, Vígjáték, doku, Valentino, Bertolucci, Diplomamunka, Tóth Barna, Carrie Fisher, Felújított filmek, Bill Condon, Retro noir, sorozat, DVD bemutató, báb, Tábor, Filmhét, Mark Ruffalo, Guinness, finn filmnapok, buli, Love story, Anilogue 2016, filmkritika, krimi, Kino, francia film, Pixar, jelölés, zene, Cseh filmek, Magyar film fesztiválszereplés, Cinefest 2016, Filmalap-Filmarchívum, Akadálymentesen, Filmalap, Titanic, Oscar, Filmrendező, 60-as évek, The Affair, Nyár, Antal Nimród, Filmnapok, Visszanéző, Cassell, Forgalmazói filmnapok, thriller, magyar sorozat, olasz film, Gauder, Maya Forbes, Almodóvar, Elek Dóra, Titanic Filmfesztivál, Sára Sándor, Anilogue, farkasember, monográfia, Tomit., Uránia, Wegerer, producer, Televízió, HBO GO, Cannes, Wajda,